Egyre több a távmunkás - Sikeres a távmunkaprogram
A távmunka magyarországi meghonosodásával, és alkalmazásával kapcsolatban évek óta jelennek meg olyan publikációk, amelyek hol sötéten, hol egyenesen reménytelennek festik le a hazai távmunka helyzetét...
A Magyar Távirati Irodára hivatkozva több lap írt mostanában arról, hogy ha lassan is, de egyre többen lesznek azok, akik a távmunkát választják hazánkban.
Az Európai Unióban általában a foglalkoztatottak 10-13 százaléka dolgozik így, otthonról, számítógépen, illetve Interneten keresztül. Van olyan észak-európai ország, ahol ez a szám eléri akár a 25 százalékot is. Míg nálunk, 2006 első negyedévében csupán a foglalkoztatottak átlag 3 százaléka választja a kenyérkeresetnek ezt a formáját.
A szkeptikus vélekedések terjesztői minden bizonnyal nem kísérik nyomon az elmúlt évek technikai, és infrastruktúra béli fejlődését, valamint nem figyelnek kellően oda az egyes szakmai fórumokon, konferenciákon elhangzottakra. Így nem alkothatnak reális képet a távmunkáról, a kiragadott részinformációk a közvélemény számára megtévesztő is lehetnek.
Pedig több adat is egyértelműen arra utal, hogy a távmunkaprogram Magyarországon sikeres. Az Internetről származó információk alapján: idáig négy-öt távmunka pályázatot hirdettek meg, valamint a ROP, HEFOP, és GVOP programok indultak egyes pályázati felhívásaihoz koncepcionálisan illesztve. Tény, hogy s távmunka program támogatására a költségvetés úgynevezett "fejezeti" pénzt eddig nem biztosított az elmúlt években, ezért viszonylag szűk a mozgástér a távmunka pályázati úton történő támogatására. A szaktárca első embere bizakodóan nyilatkozott a minap. Jelezte, hogy a következő négy évben akár 4-8 százalékra is bővülhet a távmunkában foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Bár igen messze elmarad az unióban kialakult helyzettől, de a miniszter szerint ennek örülni kell.
Nem igaz az, hogy ezt a távmunka pályázatot a hátrányos helyzetűek, az alacsonyan képzettek, idősek, vagy hátrányos helyzetű térségben élők számára írták volna ki.
A pályázati bírálatban eddig is előnyt jelentett, ha valaki a preferált körből foglalkoztatott munkavállalókat. Preferációként szerepelt a roma származású dolgozók, a 45 év felettiek, a GyES-ről visszatérők munkavállalása, illetve foglalkoztatása is. A pályázat 500 000 forint erejéig támogatta a távmunka-végzés eszközeinek a beszerzését is.
A preferált munkavállalói körbe tartozó munkavállaló foglalkoztatása a további pályázatok elbírálásában is figyelembe vett körülménynek számított. Egyetlen esetben sem volt azonban ennek alkalmazása abszolút meghatározó körülmény.
A TFP-2004, és a TVT-2005 kódjelű programok minden pályázó számára lehetővé tették az úgynevezett "konverziót", míg a jelenleg futó TAT-2206 pályázat ezt a lehetőséget már csak az Áht. szerint gazdálkodó szervezetek esetében teszi lehetővé. A program az eszközök beszerzésére nem biztosítanak külön keretet, a fél éven át tartó bér, - és járulék támogatás mellett azonban a távmunkások képzését támogatja, így indirekt módon ösztönzi a menedzsment képzését is.
Szerencsére egyre több magyarországi cég és vállalkozás ismeri fel a távmunka nyújtotta előnyöket. Sokan felismerték közülük azt, hogy a távmunka a gazdasági eredmények fellendülésével jár.
Konkrétan: megspórolható az irodabérletre kiadott pénz, kevesebb a fenntartásra kifizetett összeg és nem utolsó sorban rugalmasan szervezhető-osztható be a munkaidő, ami különösen a nőknél, családanyáknál nem mellékes dolog. De folytathatnánk tovább a sort azzal, hogy a dolgozók, legyenek alkalmazottak, vagy megbízottak - könnyebben bekapcsolódhatnak egy-egy vállalkozás tevékenységébe, függetlenül attól, hogy milyen messze laknak. Az ország másik szegletéből is "alkalmazhatunk" így nagy szaktudással, vagy inkább speciális szaktudással rendelkezőket is. Bár a távmunka egyelőre csak a jól képzetteken, magasan kvalifikáltakon segít, nem a leszakadókon, fontos leszögezni, hogy aki nagyon akar, - az képes alkalmazkodni a feltételekhez. S, akár távmunka mellett is intenzíven tanulhat, képezheti magát tovább.
A tapasztalatok, visszajelzések azt mutatják, hogy a gazdasági társaságok esetében a távmunka bevezetése, és alkalmazása -megfelelő előkészítettség esetén, - gyorsan megtérül. A pályázati lehetőség általában elegendő indikátor a rugalmasan működő és költségtakarékos munkaszervezet kialakítására.
Nemrég zárult a szaktárca újabb távmunka-pályázata, ahol a pályázók akár 566 ezer forintos bértámogatást is nyerhettek, valamint 50 ezer forintos képzési támogatást is kaphattak. Mint a lapok megírták: erre a pályázatra 170 munkáltató jelentkezett, sokan közülük közintézményekből pályáztak. A bírálat eredményeként 149 cég több mint 700 távmunkahely létesítéséhez nyert pénzbeli támogatást.
Az Európai Unióban általában a foglalkoztatottak 10-13 százaléka dolgozik így, otthonról, számítógépen, illetve Interneten keresztül. Van olyan észak-európai ország, ahol ez a szám eléri akár a 25 százalékot is. Míg nálunk, 2006 első negyedévében csupán a foglalkoztatottak átlag 3 százaléka választja a kenyérkeresetnek ezt a formáját.
A szkeptikus vélekedések terjesztői minden bizonnyal nem kísérik nyomon az elmúlt évek technikai, és infrastruktúra béli fejlődését, valamint nem figyelnek kellően oda az egyes szakmai fórumokon, konferenciákon elhangzottakra. Így nem alkothatnak reális képet a távmunkáról, a kiragadott részinformációk a közvélemény számára megtévesztő is lehetnek.
Pedig több adat is egyértelműen arra utal, hogy a távmunkaprogram Magyarországon sikeres. Az Internetről származó információk alapján: idáig négy-öt távmunka pályázatot hirdettek meg, valamint a ROP, HEFOP, és GVOP programok indultak egyes pályázati felhívásaihoz koncepcionálisan illesztve. Tény, hogy s távmunka program támogatására a költségvetés úgynevezett "fejezeti" pénzt eddig nem biztosított az elmúlt években, ezért viszonylag szűk a mozgástér a távmunka pályázati úton történő támogatására. A szaktárca első embere bizakodóan nyilatkozott a minap. Jelezte, hogy a következő négy évben akár 4-8 százalékra is bővülhet a távmunkában foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Bár igen messze elmarad az unióban kialakult helyzettől, de a miniszter szerint ennek örülni kell.
Nem igaz az, hogy ezt a távmunka pályázatot a hátrányos helyzetűek, az alacsonyan képzettek, idősek, vagy hátrányos helyzetű térségben élők számára írták volna ki.
A pályázati bírálatban eddig is előnyt jelentett, ha valaki a preferált körből foglalkoztatott munkavállalókat. Preferációként szerepelt a roma származású dolgozók, a 45 év felettiek, a GyES-ről visszatérők munkavállalása, illetve foglalkoztatása is. A pályázat 500 000 forint erejéig támogatta a távmunka-végzés eszközeinek a beszerzését is.
A preferált munkavállalói körbe tartozó munkavállaló foglalkoztatása a további pályázatok elbírálásában is figyelembe vett körülménynek számított. Egyetlen esetben sem volt azonban ennek alkalmazása abszolút meghatározó körülmény.
A TFP-2004, és a TVT-2005 kódjelű programok minden pályázó számára lehetővé tették az úgynevezett "konverziót", míg a jelenleg futó TAT-2206 pályázat ezt a lehetőséget már csak az Áht. szerint gazdálkodó szervezetek esetében teszi lehetővé. A program az eszközök beszerzésére nem biztosítanak külön keretet, a fél éven át tartó bér, - és járulék támogatás mellett azonban a távmunkások képzését támogatja, így indirekt módon ösztönzi a menedzsment képzését is.
Szerencsére egyre több magyarországi cég és vállalkozás ismeri fel a távmunka nyújtotta előnyöket. Sokan felismerték közülük azt, hogy a távmunka a gazdasági eredmények fellendülésével jár.
Konkrétan: megspórolható az irodabérletre kiadott pénz, kevesebb a fenntartásra kifizetett összeg és nem utolsó sorban rugalmasan szervezhető-osztható be a munkaidő, ami különösen a nőknél, családanyáknál nem mellékes dolog. De folytathatnánk tovább a sort azzal, hogy a dolgozók, legyenek alkalmazottak, vagy megbízottak - könnyebben bekapcsolódhatnak egy-egy vállalkozás tevékenységébe, függetlenül attól, hogy milyen messze laknak. Az ország másik szegletéből is "alkalmazhatunk" így nagy szaktudással, vagy inkább speciális szaktudással rendelkezőket is. Bár a távmunka egyelőre csak a jól képzetteken, magasan kvalifikáltakon segít, nem a leszakadókon, fontos leszögezni, hogy aki nagyon akar, - az képes alkalmazkodni a feltételekhez. S, akár távmunka mellett is intenzíven tanulhat, képezheti magát tovább.
A tapasztalatok, visszajelzések azt mutatják, hogy a gazdasági társaságok esetében a távmunka bevezetése, és alkalmazása -megfelelő előkészítettség esetén, - gyorsan megtérül. A pályázati lehetőség általában elegendő indikátor a rugalmasan működő és költségtakarékos munkaszervezet kialakítására.
Nemrég zárult a szaktárca újabb távmunka-pályázata, ahol a pályázók akár 566 ezer forintos bértámogatást is nyerhettek, valamint 50 ezer forintos képzési támogatást is kaphattak. Mint a lapok megírták: erre a pályázatra 170 munkáltató jelentkezett, sokan közülük közintézményekből pályáztak. A bírálat eredményeként 149 cég több mint 700 távmunkahely létesítéséhez nyert pénzbeli támogatást.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván