Az Ericsson az Év Coaching Szemléletű Szervezete
Az Ericsson Magyarország K+F szervezete nyerte el az idén a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) Magyar Tagozata által első alkalommal odaítélt „Az Év Coaching Szemléletű Szervezete” díjat.
A coach szemlélet már a szoftverfejlesztés módszertanában, az agilis működésben is kiemelt szerepet kap; a coaching kultúra tudatos megteremtése stratégiai cél, mely cél elérését szisztematikus felülről jövő kezdeményezések szolgálják, kiegészítve a nagyon jelentős alulról jövő kezdeményezésekkel.
Ebben a módszertanban a hangsúly az egyéneken és az interakciókon, a működő szoftveren, a megrendelővel való együttműködésen és a változásra való gyors reakción van. A legfontosabb egység a fejlesztői csapat, és minden csapatnak tagja egy agilis team coach, akinek feladatai között szerepel a csapat és az egyén támogatása a célok elérése és a teljesítménynövekedés érdekében, a hatékony működés, a tanulás biztosítása, az agilis módszertan szerinti működés elősegítése és tanítása.
Kiemelkedő szerepet kapnak a szervezetben az alulról jövő kezdeményezések, amelyek a coaching szemlélet elterjedését célozzák: a Coach Club, amely mögött egy önszerveződő szakmai közösség áll és a célja, hogy a résztvevők megosszák egymással coaching témájú tudásukat, és hogy lehetőséget biztosítson a tanulásra és gyakorlásra; emellett az akciótanulócsoportok, amelyekben különböző szinteken dolgozó kollégák csoportos coaching keretén belül dolgoznak fel témákat, közben gyakorolva, és finomítva coach készségeiket; valamint az együttműködést fejlesztő team coaching folyamatok, amelyeken számos csapat vett részt az utóbbi időben – saját kezdeményezésből; vagy akár az innovációs coachok által végzett munka – lévén K+F szervezetről van szó, az innováció lételemünk, és az innovációval foglalkozó szakembereink a coaching segítségével támogatják az alulról jövő ötletek megvalósulását.
A coaching kultúra tudatos megteremtése stratégiai cél, mely cél elérését szisztematikus felülről jövő kezdeményezések szolgálják, coach szemléletben építve a szervezetben már jelenlévő igényekre. Az erre irányuló stratégiai program több lépcsős folyamat, a beavatkozások üteme követi a szervezet érési folyamatát, az igények megteremtése és kialakulása adja a vezérfonalat. 2013-ban létrejött egy külsős coachokból álló pool és a vezetői réteg számára elérhető lett a coaching. 2015-ben indult a belső coach pool, mellyel megvalósul az a cél, hogy a szervezeten belül bárki számára elérhetővé váljon a coaching. A belső coachingnak kulcsszerepet szánnak a szervezetben a vezetőfejlesztési programok, a tehetséggondozás, a változások, a sokszínűségre irányuló programok támogatásában. A belső coach csapat tagjai folyamatos képzéseken, szupervízión és esetmegbeszélésen vesznek részt . Mind a külső, mind a belső coachok által lebonyolított folyamatokra is gondos minőségbiztosítási elvek vonatkoznak. A coaching stratégia másik fontos pillére a szeptemberben elkezdődött, különböző vezetői rétegeket célzó „coachszemléletű vezető” képzés. A szervezet célja, hogy 2016 végéig a célcsoport minden tagja – vezetők, agilis team coachok, csapatvezetők – részt vegyenek a képzésen.
„Egy kutatás és fejlesztés központban, ahol olyan előremutató technológiákkal dolgozunk, mint az 5G, a virtualizáció vagy az analitika, elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsunk a tehetségek gondozására. A cég szempontjából legnagyobb értékeink a fejlesztőink és a kutatóink. A coaching szemlélet egy rendkívül erős eszköz arra, hogy fejlesszük a tehetségeket, és teret biztosítsunk kollégáinknak arra, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki magukból. Egy olyan szervezetet építünk, ahol az egyéni potenciál, a csapatpotenciál, a szervezetben rejlő erő ki tud bontakozni. Azon dolgozunk, hogy a kollégák – legyen szó kutatóról, fejlesztőről, vezetőről vagy team coachról – közötti együttműködésben jelen legyen a coach szemlélet, ami éppúgy megnyilvánulhat a visszajelzésekben, a határaink feszegetésében, vagy akár az eddigieknél eltérő gondolkodási módok kialakításában. ” - nyilatkozta Beskid Vilmos, a budapesti Kutatás és Fejlesztés központ igazgatója.
Ebben a módszertanban a hangsúly az egyéneken és az interakciókon, a működő szoftveren, a megrendelővel való együttműködésen és a változásra való gyors reakción van. A legfontosabb egység a fejlesztői csapat, és minden csapatnak tagja egy agilis team coach, akinek feladatai között szerepel a csapat és az egyén támogatása a célok elérése és a teljesítménynövekedés érdekében, a hatékony működés, a tanulás biztosítása, az agilis módszertan szerinti működés elősegítése és tanítása.
Kiemelkedő szerepet kapnak a szervezetben az alulról jövő kezdeményezések, amelyek a coaching szemlélet elterjedését célozzák: a Coach Club, amely mögött egy önszerveződő szakmai közösség áll és a célja, hogy a résztvevők megosszák egymással coaching témájú tudásukat, és hogy lehetőséget biztosítson a tanulásra és gyakorlásra; emellett az akciótanulócsoportok, amelyekben különböző szinteken dolgozó kollégák csoportos coaching keretén belül dolgoznak fel témákat, közben gyakorolva, és finomítva coach készségeiket; valamint az együttműködést fejlesztő team coaching folyamatok, amelyeken számos csapat vett részt az utóbbi időben – saját kezdeményezésből; vagy akár az innovációs coachok által végzett munka – lévén K+F szervezetről van szó, az innováció lételemünk, és az innovációval foglalkozó szakembereink a coaching segítségével támogatják az alulról jövő ötletek megvalósulását.
A coaching kultúra tudatos megteremtése stratégiai cél, mely cél elérését szisztematikus felülről jövő kezdeményezések szolgálják, coach szemléletben építve a szervezetben már jelenlévő igényekre. Az erre irányuló stratégiai program több lépcsős folyamat, a beavatkozások üteme követi a szervezet érési folyamatát, az igények megteremtése és kialakulása adja a vezérfonalat. 2013-ban létrejött egy külsős coachokból álló pool és a vezetői réteg számára elérhető lett a coaching. 2015-ben indult a belső coach pool, mellyel megvalósul az a cél, hogy a szervezeten belül bárki számára elérhetővé váljon a coaching. A belső coachingnak kulcsszerepet szánnak a szervezetben a vezetőfejlesztési programok, a tehetséggondozás, a változások, a sokszínűségre irányuló programok támogatásában. A belső coach csapat tagjai folyamatos képzéseken, szupervízión és esetmegbeszélésen vesznek részt . Mind a külső, mind a belső coachok által lebonyolított folyamatokra is gondos minőségbiztosítási elvek vonatkoznak. A coaching stratégia másik fontos pillére a szeptemberben elkezdődött, különböző vezetői rétegeket célzó „coachszemléletű vezető” képzés. A szervezet célja, hogy 2016 végéig a célcsoport minden tagja – vezetők, agilis team coachok, csapatvezetők – részt vegyenek a képzésen.
„Egy kutatás és fejlesztés központban, ahol olyan előremutató technológiákkal dolgozunk, mint az 5G, a virtualizáció vagy az analitika, elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsunk a tehetségek gondozására. A cég szempontjából legnagyobb értékeink a fejlesztőink és a kutatóink. A coaching szemlélet egy rendkívül erős eszköz arra, hogy fejlesszük a tehetségeket, és teret biztosítsunk kollégáinknak arra, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki magukból. Egy olyan szervezetet építünk, ahol az egyéni potenciál, a csapatpotenciál, a szervezetben rejlő erő ki tud bontakozni. Azon dolgozunk, hogy a kollégák – legyen szó kutatóról, fejlesztőről, vezetőről vagy team coachról – közötti együttműködésben jelen legyen a coach szemlélet, ami éppúgy megnyilvánulhat a visszajelzésekben, a határaink feszegetésében, vagy akár az eddigieknél eltérő gondolkodási módok kialakításában. ” - nyilatkozta Beskid Vilmos, a budapesti Kutatás és Fejlesztés központ igazgatója.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok