Debrecen száguld, a többi országrész cammog: itt tart a fizikai álláspiac

A KSH adatai szerint egy év alatt 29 000 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az Opten céginformációs szolgáltatóval havonta készített listánkon is az látszik, hogy a nagyvállalatok létszáma inkább csökken, mint növekszik. Hogyan látják a helyzetet a nagy munkaerő-kölcsönző cégek, aki saját üzletükön érzik a munkaerőpiac lüktetését? 

“2024 januárjától a kölcsönzési iparágban jelentős visszaesés volt megfigyelhető. Idén januártól kezdünk visszafelé kúszni a hullámgörbén, de még üzletileg nem értük el a bő másfél évvel ezelőtti szintet” - kezdi Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője. 

Göltl Viktor: Debrecen száguld, Szeged felfutás előtt áll, Pécsre nagyon kellene egy nagyberuházás

Hasonlóan látja a folyamatokat Izsó Balázs, a Prohuman Zrt. operatív igazgatója: “A második félév már sokkal inkább a stabilizálódás és az újra rendeződés éve volt a kölcsönzési piacon. A korábbi időszakok leépítési és költségoptimalizálási hullámai után kezd újra indulni a toborzási kedv, viszont teljesen más feltételek mellett. A megrendelői oldal most sokkal tudatosabban tervez és a korábbi ciklikus bővítések helyett inkábbkisebb, de stabilabb állományokra törekszik.”

Hozzáteszi: erősen érzékelhető a költség- és hatékonyságfókusz, az ügyfelek részéről nő az igény az átlátható szolgáltatásokra, összehasonlítható ár-érték arányokra. Viszont az is elmondható, hogy ezzel együtt sajnos sok esetben akkor is az ár dönt, ha a szolgáltatás minősége a legolcsóbb szolgáltatást nyújtó vállalat esetében elmarad a többiekhez képest. 

Izsó Balázs: Nehezebben váltanak a kékgalléros munkavállalók. Egyre fontosabb a cég stabilitása és az employer branding a toborzásnál.

Debrecen száguld! És a többiek?

Göltl Viktor elmondta, hogy iparági lebontásban a kiskereskedelemben és a hotel-vendéglátásban látnak növekedést a megrendelésekben. Az országrészek között Debrecen száguld a nagyberuházásoknak - BMW, CATL - köszönhetően. Szeged pedig nagy felfutás előtt áll. Mindkét város 50-60 kilométeres térségében lesz a legnagyobb a munkaerő elszívása, amit a környékbeli kis- és középvállalkozói szektor is meg fog érezni.  

Mi a helyzet a Duna túloldalán? Berta Gábor, a veszprémi központú Man At Work ügyvezetője úgy látja, hogy a régió ipari központjaiban – különösen Győr és Komárom térségében – továbbra is élénk a kereslet a fizikai és betanított munkakörök iránt. “A feldolgozóiparban és az autóipari beszállítóknál érezhető némi lassulás, egyes partnereinknél visszaesés, míg alogisztikai és szolgáltató szektorban inkább bővülés tapasztalható. A kölcsönzési piac összességében kihívásokkal teli, de jól célzott toborzással és megtartási programokkal stabilan működtethető.”

Berta Gábor: az autóipari beszállítóknál lassulást, a logisztikában bővülést érzékelünk

A HR szakember hozzáteszi, hogy a betanított fizikai pozíciókra jellemzően van elegendő jelentkező, ugyanakkor a szakképzett munkaerő például: gépbeállítók, karbantartók, CNC- és hegesztő szakemberek toborzása továbbra is komoly kihívást jelent. A mérnöki, technikusi és logisztikai területeken szintén nehezebb stabil jelölteket találni, mert a cégek egymással versenyeznek a tapasztalt munkavállalókért. Az egyensúly a mennyiségi és a minőségi igények között egyre nehezebben tartható.

Nehezebben váltanak a munkavállalók

Mindhárom cég képviselője megerősítette, hogy a munkavállalók érzékelik a bizonytalanabb munkaerőpiacot, nehezebben szánják rá magukat a váltásra. “A toborzási folyamatokat mindez lassítja, és még fontosabbá teszi a munkáltatói stabilitást és bizalmat, valamint az employer branding szükségességét” - mondja Izsó Balázs a Prohumantól. 

“A munkavállalók számára továbbra is első számú tényező a juttatási csomag - azon belül is azalapbér és a fix elemek” - folytatja Göltl Viktor. Második helyen a munka-magánélet egyensúlya: éjszakai műszakot, hétvégi munkát kevesebben vállalnak. Utána jön a vezetővel való elégedettség és a képzési lehetőségek.A képzési lehetőség is csak akkor lehet motiváló erejű, ha azzal előrelépési lehetőség és magasabb fizetés társul.

Hogy mennyit lehet keresni operátorként? Berta Gábor elmondta, hogy az alapbér széles skálán mozog, partnereik a bruttó340-470 ezer forintos sávban fizetnek.

Toborzás harmadik országból: visszaestek a számok

Mindhárom cég minősített kölcsönző, azaz hozhat vendégmunkásokat külföldről. Mindhárman azt nyilatkozták , hogy kevesebb munkavállaló érkezik harmadik országból.

Ennek egyik oka, hogy 2025. január 1-jétől a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályozás és ezzel együtt az adminisztráció is jelentősen szigorodott. Az ún. foglalkoztatási célú illetve vendégmunkás tartózkodási engedélyeket újonnan csak olyan országok állampolgárai kaphatják meg, amelyekkel Magyarországnak vagy az EU-nak érvényes visszafogadási megállapodása van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelenleg aFülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból hozhatóak be munkavállalók ezen kereteken belül. Emellett a kormány évi 35 ezer főben korlázozta az egy évben érkkező vendégmunkások számát. 

Izsó Balázs elmondta: a Prohumannál a harmadik országból érkező munkavállalók esetében az átfutási idő jelenleg jellemzően 2,5–4 hónap a megrendeléstől a tényleges munkakezdésig. A pontos időtávot sok tényező befolyásolja  - például a pozíciók komplexitása, esetleges próbamunka a vendégmunkások hazájában, szállás, hatósági ügyintézés hossza stb.

Göltl Viktor elárulta, hogy megbízóik leginkább a fülöp-szigetekieket keresik, nagyon meg vannak velük elégedve. Megjegyezte: ha nem tört volna ki az orosz-ukrán háború, akkor valószínűleg a legtöbb vendégmunkás Ukrajnából érkezne és forrást jelentene még Fehéroroszország is.  “Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a harmadik országbeliek nem veszik el a magyarok elől a munkát: oda érkeznek, ahová nem lehet megfelelő számban magyar munkavállalót találni” - fűzte hozzá. Egy új jelenségre is felhívta a figyelmet Berta Gábor a vendégmunkásokkal kapcsolatban:  “Több cégnél leépítés zajlik, így sok esetbena korábban érkezett fülöp-szigeteki munkavállalókat az országon belül mozgatjuk át a különböző pozíciókba. Ez jelenleg egy olyan trend, amely például az elmúlt 1-2 évben egyáltalán nem volt jellemző.”

Várakozások: inkább remények?

A jövőre vonatkozóan Göltl Viktor inkább a reményeit fogalmazta meg. “Jó lenne, ha a nagyberuházások  régiókat, iparágakat mozdítanának meg és a nagyok bővülése húzná felfelé a kkv szektort is, ahol újabb munkaerőigények jelennének meg. Például sokat lendítene a Dél-Dunántúlon, ha Pécsre megérkezne az a nagyberuházás, ami időnként felbukkan a médiában.”

Nyitókép: Pixabay