Diplomával együtt értékes az online szerzett tudás

A KommON BME Kommunikációs Szakkollégium, azzal a céllal szervezte meg online oktatási konferenciáját, hogy a felszólaló szakértők segítségével helyzetjelentést adhassanak a mai magyar e-learning kultúráról. A program során négy szekcióban követték egymást az előadások és kerekasztal-beszélgetések, így a hallgatóság képet kaphatott az e-learning technológiai hátteréről, alternatív képzési rendszerekről, startup lehetőségekről, valamint az akadálymentesített oktatás és az e-learning kapcsolatáról. Az egész napos program záró akkordjaként négy megvalósult hazai projekt vezetői, fejlesztői számoltak be a projektek szervezési – és megvalósítási folyamatairól, valamint a jövőbeni tervekről.

Támogató jelleget szánnak az online tananyagoknak

A konferencia első megszólalói – Faragóné Hajdok Ilona, Fodorné dr. Tóth Krisztina, Sziget Ágnes és Könczöl Tamás – egy kerekasztal-beszélgetés keretében mondták el véleményüket, tapasztalataikat a magyar e-learning oktatásban való helyzetéről. A negyvenöt perces beszélgetés konklúziójaként megtudtuk, hogy az online oktatási tananyagok alkalmazásának egyik fő kérdése az, hogy miként érdemes integrálni azt a hagyományos oktatási rendszerbe úgy, hogy egy kiegészítő, támogató, többlet funkciókkal bíró, az oktatást színesítő és elősegítő eszközként működjön és ne hátráltató, figyelemelvonó, zavaró tényezőként. A modern technológia optimális ki- és felhasználásának érdekében a pedagógusoknak mindig szem előtt kell tartaniuk a célt, hogy pontosan mit is kívánnak annak segítségével fejleszteni, elérni.

Az e-learning tananyagok térnyeréséről és a hazai piacra jellemző, egyre népszerűbbé váló megoldásokról még csak sejteni lehet, hogy egyszer nagy változásokat hoznak az oktatási intézmények életébe és bár nagy kutatások és munkálatok folynak a háttérben, egyáltalán nem biztos, hogy nagy előrelépésekre lehet számítani a közeljövőben.

Csetneki Csaba Karrier- és Versenycoachtréner előadásában érdekes információkat taglalt azzal kapcsolatban, hogy vajon előny az e-learning vagy egyáltalán az online szerzett tapasztalat egy pályakezdőnek. Szerinte a klasszikus tanrendben nem fellelhető tudás, az itthon nem létező képzések és az új, különleges területek ismeretanyagának elsajátítása mind olyan naprakész, önjáró munkaerőt hoznak létre, amelyért kapva kapnak a munkaerőpiacon, ezért érdemes energiát fektetni belé. Azt azonban senki nem vitatta a konferencia során, hogy a mai magyar munkaerőpiac elvárásainak az intézményi oklevelekkel tudnak eleget tenni a pályakezdők. Tehát ismételten kiegészítő tudás, a munkahelyen hasznosítható gyakorlati praktika szintjére zuhan az e-learning tanfolyamok során szerzett tapasztalat.

E-learning az út az akadálymentes oktatás felé

Békefi Éva az FSZK munkatársa és Virányi Anita, gyógypedagógus vezették be a hallgatóságot az akadálymentesítés világába. Előadásaikban többször előtérbe került az a megállapítás, miszerint a fogyatékkal élők számára éppúgy kell tananyagot fejleszteni online, mint mindenki másnak. A legfontosabb betartandó alapelv az egyenlő esélyű hozzáférés elve, melynek teljesülnie kell a fogyatékos emberek számára készített e-learning anyagok esetében, de a szakértők szerint a digitális tananyagfejlesztés egyik hatalmas előnye épp az lenne, ha minden oktatási célú anyag esetében szem előtt tartanák a fejlesztők és kivitelezők, hogy azt az anyagot az interneten valóban bárki elérhesse, és ami még ennél is fontosabb, megfelelő módon feldolgozhassa, értelmezhesse.

Az akadálymentesítést a Bárczi Gusztáv Digitális Tananyagfejlesztő Program során is szem előtt tartották a tananyagfejlesztők. Tizenöt interaktív, szemléletes, nem csak lineáris feldolgozást lehetővé tevő tananyagot fejlesztettek, melyek kialakításánál fontos volt a fejlesztők számára, hogy ezek az anyagok akadálymentesség szempontjából is tökéletesen kielégítsék az igényeket, így látássérült és hallássérült hallgatók számára is feldolgozhatóak legyenek.

Nekik már sikerült

A helyzetjelentés fontos része, hogy az elméletek mellett valóban megvalósult, gyakorlati példákra is kitérjenek. A KommON által szervezett konferencia négy jelenleg működő projektet mutatott be, a Digitális Tananyagfejlesztő Program mellett Szegi Ádám pedig a Duolingo magyar szerkesztőjeként ismertette, milyen lépések előzik meg egy külföldi projekt hazai bevezetését, mondjuk úgy magyarítását. Ezt követően Vitéz Gyöngyvér ismertette az általános iskolásoknak szóló Okosdoboz nevű e-learning szoftvert, végezetül pedig Somogyi Tibor számolt be az easyMaths.hu oldalról.

Szabványosítás a kulcs

E-learning anyagot fejleszteni, összeállítani majd azt digitalizálni egy komplex, több szereplős folyamat, amit napjainkban külön nehezít, hogy jelenleg nincs e-learning szabvány, ahogy jogi szabályozás sem vonatkozik jelenleg az online tananyagokra. Egyszerre különböző informatikai, módszertani, pedagógiai elvek mentén kell dolgozni, ugyanakkor rendkívül fontos szem előtt tartani a jövendőbeli felhasználók igényeit, elvárásait. Ezen programok sikere a célcsoport pontos ismeretén múlik. Ami biztos, hogy hazánkban is egyre erősödő piaci igény mutatkozik e-learning anyagok fejlesztésére, és ami szintén fontos, hogy nem csak a köz- vagy felsőoktatás tart számot online oktató programok létrehozására, de a vállalati szegmens is nyitott a munkavállalók online képzésére, melyet szintén fellendíthetne egy kialakított szabványosítás.

Edupress