Egyszerűsített foglalkoztatás esetén egy rakás szabályt nem lehet a munkáltatón számon kérni

A korábbiakban már felhívtam arra figyelmet, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkaviszony bejelentéssel és nem szerződéskötéssel keletkezik. A törvény ráadásul a létesítéssel összefüggésben írásbeliséget sem ír elő, így választani lehet, hogy szóban szerződünk vagy írásban, illetve utóbbi esetében, hogy a minta szerződést használjuk vagy pedig saját verziót. Habár a szóbeli szerződés lehetősége adott, több okból érdemes a feleknek az alapvető szabályokat - a kifejezetten rövid időtartamú munkavégzéseket leszámítva - írásba foglalni, illetve a törvény mellékletébe foglalt minta-munkaszerződést használni. Írásbeliség alkalmazása esetén ugyanis a felek közti viták egyszerűbben orvosolhatóak, másrészt pedig a minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem szükséges a munkáltatónak sem munkaidő-nyilvántartást vezetni, sem pedig a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő 10. napig írásbeli tájékoztatást adni. A visszaélések elkerülése végett azonban a hatályos szabályozás rögzíti, hogy a felek között már fennálló munkaviszony erre az atipikus munkavégzési formára nem módosítható, illetve munkaviszonnyal párhuzamosan ugyanazon felek között nem állhat fenn.

Ezek a szabályok nem alkalmazandóak

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés lényege éppen abban rejlik, hogy számos megkötéstől el lehet tekinteni. Fontos tehát ismernünk, hogy mely előírásokat nem fogja a jog a munkáltatótól számon kérni. Az Mt-ben felsorolt eltérések a következő rendelkezéseket jelentik: A munkaszerződéstől nem lehet elállni [Mt. 49. § (2) bek.], nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (Mt. 53. §), vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény (Mt. 56. §), a távollévő munkavállaló visszatérésekor a bérkorrekció nem kötelező (Mt. 59. §), nem kötelező a részmunkaidő és a határozott idejű foglalkoztatás tekintetében a munkavállalókat tájékoztatni az üres álláshelyekről, illetve a munkáltató nem köteles részmunkaidőben foglalkoztatni kérelmére a 3 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó munkavállalót (Mt. 61. §), az Mt.203.§ (2) alapján a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni (Mt. 80. §), a munkáltató nem köteles a munkavállaló munkájáról értékelést adni a munkaviszony végén (Mt. 81. §), nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének [Mt. 97. § (4)-(5) bek.], nem érvényesülnek a vasárnapra történő munkaidő-beosztás korlátai (Mt. 101. §), nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (Mt. 122-124. §), a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot ugyanakkor meg kell váltani (Mt. 125. §), nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (Mt. 126-133. §), nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása [Mt. 192. § (4) bek.], nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések (Mt. 208-211. §), a munkáltató az Mt.203.§ (3) alapján munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást, valamint minta-munkaszerződés (lsd. Efo.tv.) alkalmazása esetén az Mt.203.§ (4) alapján nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat [Mt. 134. § és 155. § (2) bek.].

A fiatalok foglalkoztatására speciális szabályok vonatkoznak

A fiatalok foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályokat egyszerűsített foglalkoztatás, illetve alkalmi munkavégzés esetén is be kell tartani. Ide tartoznak elsőként a munkavégzés életkori korlátai. Munkavállaló az Mt.34.§ (2)-(3) bekezdések alapján ugyanis az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Az Mt. 21.§ (4) bekezdése alapján ezen túlmenően törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.

Arra is rá kell mutatni, hogy az Mt.114.§-ában rögzített munka- és pihenőidő korlátozásokat is be kell tartani. Fiatal - 18. életévét be nem töltött [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] - munkavállaló esetében a munkavállaló napi munkaideje [Mt. 88. § (1) bek.] legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani, éjszakai munka nem rendelhető el, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem beoszthatók, valamint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidő biztosítása kötelező.

(A kötelezettségvállalás legfrissebb munkatörvényi változatát a következő linken tekintheti meg a HR Portalon)

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda