Autógyáraknak jön jól a túlóratörvény
A kormányinfó nevű sajtótájékoztatót Orbán Viktor tartotta csütörtökön. Itt sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy mindenkit kifizetnek a hónap végén beleértve a túlórát is. Azonban nem ez nem így van a Szakszervezeti Szövetség vezetője szerint - írja a Magyar Hang.
A miniszterelnök a következőket mondta: „Tekintettel arra, hogy a vitákat a törvény elfogadása előtt kell lefolytatni, s azokat lefolytattuk, egyelőre semmilyen törvénymódosítást nincs napirenden. Ami törvény tartalmát érinti, ott szeretnék világosan fogalmazni, hogy Magyarországon mindenki, ha elvégezte a munkáját, a következő hónap elején, az előző hónapban végzett munkáját, annak a bérét teljes egészében meg kell, hogy kapja. Ez alól nincs kivétel… az emberek ki lesznek fizetve. Hónap végén, hónap elején, a mögöttük hagyott hónapot követően ki lesznek fizetve. A rendes bérük is, és a túlórabérük is.”
De már korábban is beszélt arról, hogy a munkaidőkeretnek semmi köze nincs a bérek kifizetéséhez. Az Orbán Viktor által elmondottakra reagálva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Hangnak elmondta, azzal, hogy nem kormányelőterjesztésként került a parlament elé a törvényjavaslat, hanem egyéni képviselői indítványként, a kormány megkerülte jogalkotási törvényt. Ebben az esetben meg kellett volna kezdeni az érdekegyeztetést.
A lényeg azonban nem is ez, hanem, hogy a munkaidő keret lényege, hogy a munkaidőkeret teljes hosszának átlagában kell meglennie a heti 40 azaz, napi 8 óra munkának. Ami ezen felül van, az a túlmunka. Ha például két hónapos a munkaidőkeret, és az első hónap 20 munkanapján valaki 200 órát dolgozott, a második hónap 20 munkanapján 120 órát, akkor a munkaidőkeret egészére vonatozóan teljesült a heti 40, illetve a napi 8 óra, és sem az első, sem a második hónap után nem jár túlmunkaóra díj, hiába dolgozott az illető az első hónapban 40 órával többet. Vagyis ez esetben a munkáltató megspórolta a plusz 40 óra után járó ötvenszázalékos pótlékot.
Kordás László szerint az elfogadott módosítások után simán megeshet, hogy valaki a 36 hónapos a munkaidőkeretben az első két évben folyamatosan hat napot dolgozik. Ez 800 plusz munkaórát jelent, s ezt a harmadik évben szabadságként adja ki a munkavállalónak.
Szerinte a 36 hónapos munkaidőkeret az autógyáraknak kedvez, mert az ő termékük több éves ciklusban készülnek. Például egy modellt három év után lecserélnek, így a szerszámok átszerelése alatt szabadságra küldhetik a dolgozókat. S miután a munkavállaló nem dolgozik, a 36 hónapos munkaidőkeret végére akár tökéletesen teljesülhet az átlagban heti 40 órás munkahét.
Vagyis a munkáltató egyszer megspórolta a túlórák után járó ötven százalékos pótlékot, illetve az állásidőre jutó és kötelező fizetést is, hiszen azt már az előző két évben elvégzett túlórákban ledolgozta a munkavállaló. Ha ugyanis valóban minden hónapban kifizette volna a túlórákat, akkor ki kellett volna fizetnie egyszer magát a ledolgozott túlórát minden hónap végén, s erre jött volna rá a túlmunka után járó ötven százalékos pótlék, majd az utolsó évben a szerelőszalag leállása idejére járó álláspénzt is ki kellene fizetnie - írja a lap.
Magyar Hang
De már korábban is beszélt arról, hogy a munkaidőkeretnek semmi köze nincs a bérek kifizetéséhez. Az Orbán Viktor által elmondottakra reagálva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Hangnak elmondta, azzal, hogy nem kormányelőterjesztésként került a parlament elé a törvényjavaslat, hanem egyéni képviselői indítványként, a kormány megkerülte jogalkotási törvényt. Ebben az esetben meg kellett volna kezdeni az érdekegyeztetést.
A lényeg azonban nem is ez, hanem, hogy a munkaidő keret lényege, hogy a munkaidőkeret teljes hosszának átlagában kell meglennie a heti 40 azaz, napi 8 óra munkának. Ami ezen felül van, az a túlmunka. Ha például két hónapos a munkaidőkeret, és az első hónap 20 munkanapján valaki 200 órát dolgozott, a második hónap 20 munkanapján 120 órát, akkor a munkaidőkeret egészére vonatozóan teljesült a heti 40, illetve a napi 8 óra, és sem az első, sem a második hónap után nem jár túlmunkaóra díj, hiába dolgozott az illető az első hónapban 40 órával többet. Vagyis ez esetben a munkáltató megspórolta a plusz 40 óra után járó ötvenszázalékos pótlékot.
Kordás László szerint az elfogadott módosítások után simán megeshet, hogy valaki a 36 hónapos a munkaidőkeretben az első két évben folyamatosan hat napot dolgozik. Ez 800 plusz munkaórát jelent, s ezt a harmadik évben szabadságként adja ki a munkavállalónak.
Szerinte a 36 hónapos munkaidőkeret az autógyáraknak kedvez, mert az ő termékük több éves ciklusban készülnek. Például egy modellt három év után lecserélnek, így a szerszámok átszerelése alatt szabadságra küldhetik a dolgozókat. S miután a munkavállaló nem dolgozik, a 36 hónapos munkaidőkeret végére akár tökéletesen teljesülhet az átlagban heti 40 órás munkahét.
Vagyis a munkáltató egyszer megspórolta a túlórák után járó ötven százalékos pótlékot, illetve az állásidőre jutó és kötelező fizetést is, hiszen azt már az előző két évben elvégzett túlórákban ledolgozta a munkavállaló. Ha ugyanis valóban minden hónapban kifizette volna a túlórákat, akkor ki kellett volna fizetnie egyszer magát a ledolgozott túlórát minden hónap végén, s erre jött volna rá a túlmunka után járó ötven százalékos pótlék, majd az utolsó évben a szerelőszalag leállása idejére járó álláspénzt is ki kellene fizetnie - írja a lap.
Magyar Hang
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról