Alkalmassá kell tenni a fiatalokat a munkára

A fiatal nemzedékek egyre többet fognak dolgozni, 2020-ra a munkavállalók felét az Y generáció teszi majd ki, ezért karrierelvárásaik, hozzáállásuk, technológiai tudásuk meghatározó lesz az álláspiacon. A toborzási tapasztalatok alapján már most is látható, hogy a vállalatok elsősorban a fiatal generációt keresik, mint tehetséget. - A cégek egyharmada szerint ugyanis a pályakezdőket könnyebben be lehet tanítani, be lehet illeszteni a vállalati kultúrába, jobban formálhatók, egyötödük szerint ők rendelkeznek a legfrissebb tudással, egynegyedük pedig olcsóbb munkaerőként tekint rájuk, vagyis megéri őket foglalkoztatni - hangzott el az Ökumenikus Segélyszervezet munkapiaci konferenciáján.

A fiatalkorúak munkanélkülisége égető kérdés szerte Európában, ezzel a problémával nálunk is foglalkozni kell, mert munka nélkül nehéz elindulni és továbblépni az életben, ami ahhoz vezethet, hogy egy egész nemzedék veszik el - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Mint mondta, nagy változások zajlanak most az európai munkaerőpiacon, a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság ugyanis most alakul át foglalkoztatási válsággá. - A munkanélküliség olyan méreteket öltött Európában, amit egyre nehezebben lehet kezelni, különösen a déli országokban, ahol már a 25 százalékot is eléri a munkanélküliségi ráta. Ennél még aggasztóbb a fiatal munkanélküliek száma, amely például Spanyolországban meghaladja az 53 százalékot - fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte: az utóbbi két évben jelentős elmozdulás történt a magyar munkaerő-piacon: jelenleg több mint 3,9 millió foglalkoztatott van, ami meghaladja a válság előtti időszak adatait. A 10,7 százalékos magyar munkanélküliségi ráta pedig hasonló mértékű, mint az európai uniós átlag. Cséfalvay Zoltán elismerte, hogy a kormány eddig kemény ortodox munkapiaci politikát folytatott. Elsőként ugyanis azokat a gátakat bontották le, amelyek akadályozták a kínálati oldal mozgósítását. Ilyen volt például a korai nyugdíjazás megszüntetése vagy a munkanélküli ellátás idejének csökkentése, valamint a rugalmas munkapiaci szabályozás kialakítása. - A kormány jelenlegi kiemelt célja, hogy a keresleti oldalt is erősítse, a vállalkozásokat ösztönözze: a munkahelyvédelmi akcióterv ennek első lépése - jelezte, hozzátéve: a járulékcsökkentés a célzott csoportoknál 1,2 millió embernek teszi lehetővé a munkában maradást.

Eljött a civilek ideje

Cséfalvay Zoltán szerint most érkezett el az idő, hogy a civil szféra még jobban be tudjon kapcsolódni a foglalkoztatásba, mivel ez a szféra az, amely a sajátos szociális helyzetű emberek foglalkoztatásának javítására képes, hiszen olyan csoportokat is meg tud szólítani, amelyeket az állam és a piac nem.

Ma még inkább csak kezdeményezések vannak a három fél között, mintsem valódi együttműködés, noha az állami, az üzleti és a civil szektor sokat tehetne együtt a foglalkoztatás bővítése érdekében. - Míg az állam a foglalkoztatás növekedését, az üzleti szféra a leghatékonyabb munkavállalót szeretné megtalálni, addig a civilek célja az értékteremtés, a projekt indikátorainak teljesítése, legyen az elhelyezkedés, egy képzés elvégzése. Ahhoz, hogy ezek a célok találkozzanak egymással, az állam részéről fontos a rugalmasság, az üzleti szféra részéről a nyitottság, hogy megtapasztalják, egy nonprofit szervezet is tud olyat adni, ami üzleti nyereséget hozhat, míg a civilek oldaláról professzionizmusra és kezdeményezőkészségre van szükség - hangsúlyozta Szűcs István, az Ökumenikus Segélyszervezet "Ygen" Humánerőforrás Központjának vezetője.

Mint mondta, a kezdeti időszakban erősen bizonyítaniuk kellett a munkaügyi központok, szociális irodák számára, hogy munkájuknak milyen értéke van, ma viszont már egyenesen hozzájuk irányítják az állást kereső embereket, és az üzleti élet szereplőivel is sikerült kapcsolatot kiépíteniük, körülbelül 25 céggel működnek együtt.

A munkához való hozzáállás a legfőbb akadály

A központ hátrányos helyzetűek, főként fiatalok elhelyezkedését segíti, de nem, mint állásközvetítő, hanem arra törekszik, hogy a velük kapcsolatba kerülő fiatal munkanélkülieket alkalmassá tegyék a munkavállalásra. Eddigi munkapiaci tevékenységük során ugyanis kiderült, hogy a fiataloknál sokszor azok a kompetenciák hiányoznak, amelyek vonzóvá tennék őket a munkáltatók számára.

- A legtöbb, eredménytelenül munkát kereső emberben van egy belső gát, amely akadályozza a munka megtalálásában, ez akár félelem is lehet attól, hogy nem lesz alkalmas egy adott munkára - mondta Szűcs István. Hozzátette: az Y generációs akadályok csak tüneti szintek, amelyeket orvosolni lehet. A fiatal munkanélküliekre jellemző, hogy hiányzik a reális szakmai énképük, hárítanak, nem tudnak és akarnak felelősséget vállalni magukért, nem proaktívak, nincs kellő motivációjuk, és hiányzik a másokkal való együttműködésre való képességük.

A központnál ezért a tudás-, készség- és attitűdszintű fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Különösen az utóbbi két terület fejlesztése vesz sok időt igénybe, ezért egy-egy munkanélkülivel akár három hónapot is foglalkoznak. A programban résztvevők önbizalom fejlesztő tréningen, tanácsadáson, coachingon, próbainterjúkon vehettek részt, a központ egy klubot is működtet, amelynek keretében egy-egy alkalommal vagy egy HR vezető, vagy egy tanácsadó dolgoz fel egy témát. Szűcs István kiemelte bemutató workshopjukat is, amelynek célja, hogy a fiatalokat arra ösztönözze, maguk jelentkezzenek a programba.

Az Ökumenikus Segélyszervezet hazai munkaerő-piaci tevékenysége során az elmúlt három évben több mint 400 álláskereső fejlesztésével foglalkozott. A rendszer nagyon hatékonynak bizonyult, mert a központ által trenírozott álláskeresők 70 százaléka 180 napon belül elhelyezkedett. Szűcs István tájékoztatása szerint év végére elérik, hogy 200 munkanélkülit helyezzenek vissza a nyílt munkaerő-piacra. Hamarosan pedig újabb speciális célcsoport kompetenciafejlesztésébe fognak, az egyik budapesti kerületben 'terhelt' munkavállalókat (hajléktalanok, tartós munkanélküliek, gyesről visszatérők) segítenek majd a munka világába.