Csúcsrajár a boltokban a munka az ünnepi időszakban

Bár a bérköltségek háromnegyed év alatt 12%-al nőttek a boltokban, a létszám nemhogy nőtt volna, hanem stagnál, vagy egyes helyeken még csökkent is, így viszont nem maradt más, mint a túlóráztatás. 2015-höz képest a túlmunka a negyedével nőtt; a harmadik negyedévre rekordot döntött a túlórák száma, a KSH adatai szerint másfél millió fölé emelkedett.

Folyamatos munka

A szakszervezethez mostanában sok olyan bejelentés érkezik a munkavállalóktól, hogy nem adják ki számukra a munkaközi szüneteket, vissza kell menni, miután lejárt a munkaidő, úgy hogy persze az már nem számít bele a munkanapba, folyamatos a munkavégzés napi 10-12 órában, 8-10 napig. Az pedig már nem is kérdés, hogy decemberben nem lehet szabadságot kivenni, sorolja Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének az elnöke a HR Portalnak.

Gyakran azt is sérelmezik, folytatja a szakszervezeti vezető, hogy sok tapasztalatlan, esetleg kevéssé hozzáértő kolléga is bekerül a munkaerőhiány miatt a boltokba - mert még a valamilyen munkaerő is jobb, mint a semmilyen -, így a létszám esetleg ugyan megvan, de feszültség keletkezik a régebben ott dolgozók és az újak között, akiknek a tapasztalatlansága miatta a többieknek kell rádolgozni, helyettük elvégezni a munkát. Mint Bubenkó Csaba mondja, nem mindegy ki áll a húspultban, a csemegepultban, a pékségben, hiszen ezekben a munkakörökben szakértelem kell ahhoz, hogy a vevő elégedetten térjen vissza a boltba, mert megfelelő kiszolgálást kapott.

A kiskereskedelem a legnagyobb toborzó

Hiányoznak az árufeltöltők, pénztárosok, raktárosok és futárok. Idén eddig tavalyhoz képest 12 százalékkal, a tavalyelőtti adatokhoz képest pedig 43 százalékkal több eladót kerestek a cégek, derül ki a Workania állásportál adataiból. Áttekintésükből kiderül, hogy a kiskereskedelem vált a legnagyobb toborzóvá Magyarországon. Az üzletláncoknak időnként formabontó módszerekhez kell folyamodniuk a munkaerő megtalálása érdekében. Nemrég adtunk hírt arról, hogy toborzóirodát nyitott a Spar Nyugati téri szupermarketében, ahol a jelentkezők közvetlenül HR-es munkatársakkal találkozhatnak, velük beszélhetnek az álláslehetőségekről. A HR Portal megkeresésére Tálos Szilvia, a Spar személyzetfejlesztési vezetője elmondta, hogy az volt a cél, hogy kicsit közelebb kerülhessenek potenciális munkavállalóikhoz, személyesebb legyen a kontaktus, az álláskereső első kézből kapjon pontos információkat. Mint mondta az ötlet nem a semmiből jött, hiszen Bécsben már van egy évek óta jól működő példa erre.

Jelenleg a toborzóiroda tesztüzemben működik, így ezalatt működésében is bekövetkezhetnek változások a piaci igényeknek megfelelően. A kereskedelmi láncnál a munkaerőhiány mértéke hónapról-hónapra változik, de állandó probléma a kereskedelemben, erősíti meg a személyzetfejlesztési vezető. Szakeladók, eladók, pénztárosok jelentkezését, teljes vagy részmunkaidőben egyaránt szívesen látják, ugyanakkor a vezetői utánpótlás programba is várják a jelentkezőket. A megoldás a HR-eseknek is új kihívást jelent, hiszen a toborzási munkatársak igencsak az előtérbe kerülnek: „Az a gondolat, hogy „terepen” kell jelen lennünk, az a személyzetfejlesztési osztály kezdeményezése volt, mely terület felelős a toborzás-kiválasztás folyamatáért a SPAR Magyarországnál. Személyzetfejlesztőként egyik célunk és ha úgy tetszik kötelességünk, hogy meglássuk és megértsük az emberek igényeit, akár a már nálunk dolgozó munkavállalóról, akár potenciális jelöltekről legyen szó.

A HR egyik feladata, hogy közel kerülve az emberekhez, az emberek érdekeit is képviselve alakítsa ki a vállalat számára optimális HR irányvonalakat. Az, hogy ezt a feladatot már a potenciális munkavállalók megismerésével kezdjük, HR szempontból mindenképpen egy előny. Nem teher vagy nehézség az iroda működtetése, bár nagy kihívásnak tekintjük, hiszen nagyon szeretnénk, ha a teszt időszak végén sikerekről számolhatnánk be. Szívesen tesszük és vállaljuk az ezzel járó felelősséget” - jelezte Tálos Szilvia.

A Tescónál százas nagyságrendben vannak a nyitott pozíciók országszerte. „A szakképzett munkaerő az, ami a nagyobb nehézséget jelenti, pl. több hús, baromfi, csemege-sajt eladó, pék, targoncás. Földrajzilag pedig különösen Nyugat- és Közép-Magyarországon okoz gondot munkaerőt találni” - válaszolta a HR Portal kérdésére az üzletlánc. A karácsonyi időszakra pedig speciális toborzási tervet dolgoztak ki munkaerő-kölcsönzőkkel és diákmunka szervezetekkel együttműködve. Jelen van a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás, valamint diákokat és nyugdíjasokat egyaránt foglalkoztatnak. Emellett a cég kiemelte, hogy idén 3.5 milliárd forintot fordítottak bérfejlesztésre, ami átlagosan 11% béremelést jelentett 14 000, nem vezető beosztású munkatárs számára.

A Lidl Magyarország nem érzékelt munkaerőhiányt magyarországi üzleteiben, a vállalathoz beérkező álláspályázatok száma továbbra is magas, közölték. Az adventi időszakban pedig megfelelő számú munkaerő van beosztva az üzleteikben.

Mit látnak a vásárlók?

Rögtönzött olvasói felmérésünkből kiderült, hogy a vásárlók is észreveszik a feltöltetlen polcokat, hogy a boltokban egyre többször jönnek szembe álláshirdetések. A válaszadók körülbelül kétharmada (közel 67%) gondolja így. Elenyésző kisebbség, mindössze kicsit több mint 4% szerint nincs munkaerőhiány, de majdnem 21%-nak nem tűnt fel a kereskedelemben a probléma. Nagyjából 8% pedig a bőrén érzi a problémát, mert a kereskedelemben dolgozik.