Előtérbe kerül a vállalati önfejlesztés
Előtérbe kerül a vállalati kultúrában az önfejlesztés, ezt erősíti a blended tanulási formák elterjedése is. A blended learning módszerrel növelni lehet a hatékonyságot a klasszikus tréningek és az e-learning esetében is. Interjú Lénárt Viktorral, a Grow munkatársával, aki előadást tart a Tréning Kerekasztal Konferencián.
Mit tartasz a blended learning módszer legnagyobb előnyének és legfőbb értékének?
Jelentősen megnő a beépülési hatékonyság mind a klasszikus tréningekkel, mind az e-learning-el való összehasonlításban. A blended a két megközelítés erősségeit kombinálja. Azzal, hogy online aktivitásban tudjuk követni az emberek fejlődését, olyan minőségi faktorok válnak mérhetővé a fejlesztés során, amiket korábban így soha nem tudtunk mérni, és akár individuális szinten támogatni.
Az individuum szintjén targetált egyéni fejlesztés válik lehetővé. A személyes, same-time interakciók valóban a tapasztalati tanulásra, az újrakódolásra, a személyes felfedezésekre koncentrálhatnak. Ez a megközelítés teret biztosít a folyamatos visszajelzésre, ami önmagában tudatosít és fejlesztő hatással bír. A tanulás így már nem egy egyszeri vagy akár többszöri alkalom, hanem egy folyamattá, utazássá válik.
Pontosan hogyan lehet mérni, követni a folyamatot?
A legtöbben még mindig happy sheet-tel mérik például a tréningek hatékonyságát. Ez mindaddig, amíg a fejlesztés elsőrendűen a tréningeken történik, akár indokolt is lehetne. Mivel azonban a 70/20/10-es szabályból tudjuk, hogy a fejlesztések elsőrendű tere nem lehet a térning, ezért fontos, hogy más területen is mérhető legyen a fejlesztés. Ehhez azonban más területeken is be kell fektetünk: elsősorban időt. Időt a fejlesztésbe és tanulásba a trénigeken kívül is a hétköznapi rutinok részeként.
A megtérülés kulcsa a jól szervezett blended tanulási struktúrák mellett az egyéni dedikált idő. Időinvesztment x Fejlesztési folyamat hatékonysága = Megtérülés. Az ebben a képletben szereplő időinvesztmentnek mindeközben támogató viszonyban kell állnia a termelési hatékonysággal, az utilizációval, és így tovább.
Ha a humán fejlesztésben a viselkedésváltozás a cél, azaz, hogy lássuk az emberen, hogy valamit máshogy csinál, valamiben fejlődött, előrébb lépett, akkor azt leginkább a napi működésben látjuk. Ebben a megfigyelésben és mérésben KBI-okat, vagy KPI-okat is alkalmazhatunk.
Ha kicsit a jövőbe tekintünk, mit gondolsz a tanulási formák átalakulásáról?
Nagyon hosszú idő kell még ahhoz, hogy a gépek a humán fejlesztés területén nagyobb mértékben kiváltsák az embert. Az átalakulás viszont nagyon érdekes és talányos. Tanuljuk még, hogy mit jelent embernek lenni a digitális térben, és közben már most látjuk, hogy a digitális tér megváltoztatja az embert, evolúciós értelemben is beépül a fejlődésébe. A jövő attól függ, hogy ebben az átalakulásban mennyire maradunk értékorientáltak, tudatosak. Vagyis hogy mi használjuk a gépet, vagy fordítva.
A közeljövőben (többek között a blended tanulási formák elterjedése okán is) a vezetők mint fejlesztő partnerek szerepe döntően megváltozik majd, a vállalati kultúrákban az önfejlesztést támogató kultúra elemei egyre hangsúlyosabban kerülnek majd előtérbe.
Fotó: Pixabay.com
Jelentősen megnő a beépülési hatékonyság mind a klasszikus tréningekkel, mind az e-learning-el való összehasonlításban. A blended a két megközelítés erősségeit kombinálja. Azzal, hogy online aktivitásban tudjuk követni az emberek fejlődését, olyan minőségi faktorok válnak mérhetővé a fejlesztés során, amiket korábban így soha nem tudtunk mérni, és akár individuális szinten támogatni.
Az individuum szintjén targetált egyéni fejlesztés válik lehetővé. A személyes, same-time interakciók valóban a tapasztalati tanulásra, az újrakódolásra, a személyes felfedezésekre koncentrálhatnak. Ez a megközelítés teret biztosít a folyamatos visszajelzésre, ami önmagában tudatosít és fejlesztő hatással bír. A tanulás így már nem egy egyszeri vagy akár többszöri alkalom, hanem egy folyamattá, utazássá válik.
A Tréning Kerekasztal Konferencia 2019 március 21-én lesz a Mariott Budapest City Centerben.
Pontosan hogyan lehet mérni, követni a folyamatot?
A legtöbben még mindig happy sheet-tel mérik például a tréningek hatékonyságát. Ez mindaddig, amíg a fejlesztés elsőrendűen a tréningeken történik, akár indokolt is lehetne. Mivel azonban a 70/20/10-es szabályból tudjuk, hogy a fejlesztések elsőrendű tere nem lehet a térning, ezért fontos, hogy más területen is mérhető legyen a fejlesztés. Ehhez azonban más területeken is be kell fektetünk: elsősorban időt. Időt a fejlesztésbe és tanulásba a trénigeken kívül is a hétköznapi rutinok részeként.
A megtérülés kulcsa a jól szervezett blended tanulási struktúrák mellett az egyéni dedikált idő. Időinvesztment x Fejlesztési folyamat hatékonysága = Megtérülés. Az ebben a képletben szereplő időinvesztmentnek mindeközben támogató viszonyban kell állnia a termelési hatékonysággal, az utilizációval, és így tovább.
Ha a humán fejlesztésben a viselkedésváltozás a cél, azaz, hogy lássuk az emberen, hogy valamit máshogy csinál, valamiben fejlődött, előrébb lépett, akkor azt leginkább a napi működésben látjuk. Ebben a megfigyelésben és mérésben KBI-okat, vagy KPI-okat is alkalmazhatunk.
Ha kicsit a jövőbe tekintünk, mit gondolsz a tanulási formák átalakulásáról?
Nagyon hosszú idő kell még ahhoz, hogy a gépek a humán fejlesztés területén nagyobb mértékben kiváltsák az embert. Az átalakulás viszont nagyon érdekes és talányos. Tanuljuk még, hogy mit jelent embernek lenni a digitális térben, és közben már most látjuk, hogy a digitális tér megváltoztatja az embert, evolúciós értelemben is beépül a fejlődésébe. A jövő attól függ, hogy ebben az átalakulásban mennyire maradunk értékorientáltak, tudatosak. Vagyis hogy mi használjuk a gépet, vagy fordítva.
A közeljövőben (többek között a blended tanulási formák elterjedése okán is) a vezetők mint fejlesztő partnerek szerepe döntően megváltozik majd, a vállalati kultúrákban az önfejlesztést támogató kultúra elemei egyre hangsúlyosabban kerülnek majd előtérbe.
Fotó: Pixabay.com
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység