Dolgozói elégedettség: orvoslátogatókat kérdeztek munkájukról

Kétségtelen tény, jelentős átalakuláson megy keresztül a gyógyszeripari marketing. A Széll Kálmán terv orvoslátogatókat érintő változása nem csak plusz terheket ró a gyógyszercégekre, de az eddigiekhez képest még inkább előtérbe helyezi a költséghatékonyság kérdését. Sok cég a létszám jelentős csökkentésére kényszerült, a hatósági jelentések alapján 2011 júniusa óta mintegy 1.000 fővel kevesebb képviselőt regisztrálnak.

Mindemellett hazánkban is érzékelhető az a globális trend, amely az orvosokkal, patikusokkal történő kommunikációban egyre inkább az alternatív csatornák megjelenését, használatát helyezi előtérbe - vagy legalábbis ezek alkalmazásával kapcsolatosan megfontolásra készteti az érintett szakembereket.

Egy ilyen helyzetben kritikus kérdés, hogyan élik meg a változásokat a képviselők, mit gondolnak szakmájuk jövőjéről és hogyan tekintenek a digitális megoldásokra. Mindezek vizsgálata céljából a Szinapszis Kft. a Ventivvel közösen 2012 augusztusában online kérdőíves kutatást végzett az orvoslátogatók körében. A mintegy 1.600 kiküldött meghívóra 207 látogató válaszolt, originális és generikus cégek látogatói egyaránt részt vettek a felmérésben. A részvétel önkéntesen és természetesen anonim módon zajlott.

Bizonytalan légkörben érzik magukat a látogatók

A gyógyszeripari változásokat 10-ből 7 látogató proaktívan követte, de az érdeklődés fokát az iparágban eltöltött évek száma jelentősen befolyásolja, az idősebbek aktívabbak ebből a szempontból. 10-ből 9 látogató munkahelyén is érzi az intézkedésekkel kapcsolatos negatív hatásokat, többségük drasztikusan hátrányos következményekről számolt be. Talán nem meglepő, hogy 70 százalékuk teljesen elutasítja a vonatkozó egészségpolitikai lépéseket, és még azok szükségességével sem ért egyet, az azonban érdekes tény, hogy az idősebb, gyógyszeriparban régebb óta dolgozó látogatók jellemzően jobban támogatják a megszorítások valamilyen szintű szükségességét.

Általában véve a képviselők helyzetüket bizonytalannak ítélik, és nehéznek, sokan irreálisnak tartják a menedzsment által támasztott elvárások teljesíthetőségét. Habár szinte mindannyian érzik a szakmájukat érintő változás előszelét, az orvoslátogatást - talán úgy is fogalmazhatnánk: még mindig - a gyógyszeripari marketing nélkülözhetetlen elemének tartják.

A jövedelmi lehetőségekkel jobban, a HR menedzsmenttel kevésbé elégedettek

A kutatás külön kérdésben vizsgálta, mennyire elégedettek a látogatók munkájukkal különböző szempontok alapján. Első helyen a jövedelmi megbecsültség áll, ezzel a látogatók igen komoly, 82 százaléka elégedett. A demográfiai bontások alapján a gyógyszeriparban töltött évek számának növekedésével szignifikánsan nő azok aránya, akik kedvezőnek ítélik helyzetüket fizetési lehetőségeik tekintetében (a legfiatalabbak körében 68, míg a legidősebbeknél 91 százalék arányuk).

Ugyancsak kevésbé éri kritika a munkakörülményeket, amelyről az orvoslátogatók közel 70 százaléka pozitívan vélekedett, főként az originális cégnél dolgozók (esetükben 75 százalék volt az elégedettek aránya, míg a generikus vállalatnál dolgozók 58 százalékáról mondható el ugyanez).

Megoszlanak a vélemények ugyanakkor a dolgozói légkört illetően, amelyről 10-ből 6 látogatónak pozitív, 4-nek inkább negatív véleménye van, és még jobban megosztott a társaság a szakmai fejlődési lehetőségek valamint a HR menedzsment tekintetében, mely utóbbiakkal minden 2. válaszadó elégedett a munkahelyén. Érdekesség, hogy az említett két szempont megítélése a gyógyszeriparban több mint 10 éve dolgozók esetében a legrosszabb (37 százalék elégedett), míg az ennél kevesebb ideje alkalmazásban lévők esetében lényegesen jobb a helyzet (60 százalék elégedett).

Iskolázottság szempontjából egyértelműen érzékelhető, hogy az ápolónő/védőnő végzettségűek számára az orvoslátogatói munka mind a szakmai fejlődési lehetőség, mind a HR menedzsment szempontjából kiugrási lehetőséget jelent és ennél fogva lényegesen pozitívabb megítélés alá esik, szemben egy orvos/gyógyszerész képviselővel, aki helyzetét - különösen a munkakörülményeket - rosszabbnak ítéli.

Kihívások előtt a gyógyszeripari menedzsment

A kutatás eredményei alapján érzékelhető látogatói hangulat egyértelműen rámutat arra, hogy az elkövetkező időszak a gyógyszeripari HR szakemberek számára is tartogat feladatokat. A megmaradt látogatók esetében a válság menedzselése, az egyéni fejlődési-karrierlehetőségek támogatása mindenképpen előtérbe kerül. Az is jól látható, hogy az orvoslátogatók "anamnézise" - úgy, mint a gyógyszeriparban eltöltött éveinek száma, szakmai tapasztalata, de különösen végzettsége - döntően befolyásoló, ezek alapján ugyanis egyénileg eltérő menedzselésre, coachingra lesz szükség.

A kutatási adatokat Berey Zita, a Garda Consulting Kft. ügyvezető igazgatója is megerősíti, aki munkája során a gyakorlatban is tapasztalja a változások HR vonatkozású szeleit. "Míg a korábbi években a látogatói tréningek az egységes kommunikációra és az eladástechnika csiszolására fókuszáltak, addig a mostani trendek egészen más megközelítéseket helyeznek kilátásba. A képzések végén kitöltött programértékelő lapok eredményei alapján nyilvánvaló, hogy a látogatók érdeklődése a készségfejlesztésről az önismereti eszközök, a stresszkezelési technikák és kiégést megelőző programok felé fordult. Az egyéni fejlesztési lehetőségek, mint a coaching vagy az On the Job Training is beelőzte a hagyományos tréningeket. Új elemként jelent meg a szupervízió, azaz a szakmai személyiség mentális karbantartása."

A fentiek alapján elmondható, hogy nem csak a marketing, de a humánerőforrás területén is izgalmas, kihívásokkal teli időszak elé néz a gyógyszeripar.

Kiss Katalin
Szinapszis Kft. kutatásvezető