"Fókuszáljunk a megoldásra!" - egy workshop a tapasztalati tanulás jegyében

A Coaching Határok Nélkül 3. évad programsorozata Daniel Meier svájci coach megoldásközpontú team-coaching workshopjával indult. Daniel kevés összekötő szöveggel és sok gyakorlattal (egyéni, két illetve több fős csoportos feladatokkal, majd azok plenáris megbeszélésével) magyarázta el, illusztrálta, érzékeltette, miként működik, hogyan hat az a bizonyos 'Megoldáskör', amit egy évtizede sikeresen alkalmaz csapatok, csoportok támogatására.

Rövid bevezetőjében Daniel a megoldásközpontú megközelítésnek arra az alapvető jellemzőjére hívta fel a 'Megoldáskör csapatok' (Solution Circle for Teams) figyelmét, hogy rövidebbé, hatékonyabbá és tartósabbá tud válni a coaching folyamat csapatok esetében is, ha a probléma boncolgatása, az okok, akadályok és felelős keresése helyett rögtön a megoldáson kezdünk el dolgozni.

A megoldásközpontú megközelítés sok könyvben, kutatásban és alkalmazásban is megjelenő többféle megalapozó elvéből Daniel négyet emelt ki, melyekre team-coaching munkáját alapozza:

Fókuszáljunk a megoldásokra! Ha 'problémanyelven' a problémáról beszélgetünk, egyre többet fogunk megtudni a problémáról, ha a 'megoldásnyelven' a megoldásról beszélgetünk, egyre többet fogunk megtudni a megoldásról. Azokban az esetekben, amikor a kommunikációnak, egyáltalán az emberi pszichének szerepe van (ellentétben az elromlott autó vagy fürdőszobai csap esetével, amikor bizony meg kell keresni a hiba okát), nem igaz az a tétel, hogy a megoldás és a probléma összefügg egymással, azaz, hogy a megoldás függ a probléma okának megtalálásától.

Építkezzünk a sikerekből! Ha valami működik, csináljunk belőle többet (és ha nem, csináljunk helyette valami mást)!

Világítsunk rá az erőforrásokra! Segítsünk megtalálni a releváns erősségeket, erőforrásokat, képességeket, készségeket, amelyek hasznosak lehetnek a megoldás keresésében és végrehajtásában.

Keressünk új perspektívákat! Változtassuk meg figyelmünk fókuszát (átkeretezés, alternatívák számának, minőségének növelésének támogatása).

Daniel Meier több nyelven kiadott ezzel foglalkozó szakkönyvét nemrég magyarul is kiadták ('Teamcoaching - Csapatok megoldásközpontú támogatása a gyakorlatban', Solutionsurfers, 2013).

A workshopon nyilván nem lehetett idő a Megoldáskör összes, nyolc lépésének bemutatására a gyakorlatban (amelyek természetesen bőven kifejtve, példákkal illusztrálva megtalálhatóak a könyvben), de álljon itt 'bemelegítésül' mind a nyolc lépés:

1. Keretek - Előkészíteni a terepet (egyértelművé tenni és biztosítani a kommunikációs és interakciós alapszabályok lefektetésével, hogy mindenki egyenlő esélyt kapva, komfortosan vehessen részt a munkában).
2. Elvárások, célok - A megbeszélés sikerének kritériumai, milyen célokat kell elérni, milyen elvárásoknak kell megfelelni?
3. Gyújtópontok - Milyen témákban van szükség fejlődésre, melyek a legkritikusabb pontok a működésben, amelyekben változást kell elérni.
4. Kivételes alkalmak - Kivételek, előjelek, amikor az adott probléma, konfliktus egyáltalán nem, vagy alig jelentkezik, vagy amelyekben már a csapat úgy működik (legalább egy kicsit), ahogy szeretne, ahogy a cél eléréséhez szükség van rá.
5. Megcélzott jövő (Future perfect) - A csapat a lehető legrészletesebben felvázolja azt a jövőképet, amelyben a problémát (a 'gyújtópontban' meghatározott témát, vagy témákat) már megoldotta.
6. Skálázás - A megoldásközpontú megközelítés talán legismertebb és legszélesebb körben használt eszköze, a 0-10-es skálán való 'tánc', ahol 10-es jelenti a megcélzott jövő elérését, 0 az ellenkezőjét. Tág tere nyílik a használatának attól kezdve, hogy most hol van a csapat éppen az adott témában (egy pontban, vagy egy intervallumban), mi minden kellett ahhoz, hogy oda elérjen, ha egy-két fokkal feljebb lenne, mit csinálna másképpen, mi lenne más, mi lenne már elegendő az első szakaszban, ha elérné, stb.)
7. A következő lépés - Konkrét lépések kijelölése történik ebben a fázisban, amelyeket a csapat a közeli jövőben megvalósít - minél előbb annál jobb.
8. Egyéni feladat - A coach megbízza a csapatot egy megfigyeléses, vagy egy adott cselekvésre irányuló feladattal, az érintettek figyelme a megvalósítás egy bizonyos aspektusára irányul, és ezzel a mindennapi munkába ágyazottan támogathatja a változás folyamatát.

A sok egyéni és csoportos feladat közül egyet, az elsőt emelem itt ki, mert ez mutatja talán legjobban a különbséget a többi megközelítéshez képest. A megoldásközpontú gondolkodás egyik kulcsa: elkezdeni a folyamatot a végével. Mi is a célja a coachingnak?

Egy kis gyakorlat megmutatta, hogy egy rövid belemerülés a célokról való beszélgetésbe, milyen tartalmas, érdekes élményt jelenthet. Amikor Daniel visszajelzéseket kért a gyakorlat végén az egész csoport előtt, egymást érték a jelentkezők beszámolói. 2-2 perces beszélgetések mutatták meg a megoldásközpontú megközelítés hatását a gyakorlatban, amelyek 2-3 fős csoportokban zajlottak. A résztvevők egymásnak tették fel egymás után az alábbi 2 kérdést:

"Minek kell történnie ezen a workshopon, hogy azt mondhasd: jól használtad az erre szánt idődet?

"Miben szeretnéd a változást látni a workshop után?"

A következő visszajelzések születtek többek között, amelyek a "Mi lett más azáltal, hogy válaszoltál ezekre a kérdésekre?" kérdésre válaszoltak:

"Sokkal fókuszáltabb lettem, sokkal inkább tudom, hogy mit szeretnék, jó volt összefoglalni, hogy mit szeretnék, mire szeretnék figyelni."

A kapcsolat, a rapport építésre hívta fel a figyelmet ez a válasz, amelyet egy ilyen találkozókra ritkábban járó társunk válaszolt: "Barátságosabb lett a légkör, mert már 2 emberrel is találkoztam."

"Az első kérdésre olyan választ adtam, amit előtte még nem tudtam, és akkor megkérdezte a 'coach', hogy 'Miként fogod Te észrevenni?' Onnantól olyan részleteket kellett kigondolnom, hogy miért is vagyok itt, amelyek mielőtt bejöttem, nem voltak annyira világosak. A különbség talán az, hogy részletgazdagabb az, amit akarok."

"Kapcsolódik kicsit a fókuszhoz, sokkal tudatosabb vagyok."

"Hárman voltunk így együtt és érdekes volt megtapasztalni, hogy milyen különböző célokkal jöttünk, mit szeretnénk hazavinni."

Valaki, aki egy kicsit elkésett: "Talán ezek a kérdések segítettek abban, hogy megérkezzek, és hogy a helyzetben már itt legyek."

"Ha ezt a kérdést magamnak teszem fel, nem biztos, hogy őszintén válaszolok. Ha valaki más kérdezi, akkor fegyelmezettebb vagyok."

Daniel egy kis történetet mesélt kiegészítésképpen: "Ez segített nekem, hogy elkezdjem látni az utat is, amin haladni fogok a céljaim felé".

Párokban úgy kellett egymást coacholnunk, hogy ugyanarra a problémára, illetve megoldáskeresésre két percig kizárólag 'miért'-tel kezdődő kérdéseket tehetett fel a 'coach', majd két percig pedig csak 'hogyan'-nal kezdődőeket.

A cél az volt, hogy megérezzük és megéljük - mind coachként, mind ügyfélként -, mennyire bezáró, a problémára orientálóak a 'miért' kérdések, és mennyire megnyitást eredményező, megoldáskeresést segítőek a 'hogyan' kérdések. A visszajelzések egyértelműen visszajelezték ezt a nem meglepő hatást.

Egy résztvevő mégis feltette a végén azt a kérdést, mit tegyen, ha a 'hogyan' kérdések nem vezetnek megoldásra, mert mindegyikre ugyanaz a válasz. Akkor mégiscsak szükség lehet az okok keresésére is, többek között a 'miért' kérdésekkel. Daniel ránézett a kérdezőre, és szokásos nyugodt tempójában és ritmusában, kis mosollyal megkérdezte: "És ez neked működik?". "Igen" - volt a válasz. "Akkor csinálj többet belőle" - válaszolta Daniel.

Szilágyi Miklós
business és vezetői coach, tréner

A fotókat Gózon Diana készítette.