Egyre több a levelezős HR-es

A beiratkozások még folyamatban vannak (végleges HR-es képzési adatokat később közlünk), azonban a felsőoktatási intézmények és a Felsőoktatási Információs Rendszerek Osztálya Felsőoktatási Főosztálya adatai alapján bizton állítjuk, hogy hódít a levelező tagozat. Így az emberi erőforrások alapképzésre nappali szakon 366-an kezdtek, 12 százalékkal többen, mint tavaly, ugyanit a levelezősök száma 168-ról 230-ra ugrott, vagyis 37 százalékkal emelkedett. Az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon 34 százalékkal nőtt a levelezős hallgatók száma, míg a nappalisoké negyedére csökkent. Az emberi erőforrások felsőoktatási szakképzésen pedig 55 százaékkal nőtt a levelezősök száma 2013-hoz képest.

A felsőoktatási intézmények is jelezték a folyamatot. A Szent István Egyetem egyik karának 90 százaléka levelező tagozatos: náluk a HR-es nappali képzésben résztvevők száma idén már csupán egynegyede a levelezősnek. Az ország legtöbb HR-es hallgatójával évet indító Pécsen is érezhető a változás, a hallgatók 45 százaléka levelezős, 5 százalékkal több, mint tavaly.

Számok és szakok

Az évet kezdő HR-es hallgatók száma a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) emelkedett a legnagyobb mértékben 2013-hoz képest. Akkor 171-en indultak, idén 285 főt vettek fel. Alapszakra 154-et (2013: 119 fő), a felsőfokú szakképzés emberi erőforrások szakra 131-et (2013: 52 fő).

A Budapesti Corvinus Egyetemen tavaly 110, idén 125 hallgató kezdett: a legtöbben BA szinten (50 fő) és Humánmenedzsmenten (30 fő) vágtak bele a tanévbe, a HR Business Partneren 25 fő kezdett tanulni. BA szinten elérhető a Társadalomtudományi Kar emberi erőforrás gazdálkodás programja, mesterszinten pedig a Gazdálkodástudományi Kar Vezetés-Szervezés mesterszakán belül a "HR és Szervezetfejlesztés" szakirány. Kétéves szakirányú továbbképzési programjaink között indították el a Humánmenedzsment és a HR Business Partner programot a gyakorlattal rendelkezők számára, akik munka mellett tanulhatnak a Corvinuson.

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán Budapesten és Gödöllőn összesen 226 HR-es hallgató kezdi el tanulmányait, ez a szám közel azonos a tavalyival. Egyharmaduk jár az Emberi erőforrás alapszak nappali és levelező tagozatára, míg 157 fő a Vezetés és szervezés mesterszak emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirányon tanul, majd' 90 százalékuk levelező tagozaton. 2013-hoz képest a nappali képzésben résztvevők száma idén már csupán egynegyede a levelezősnek. A doktori képzésben is szerepelnek humánerőforrás témakörök.

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a szakirányú képzéseken kívül, ahol a felvételi jelenleg is tart (szeptember első hetében kaptuk ezt a választ - a szerk.), a HR képzésére felvettek száma csak néhány fővel tért el a tavalyitól (2013: 676; 2014: 679). A belső arány változott, vagyis kevesebb lett a nappalis. Míg 2013-ban a nappalira felvettek aránya 70 százalékos volt, idén csak 65 százalék. Pécsen a Közgazdaságtudományi Karon és a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karon oktatnak HR-es ismereteket. A közgazdaságtudományi karon gazdálkodási és menedzsment, vezetésszervezés, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel szakokon képeznek. Az emberi erőforrás karon hat szakot indítottak: pl. emberi erőforrások felsőoktatási szakképzést, emberi erőforrások alapszakot, személyügyi szervező szakirányt, emberi erőforrás tanácsadó mesterszakot. Új képzésük a HR ismereteket nyújtó friss diplomás képzés. A képzés bármely szakterületű és szintű diplomával rendelkezők előtt nyitott. Az elhelyezkedéshez szükséges munkavállalási ismeretek mellett bepillantást ad a HR munkába is, azzal a szándékkal "hogy a hallgatókat "megfertőzzük" a személyügyi szakma szeretetével" - írták.

Milyen a hazai HR oktatás?

A Corvinus szerint elég változó a színvonal. "Másoddiplomás kurzusainkon előfordulnak más intézményekben mesterszintű diplomát szerzett jelentkezők is" - írták lapunknak küldött válaszukban. A BGF azt emelte ki, hogy BA HR alapszak nagyon sok helyen van, és - a felmérések alapján - eltérő a minőség és a hallgatók elégedettsége. MA szinten viszont nincs csak a HR-re koncentráló mesterszak; több helyen van ilyen szakirány, specializáció - tették hozzá. Posztgraduális szinten pedig sok képzés van. "Ami teljesen hiányzik Magyarországon, az a Nyugat-Európában és az USA-ban sok helyen jelenlévő HRD (human resource development) alapszak, amely sokkal inkább az emberek fejlesztésére helyezné a hangsúlyt - nyilatkozta a BGF.

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (SZTE GTK) tapasztalata az, hogy az elmúlt időszakban a minőségi egyenetlenségektől eltekintve, összességében betöltötte a funkcióját a "magyar" HR oktatás. A fejlődést nehezíti az erőforrás hiány, a működési modellek, intézményszerkezetek kérdőjelei, de a gazdasági kényszer egyben megújulási tényező is. A HR-es képzési innovációt serkentik az olyan kihívások, mint a területre jellemző információ-technológiai, szakmai és tudományos fejlődés, a munkaerő migrációja és általában a munkaerőforrások szűkössége bizonyos kritikus területeken, például a szakképzett fizikai munka és az információtechnológia terén - fejtették ki. A SZTE GTK szerint feladatot ad a HR oktatásnak az üzletfejlesztés irányainak változása és a kulturális eltérések kezelésének igénye is, mivel egyes hazai és külföldi tulajdonú szervezetekben jelentős szemléleti különbségek vannak a munkatársak vezetésével, a dolgozó ember motivációjával és ösztönzésével kapcsolatban.

A PTE szerint a magyar felsőoktatás ma nemzetközi színvonalon ad korszerű HR ismereteket.

Házuk tája

Elfogultak vagyunk a saját képzési programjainkkal kapcsolatban, de a hazai mezőnyben vezető pozíciót céloztunk meg" - írta a Corvinus. Ennek érdekében évek óta igyekeznek az oktatási tematikáikat és módszertanukat naprakészen tartani, gyakorlati szakembereket vonnak az oktatásba, és felhasználják nemzetközi szintű kutatási programjaik eredményeit. "Saját képzésünket hagyományaink és eredményeink alapján a vezető programok között tartjuk számon" - nyilatkozta a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara. Az oktatást üzleti-szervezeti kapcsolatokkal, vendégelőadásokkal, szituatív feladatokkal, tréningmodulokkal és céges tanulmányi projektekkel igyekeznek élővé tenni. A kar szerint a hazai felsőoktatás egyik legjobb humángazdálkodási és szervezet-lélektani műhelyével és tréningközpontjával rendelkeznek.

A PTE szerint az elmúlt több mint két évtized során folyamatosan nőtt a képzés színvonala, ma már a magyar mellett angol nyelven is kínáljuk alap- és mesterképzéseiket. Kiemelték, hogy végzettjeik a magyar nemzeti vállalati körben, hazai közép- és nagyvállalatoknál, a multinacionális vállalati körben, illetve a közszférában is a HR szakma minden szintjén megtalálhatók, sok esetben területük első számú vezetői. "A képzés színvonala mellett büszkék vagyunk végzett hallgatóink sikeres életútjára" - írták. A pécsiek oktatnak Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön is. "Újabb kezdeményezésünk, hogy a horvát felsőoktatás számára "exportálunk" HR-ismereteket, közös pályázatok, fejlesztési programok keretében" - tudtuk meg az egyetemtől.

A BGF a piac és a hallgatók jelzései alapján jónak látja saját HR képzését és folyamatosan fejleszti. Sok gyakorló szakembert vonnak be az oktatásba, igyekeznek távolodni a hagyományos, passzív felsőoktatási szemlélettől a gyakorlatorientált, párbeszédre épülő, interaktív és fejlesztő szemléletű oktatás felé. "Törekszünk az élenjáró gyakorlatok - melyek legtöbbször a multiknál találhatók - és a legújabb amerikai, nyugat-európai tendenciák bemutatására, de foglalkozunk a kis- és középvállalatoknál alkalmazható eszközökkel, módszerekkel, lehetőségekkel is, hiszen hallgatóink egy része ilyen közegben fog majd dolgozni - nyilatkozta a BGF.