Szerző: Kertész Dalma
Megjelent: 6 éve

Emberarcú vezetés, avagy a profitnál több kell

A kanadai Laval Egyetemen készült egy kutatás 2013-ban, mely azt vizsgálta, hogy mennyire képes a válság idején, nehéz gazdasági körülmények között emberarcú lenni a vezetés. "Minden vezető életében eljön az a pillanat, amikor úgy érzi, nem élhet tovább önmagának, kell valami más, valami több, ami nem az üzletről szól, nem öncélú" - idézett a kutatásból Márton-Koczó Ildikó, executive coach, tréner, a beszélgetés moderátora. A 600 felső és 600 középvezetőt megkérdező kutatás eredményei szerint ez a pillanat a férfiaknál 42 és 48 év között jön él, családos nőknél 37, szingli nőknél pedig 50 éves kor környékén. (A megkérdezett 1200 vezető 12 százaléka volt hölgy.)

A kutatás felmérte, milyen fázisai vannak az emberarcú vezetésnek. Először is a munka-magánélet egyensúlya, illetve a család fontosságának súlya válik meghatározóvá 30-31 éves korban. Emellett, vagy ebből következően a vezető motivált lesz arra, hogy humánusabb legyen, amit példamutatással igyekszik terjeszteni a szervezeten belül. Megjelenik benne az igény arra, hogy a vállalat, melyet képvisel, tegyen valamit a közjóért. Ezzel párhuzamosan fontossá válik, hogy a munkahelyért tegyen valamit: például belső programokat indít, a beosztottjai a mentoráltjai lesznek, felkarolja a tehetségeket. A következő fázis, hogy képes lesz másokat befolyásolni a jó ügyekért, mecénás szerepet vállal, és az önkéntes programokra már nemcsak a csapatát küldi el, hanem ő maga is részt vesz bennük. A kutatás szerint azok a vezetők mondhatók emberarcú vezetőknek, akik következetesek, igazságosak, önmotiváltak, hitelesek, empatikusak, szociálisan érzékenyek, képesek másokat befolyásolni, és jó döntéshozók. Márton-Koczó Ildikó a külföldi kutatás eredményeinek ismertetése után a "magyar példákhoz" fordult, arra kérve őket, mondják el, számukra mikor, hogyan jött el az a pillanat, mely változásra késztetve őket azt súgta: a profitnál több kell.

Az élet küldi a sárga lapokat

Küllői Péter 2000-ben, 40 éves korában vonult vissza az üzleti világból, addig befektetési bankárként dolgozott Budapesten majd Londonban. 31 éves volt, mikor a visszavonulás gondolata megszületett benne, majd 36, mikor létrehozta a Mosoly Alapítványt. 2000 óta kizárólag a civil világban tevékenykedik, megalapította a Bátor Tábort, a Zeneakadémia, a kortárs művészet mecénása, nemzetközi szervezetek tagja. Mint elmondta, vannak szakmák, melyek olyanok, mint az élsport. Egy 100 méteres síkfutó világosan látja, hogy lemarad egy idő után, ahogy egy befektetési bankár is rájön, csak úgy lehet ő a legjobb, ha egész napos pörgésben van. "Az élet persze küldi a sárga lapokat, csak nem vesszük észre" - fogalmazott. Számára is időbe telt, míg elkezdett azon gondolkozni, hogy mit nem csinál jól. "Lehet az egy gyermek, az egészség vagy más, ami rádöbbent: hiába a sikeres élet, hogy körbeutazhatod a Földet és nagyon fontosnak érezheted magad, mégis egy része lesz csak lefedve, mert nem jut idő a családra, a barátokra, és sok másra."

Küllői Péter szerint pályájának két nagy tanulsága van: az egyik az, hogy az adok-kapok egyensúlyát minden relációban meg kell teremteni, legyen az barátság, vagy munkaadó-munkavállaló, egyén-társadalom viszonya. Másképp nem lehet megteremteni az egyén békéjét és boldogságát, és hosszú távon e nélkül egy szervezetben sem lehet működni. A másik tanulság, hogy minden csak akkor működik, ha a működésbe az értelmet és az érzelmet is bevonják. Erre a civil szféra a legalkalmasabb terület.

Egyensúlyozni ég és föld között

Kovács Gábor, a KOGART tulajdonosa, alapítója elmondta, pontosan be tudja azonosítani azt az életszituációt, mikor a gondolkodása megváltozott. 2002 januárjában egy kiállításon meglátott egy műtárgyat, Péreli Zsuzsa egy globelinjét, mely egy ég és föld között egyensúlyozó angyalt ábrázolt. "Némán és döbbentem álltam előtte, az angyalt megpillantva rájöttem, hogy bankárként teljesen rossz dimenzióban kerestem az egyensúlyt. Ma már tudom, hogy az ember életében létezik két világ, egy materiális és egy spirituális, melyeket harmóniába kell hozni." A materiális világ az üzlet, a profit és a pénz kézzelfogható világa, a spirituális pedig a "hogyan éljük meg az életet, és melyek az igazán fontos dolgok" kérdésekre való válaszkeresést jelenti - fejtette ki a vezető. A materiális világban hajtjuk a sikert, a pénzt, az elismerést, mert ezek jót tesznek az egónknak. A spirituális világban a hangsúly a feltétlen szeretet és megbocsátás gyakorlásán van. Kovács Gábor szerint, ha munkatársainkkal érdemben törődni akarunk, akkor egy ilyen vezérelv mellett érdemes törődni: a megfelelő módon ösztönözni, dicsérni, elismerni, motiválni, és ráébreszteni őket arra, hogy mikor életük végén elszámolnak önmagukkal, nem a pénz és a vagyon lesz a lényeg, hanem a boldog napok száma.

Pénzügyből az energetikába

Ifj. Chikán Attilában, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatójában is a pénzügyi szféra győztes, de kimerítő csatái során érett meg a váltás gondolata. Egy amerikai befektetési alapnak dolgozott, mikor 35 évesen egy sikeres projekt végén felajánlották neki a szingapúri iroda vezetését. "Ez volt az a pont, ahol döntenem kellett a befektetési banki karrier, és a szerényebb egóépítési lehetőségekkel kecsegtető, de mégis egy boldogabb életet tartogató karrier mellett. Nemcsak a pozíciót nem vállaltam el, de a cégtől is kiléptem." Chikán Attila ezt követően nekifogott annak a munkának, melynek eredménye egy évvel később az ALTEO megalapítása volt. Felismerte, hogy egy újonnan alapított vállalat különösen alkalmas arra, hogy az emberarcú vezetés és szervezeti kultúra alapelveit kiaknázza. Emellett, mint fogalmazott, maga a megújuló energetikai befektetésekkel foglalkozó iparág is olyan, hogy holisztikus megközelítés nélkül nem lehet csinálni. "Aki gyorsan szeretne sok pénzt keresni, annak ezt az iparágat nem ajánlom." Hozzátette: kőkemény üzletről van szó, melyben a hitnek és a motivációnak is szerepet kell játszania, ami az unokáink számára való élhető világ megteremtését illeti. "Ebben az iparágban tehát eleve rá vagyok kényszerítve arra, hogy túlnézzek a profit szempontokon."

Segíteni a saját szintünkön

Komócsin Laura, a Business Coach Kft. vezetője tanácsadói szempontból mondta el személyes tapasztalatait profit, karrier, munka és magánélet, értelem és érzelem viszonyáról. Meghatározó ebben a témában, hogy ki milyen környezetben nő fel, hogy tanítanak-e, nevelnek-e bennünket másokról gondoskodni. Ilyen szempontból szerinte nem köthető egyetlen pillanathoz a szemléletmód-váltás szükségességének felismerése. Ugyanakkor anyaként mégis könnyedén tudja ezt egyetlen pillanathoz kötni. Mikor első gyermeke megszületett, végig kellett gondolnia, hogy vezetési tanácsadó karrierje, mely sok utazást jelentett szerte a világban, meddig folytatható anélkül, hogy ne kapjon sárga vagy piros lapokat. A vezető elmondta, alapítványoknak mindig is szívesen adakozott, de 30 éves kora körül megértette, nem biztos, hogy pénzadományokkal tud leginkább segíteni egy bizonyos emberen. Helyette elkezdett saját magából is adni. 2004 óta dolgozik coachként: "innentől fel tudtam ajánlani, hogy ingyen támogatom egy-egy ember élethelyzetét. A saját szintemen próbáltam meg segíteni."
Hal helyett hálót adni

Komócsin Laura gondolataiból kiindulva szóba került az is, mi a legfontosabb dolog, amit egy emberarcú vezető adhat magából. A pénz az egyetemi kutatás, és a résztvevők véleménye alapján sem az első helyre került. "A legtöbb, amit bármelyikünk tud adni, az az idejének egy része" - hangsúlyozta Kovács Gábor. Nyilvánvalóan az adás legegyszerűbb formája a pénz, aki megteheti, ezzel gyorsan megnyugtathatja a lelkiismeretét. Tisztán látszik azonban, hogy a hatékony segítségnek vannak nemesebb formái is, ilyen egy segítő alapítványt létrehozni, és működtetni, beletéve tudást, időt és energiát. "Azaz halat adunk vagy hálót, és megtanítunk vele halászni" - fogalmazott Kovács Gábor. Mondhatnánk, hogy könnyű annak adni, akinek van. A beszélgetés egyik fontos tanulsága volt, hogy, ha saját szintjén mindenki adna nemcsak pénzt, de időt, tudást is a környezetének, akkor emberarcúbb világ venne körül bennünket.


Hogyan épül fel a puzzle?

Miként állnak össze egy emberarcú vezető életében a következő fogalmak: profit, ember, üzlet, gondoskodás, eredmények, szociális érzékenység és együttműködés? A résztvevők különböző oldalról közelítették meg a kérdést. Chikán Attila szerint hatáskörön túli vezetést gyakorolni, azaz pozitív változást generálni önmagunk körül nem lehet biztos gazdasági háttér nélkül. "Egyfajta fenntartó képesség az alapja annak, hogy a profitnál messzebbre ható, vagy gazdagabb szempontokat érvényesíteni lehessen."

Küllői Péter elmondta, számára a puzzle darabkái nem szétválaszthatóak, vagy egymás fölé rendelhetőek. Egy szervezet akkor tud sikeres lenni hosszú távon, ha minden tényező együtt van. A vállalatok hosszú távú fennmaradását csak felelősségteljes működéssel lehet garantálni. Csak úgy lehet profitábilis válaszokat adni arra a technológiai forradalomra, ami most zajlik, ha a dolgozók emocionálisan érintettek, elkötelezettek, és a vállalat szociális felelősséget vállal. "Ez nem szétválasztható" - hangsúlyozta.

Háromféle embertípust ismertem meg az életemben - vette át a szót Kovács Gábor, hozzátéve, hogy nyilván mindenkiben megvan a lehetőség a változásra. Az egyik hajt, dolgozik, eredményeket ér el, sikeres, és úgy gondolja, ez az élet. Másoknak sok "égi becsatornázás" van, de nem találják a helyüket a fizikai, valós életben. Kovács Gábor szerint mindkét típus "féloldalas" életet él csupán, szemben a harmadik lehetőséggel, az emberrel, aki megtalálja gyökereit a földben, és megvan az égi becsatornázódása is. Ő az, aki a teljes és boldog élet útján halad előre.

Komócsin Laura kiemelte, számára a profitnál mindig többet jelentett az a tudat, hogy azokat az embereket, akiket támogatott vagy támogat most is szerte a világban, ingyen is coacholná. "Jó érzéssel tölt el, hogy évek óta nő a profit, az pedig még inkább, hogy tudunk emberségesen dolgozni, és a munkát nem teherként éljük meg."

Miért fontos, az emberarcú vezetés?

Küllői Péter szerint az emberarcú vezetés független attól, hogy milyen szektorban dolgozunk - "én a pénzügyi szférában is megpróbáltam ezt megvalósítani". A korábbi generációk még egy felülről irányított, hierarchikus társadalomban szocializálódtak, a mai 30 év alattiak pedig az alulról jövő társadalomban hisznek. Korábban egy Harvard Egyetemről kijövő diák befektetési bankár szeretett volna lenni, a mai fiatalnak már az a célja, hogy vállalkozó legyen. Ebben a világban a tehetségeket csak egy emberarcú szervezet tudja megtartani, nincs más út.

Kovács Gábor egyetértett abban, hogy egy profi vezetőnek nincs más útja. "Saját magunkon tapasztaljuk, hogy ha olyan csapatot építünk, melyben mindenki azonos hullámhosszon mozog, és jó érzéssel jön be dolgozni, akkor az energiák hatványozódnak."

Chikán Attila hozzátette, a válság előtt néhány iparágban a gyors növekvés hajtotta cégek valós összetartás nélkül is tudtak működni. A mai új világrendben azonban nem lehet mást elképzelni, mint az olyan jövőképpel és munkahelyi környezettel való motiválást, melyben az emberi élet szélesebb körű aspektusai is jelen vannak. "Ez nem a magánéletbe való benyúlást jelenti, hanem a magánélet segítő szándékú megértését, mondhatni egyéni HR-stratégia kidolgozását."

Komócsin Laura is abból indult ki, hogy bár láttunk rá példát a történelemben, milyen jól lehet autoriter módon megvezetni embereket, és működtetni egy céget, könnyű bizonyítani, hogy egy coach szemléletű vezető mennyivel hatékonyabb tud lenni. Arra az ellentmondásra hívta még fel a figyelmet, hogy sok vállalatvezető költ jelentős összeget CSR tevékenységre, házon belül viszont mást mutat, mint amit kifelé beszél. A coach szerint a jó irány az, ha a változások cégen belül kezdődnek. Hiába az önkéntes kerítésfestés, miközben ordítás van a megbeszéléseken.

A Bátor Tábos is üzlet

Miként tud céljainak mecénást találni egy alapítvány? Hogyan lehet másokat arra inspirálni, hogy "emberarcúan" gondolkozzanak? "A Bátor Tábor is egy üzlet, csak itt nem cashflowban nézzük a nyereséget, hanem, hogy hány gyermek életét változtatjuk meg" - szögezte le Küllői Péter. Az üzletembereket ugyanis csak saját nyelvükön lehet megszólítani, nemcsak emocionálisan kell megérinteni őket, hanem racionálisan is. Egy alapítványnak ugyanúgy kell működnie, mint bármelyik vállalatnak: kell üzleti terv, stratégia, auditor, világos döntési mechanizmus. E nélkül nem megy.

Kovács Gábor kihangsúlyozta: bármilyen jó szándékkal tesszük is, minden rövid távú segítség lesz, ha nem fenntartható formában működtetjük. Az alapítvány egy olyan speciális intézmény, mely szándékában nonprofit, mert adni szeretne, de menedzsmentjében szigorúan forprofit elvek alapján kell működtetni - folytatta a vezető.

Minden munkatársból kihozható

Chikán Attila az emberarcú vezetés receptjét, mint mondta, nem tudná megadni, de úgy gondolja, cégénél szeretnek az emberek dolgozni, ez magáért beszél. A munkatársak nyitottak arra, hogy "hatáskörön túli életet éljenek". Ez azt jelenti, hogy nemcsak a pénzért, a saját jövőképükért, és a karrierükért dolgoznak, hanem azért a pluszért, amitől ez igazán fenntarthatóvá válik. "Ez a saját belső motivációnk arra, hogy valami többet tegyünk annál, mint amire a közvetlen mandátumunk szól" - magyarázta. Hozzátette, érdemes figyelni arra, hogy mi van az emberek lelkén belül, ugyanis ez a hozzáállás egy-két kivételtől eltekintve mindenkiből kihozható. Ez a vezető és a HR-es feladata.

Komócsin Laura is egyetértett benne, hogy a jó hozzáállás mindenkiből kihozható, "de a rásegítés is sokat jelenthet." Tapasztalatai szerint egy emberarcú szervezetről nagy ívű álmokat csak akkor lehet szőni, ha mindenki nyitott rá, a felülről jövő kezdeményezés nagyon fontos, de nem elég. A CSR tevékenység azért jó, mert széles körben hat.

Milyen a jó mentor?

Az emberarcú vezető szükségszerűen felvállalja az egyes emberek támogatását. Komócsin Laura szerint a mentoring az angolszász kultúrában előrehaladottabb állapotban van, mint Magyarországon. Itthon nincs elég képzés, fejlesztés. Készítettek egy mentoring kutatást, melyből kiderült, a jó mentor legfontosabb tulajdonságai, hogy empatikus, önzetlen, és személyre szabott támogatást ad. Chikán Attila is az empátiát emelte ki, mint a jó mentor legfontosabb tulajdonságát. Emellett szerinte a jó mentor észreveszi, hogy mikor van rá a mentoráltjának szüksége. A lelki beállítódás, a motiváció, és a profit nagyban összefügg. Cégénél csak akkor nem keletkezett profit, mikor a munkatárs megijedt a felelősségtől. "A mentoring is olyan, hogy, ha jól csináljuk, közvetlen kapcsolatban áll a profitabilitással." Az empátia és a nyitottság nagyon fontos, ahogy az is, hogy ne csak szakmailag, hanem emberileg is mentoráljunk - egészítette ki Kovács Gábor. A jó mentor hiteles, és nehéz hitelesnek lenni, ha az ember nincs tisztában azzal, hogy nem tökéletes - tette még hozzá Küllői Péter.

Egy rövid, de praktikus tipp az emberarcú vezetéshez

"Merd felvállalni önmagad. Hitelesnek csak úgy lehet lenni, ha el merjük ismerni, hogy valamit hibáztunk" - Komócsin Laura.
"Ne csak halld, hanem értsd is, amit mondanak" - Chikán Attila.
"Minden pillanatban figyelj a belső hangra, ne csak a külsőre" - Kovács Gábor.
"Az értelem és érzelem megfelelő egyensúlya legyen az életedben" - Küllői Péter.
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Maradási interjú: olcsóbb, mint a kiválasztás

Már-már közhelyszámba menő bölcsesség, hogy olcsóbb a meglévő munkatársat megtartani, mint újat találni helyette. A kiválasztás jól lefedett... Teljes cikk

Igaz mese egy kultúraváltásról

Igaz mese egy kultúraváltásról, avagy mitől lesz sikeres a szervezeti kultúra átalakítása. Andó Ildikó, a Vezetői Mesterműhely blog szerzőjének... Teljes cikk

Visszaesett a vállalatok beruházási szándéka

Jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Emellett a cégek többsége a beruházásokra szánt... Teljes cikk