Akik áttörnék az üvegplafont

A GE ITLP – Information Technology Leadership Program (részletek keretes írásunkban és itt) olyan fiatalokra számít, akik korábban már bizonyították, hogy gyorsan tanulnak és alkalmazkodnak, nyitottak a kihívásokra. Hogy sikerrel vegyék az akadályokat, folyamatos tréningekkel és mentorálással segítik őket.

File Ágnes az ügyfélkapcsolat-kezelő szolgáltatás projektvezetőjeként a rendszer fejlesztésével és operációs támogatásával foglalkozik. Tar Kati a legújabb kommunikációs és kollaborációs eszközök (chat, üzenetküldés, fórum és a munkacsoport támogatás – a szerk.) bevezetésén, és a teljes cég 300 ezer munkatársára hangolásán dolgozik. Ruszin Andrea a GE Lighting vállalatirányítási rendszer támogatócsapatának egyik informatikus projektvezetője.

Arra voltunk kíváncsiak, milyennek látják szakmájukat nőként és leendő vezetőként.

Mennyiben férfi szakma az informatikus?

Tar Kati, ITLP, GE Corporate: Szerintem az informatikus épp annyira férfi szakma, mint amennyire női. Nem létezik valódi nemek közötti választóvonal, csak a fejekben.
Tar Kati
File Ágnes ITLP, GE Lighting: Attól függ, milyen skálán és milyen területen nézzük. Szerintem az informatika nem feltétlenül férfias szakma, számtalan területen a nők is kibontakozhatnak, csupán kreativitás, analitikus szemléletmód és reál beállítottság kell hozzá. Rengeteg olyan IT terület van, ahol a nők megállják a helyüket és szakmailag fejlődhetnek.

Ruszin Andi, ITLP, GE Lighting: Csatlakozom a többiekhez. Ma már nem teljes mértékben férfi szakma. Az elmúlt években számos olyan terület jelent meg az informatikán belül, amely a hölgyek számára is sokkal vonzóbb. Gondolok itt a design, szervezés vagy adatelemzés területekre. Ennek ellenére például a hagyományos infrastruktúra vagy üzemeltetés vonalon továbbra is a férfiak dominálnak, és jelentős változást nem látni.

Mi az oka annak, hogy jóval kevesebb hölgy van az informatikus a pályán?

Kati: Az ok a fejekben, a gondolkodásban keresendő. Magyarország még mindig egy patriarchális berendezkedésű ország, ahol a nőknek a hétköznapokban és a munkában is meg kell küzdeniük az előítéletekkel és az üvegplafon áttörésével. Azt gondolom, egyre többen vagyunk, akiket nem riaszt el az, hogy egy szakmát tradicionálisan férfiasnak vélnek. A „jóval kevesebb” kifejezést kicsit drámainak érzem, mert pont nálunk nem érzékelek különbséget a nemek közötti arányban – a GE-ben nem a nemünk, hanem a rátermettségünk és a lelkesedésünk számít.

Ági: Elképzelhető, hogy talán az IT szó hallatán ez idáig javarészt számítógépekre, hardverre és az infrastruktúrára asszociáltak a hölgyek? Ettől én is kicsit megijedek, szerencsére az IT nem csak erről szól. A technikai rész kétségkívül a része, talán azért vagyunk most még kevesebben.
File Ágnes
Andi: Egyre több hölgy jelenik meg az informatikában, sőt, ha az egyetemisták arányát tekintjük, gazdaságinformatikán azonos volt a nemek eloszlásának aránya. A technikai rész, szerelés továbbra is a férfiak érdeklődését kelti fel elsősorban, ez talán rendben is van így. A fejlesztési terület, ahol alapvetően egész nap a gép előtt töltik az idejüket, kevesebb külső kommunikációval és szervezéssel, szintén főleg a férfiak számára vonzó, a hölgyek jobban igénylik az együttműködést, véleménycserét. A fejlesztők mindennapjai jelentősen megváltoztak az elmúlt években, sokkal több együttműködést és szervezést igényel egy adott feladat elvégzése, szerintem ennek is köszönhető a nők arányának növekedése a fejlesztésben is.

Ha az általános iskolai időkig visszatekintenek, és kiemelik a fontos momentumokat, önöket mi hátráltatta és mi támogatta abban, hogy informatikai pályára lépjenek? A „ki” támogat és hátráltat is érdekel.

Andi: A család támogatott, hogy informatikai vonalon folytassam a tanulmányait. Az édesanyám is informatikusként dolgozik, ezért hamar megkedveltette velem a szakmát.
Ruszin Andi
Kati: Ami hátráltatott, az a már említett a tradicionális gondolkodásmód, miszerint a „lányoknak nem kell érteni a matekot, mert az nem nekik való”. Ezen felül kell emelkedni. Nem különösebben érintett meg, hogy mit gondolnak a tanárok, a környezetem, a fiúk az általánostól egyetemig. A családom támogatott, én pedig sosem féltem feszegetni a határokat. Most azzal foglalkozom, amit szeretek, ez a legfontosabb. Ez kellene, hogy a legfontosabb legyen lányoknak, fiúknak egyaránt.

Ági: Hogy mi hátráltatott? A családban alapvetően senki sem foglalkozott IT-vel. Az általános és középiskolában sem szerettem az informatika órákat, hiszen főleg elméletet és PC-használatot tanultunk. Ráadásul az egyetemen sem IT-t, hanem közgazdaságtant, majd online médiakommunikációt tanultam. Az utóbbinál jött képbe az IT. Mi támogatott? Erasmus hallgatóként Dániában fél évig honlapfejlesztést tanultam Multimedia & Communication Design szakirányon. Majd egy szoftverfejlesztő cégnél kezdtem dolgozni mint junior projektmenedzser, ahol webszoftvert fejlesztett a csapat.

Lehetséges ok, hogy későn kezdenek informatikát tanulni a gyerekek, és a középiskolában a lányokat már más irányba terelik és a lányok is másfelé tájékozódnak?

Ági: Ez biztosan számít. Anno még a floppyról tanultunk, és egyáltalán nem volt gyakorlatias a tananyag, vagy ha mégis, akkor az alap Windows OS használatáról szólt.

Andi: Ezzel szemben szerintem a mai világban elég korán kezdik az informatikát a fiatalok, már iskola előtt is számos behatás éri őket. Másfelől számos cég indít kifejezetten középiskolás lányoknak informatikai kurzust, hogy ezzel is támogassák őket.

Kati: Lehetséges. Úgy gondolom, hogy az oktatási rendszer nem segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják azt, amivel foglalkozni szeretnének a jövőben.

Hogyan lehetne elérni, hogy több nő legyen ezen a pályán?

Ági: Be kell mutatni az IT több területét már kisebb korban. Erre egyébként van már törekvés Kódgarázs néven.

Kati: Azt gondolom, már így is egyre kevesebb lányt tartanak vissza a szakmákhoz fűződő nemi előítéletek. Fontos, hogy a szülők, tanárok, politikusok is megértsék, nincs olyan, hogy férfi vagy női szakma. A női kvóta csak sebkezelés, ehelyett az kell, hogy teljesen természetessé váljon, hogy az ember nemétől függetlenül azzal foglalkozik, amivel szeretne, ami érdekli őt.

Andi: Szerintem csak ki kell várni, hogy a jelenlegi folyamatok beérjenek, mert már most sokat javult a helyzet az elmúlt évekhez képest. Nagyon gyorsan látszik a változás, szerintem a szülők is egyre többet biztatják a lányaikat, hogy menjenek informatikai pályára, a cégek programjai is ebbe az irányba mutatnak.