Csak minden harmadik vállalat kínál innovatív karrierlehetőségeket a tehetségek számára
Számos vállalkozás alakítja át szervezetét, miközben a tehetséggondozásban továbbra is régi sémák szerint jár el. Csak minden harmadik cég munkatársainak nyílik lehetősége arra, hogy a klasszikus karriertől eltérő úton fejlődhessenek. A vállalkozások közel 70 százalékában csak a vezetői beosztásokra irányul a tehetséggondozás, és kizárólag a vertikális felemelkedést segíti elő - tudhatjuk meg a Kienbaum személyzeti és vállalatvezetési tanácsadó cég új tanulmányából.
A Kienbaum a felmérés során Európa-szerte 204 HR-est és 118 dolgozót kérdezett meg egymástól különválasztva, és ennek során új tendenciákat tárt fel a tehetséggondozás terén.
"Azt várják a tehetségektől, hogy éveken keresztül olyan beosztásokra készüljenek, amelyek nemsokára már nem is léteznek. Vagy maguk a tehetségek lépnek ki a vállalattól, mielőtt elfoglalhatnák a nekik szánt pozíciót. A vállalkozásoknak más fejlesztési koncepciókra és más karrierkörnyezetre van szükségük" - fogalmazta meg a felmérést vezető Eberhard Hübbe, a Kienbaum tanácsadója.
Csak minden második vállalat rendelkezik tehetséggondozási stratégiával
A tehetséggondozás annyit jelent, hogy a vállalat meghatározza, mely kompetenciák és képességek különösen fontosak a vállalati sikerhez, kiszűri az e kompetenciákkal rendelkező tehetségeket, és szisztematikusan fejleszti, támogatja, és megpróbálja hosszú távon megtartani őket. E folyamat vonatkozásában azonban a Kienbaum által megkérdezett cégeknek csak 55 százaléka rendelkezik stratégiával, azaz mindössze ennyien definiálták, kit tekintenek a siker szempontjából különösen relevánsnak és ennek megfelelően fejlesztendőnek.
A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen tehetségekre lesz szükségük a jövőben
A Kienbaum tanulmányában kimutatta, hogy a személyzeti osztályok kétharmada még mindig igen homogén tehetségprofilt alkalmaz az ún. magas potenciálú munkatársak vonatkozásában, így szeretnék hosszú távon biztosítani az előre meghatározott kulcsfontosságú és vezetői pozíciók betöltését. Csak a cégek egyharmada válaszolt úgy, hogy vállalkozásuknál alapvetően mindenkit tehetségesnek tekintenek és fejlesztenek. „Ez nem jelenti egyszersmind azt is, hogy mindenkit ugyanolyan mértékben fejlesztenek. A cégeknek sokkal inkább azt kell a maguk vonatkozásában meghatározniuk, hogy milyen tehetségek lesznek számukra relevánsak a jövőben“ - állapítja meg Eberhard Hübbe.
A Kienbaum tanulmányából azonban az is kitűnik, hogy azok a cégek, amelyek szélesebb körben értelmezik a tehetség fogalmának definícióját, innovatívabbak, mint az elit tehetségfogalommal dolgozók. „Az innovatívabbá váláshoz a szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, miként lehetne integratívabban meghatározni a tehetség fogalmát, valamint megkérdőjelezni a fennálló rendszereket“ - véli Hübbe.
Az innovatív vállalkozások a tehetségek saját felelősségére bízzák fejlődésüket
A személyzeti felelősök a továbbfejlődés terén alábecsülik a tehetségek önfelelősségét és önhatékonyságát: A munkatársak 83 százaléka saját magát tekinti főként felelősnek a vállalaton belüli előrejutását illetően, miközben a megkérdezett HR szakembereknek csupán 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkatársak saját maguk irányíthatják fejlődésüket a szervezetben. „A jó képességű munkatársak a saját karrierjük legjobb szakértői. Feletteseik lehetőleg egyéni coachinggal és folyamatos párbeszéddel támogassák őket, de ne szigorú és rugalmatlan elvárásokkal közelítsenek feléjük“ - tanácsolja Eberhard Hübbe.
Kienbaum
"Azt várják a tehetségektől, hogy éveken keresztül olyan beosztásokra készüljenek, amelyek nemsokára már nem is léteznek. Vagy maguk a tehetségek lépnek ki a vállalattól, mielőtt elfoglalhatnák a nekik szánt pozíciót. A vállalkozásoknak más fejlesztési koncepciókra és más karrierkörnyezetre van szükségük" - fogalmazta meg a felmérést vezető Eberhard Hübbe, a Kienbaum tanácsadója.
Csak minden második vállalat rendelkezik tehetséggondozási stratégiával
A tehetséggondozás annyit jelent, hogy a vállalat meghatározza, mely kompetenciák és képességek különösen fontosak a vállalati sikerhez, kiszűri az e kompetenciákkal rendelkező tehetségeket, és szisztematikusan fejleszti, támogatja, és megpróbálja hosszú távon megtartani őket. E folyamat vonatkozásában azonban a Kienbaum által megkérdezett cégeknek csak 55 százaléka rendelkezik stratégiával, azaz mindössze ennyien definiálták, kit tekintenek a siker szempontjából különösen relevánsnak és ennek megfelelően fejlesztendőnek.
A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen tehetségekre lesz szükségük a jövőben
A Kienbaum tanulmányában kimutatta, hogy a személyzeti osztályok kétharmada még mindig igen homogén tehetségprofilt alkalmaz az ún. magas potenciálú munkatársak vonatkozásában, így szeretnék hosszú távon biztosítani az előre meghatározott kulcsfontosságú és vezetői pozíciók betöltését. Csak a cégek egyharmada válaszolt úgy, hogy vállalkozásuknál alapvetően mindenkit tehetségesnek tekintenek és fejlesztenek. „Ez nem jelenti egyszersmind azt is, hogy mindenkit ugyanolyan mértékben fejlesztenek. A cégeknek sokkal inkább azt kell a maguk vonatkozásában meghatározniuk, hogy milyen tehetségek lesznek számukra relevánsak a jövőben“ - állapítja meg Eberhard Hübbe.
A Kienbaum tanulmányából azonban az is kitűnik, hogy azok a cégek, amelyek szélesebb körben értelmezik a tehetség fogalmának definícióját, innovatívabbak, mint az elit tehetségfogalommal dolgozók. „Az innovatívabbá váláshoz a szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, miként lehetne integratívabban meghatározni a tehetség fogalmát, valamint megkérdőjelezni a fennálló rendszereket“ - véli Hübbe.
Az innovatív vállalkozások a tehetségek saját felelősségére bízzák fejlődésüket
A személyzeti felelősök a továbbfejlődés terén alábecsülik a tehetségek önfelelősségét és önhatékonyságát: A munkatársak 83 százaléka saját magát tekinti főként felelősnek a vállalaton belüli előrejutását illetően, miközben a megkérdezett HR szakembereknek csupán 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkatársak saját maguk irányíthatják fejlődésüket a szervezetben. „A jó képességű munkatársak a saját karrierjük legjobb szakértői. Feletteseik lehetőleg egyéni coachinggal és folyamatos párbeszéddel támogassák őket, de ne szigorú és rugalmatlan elvárásokkal közelítsenek feléjük“ - tanácsolja Eberhard Hübbe.
Kienbaum
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Így teszi le a névjegyét egy új vezető