Hazugság leleplezésére magánnyomozóval
Sok füllentést kell végighallgatnia a HR-es munkatársnak egy kiválasztás során, de a toborzó cégeket sem kell félteni, ha kell magánnyomozóval derítik ki, hazudik-e leendő munkavállalójuk. Érdemes tehát őszintének lenni az állásinterjún, ám jó tudni, a cégek sem faggatózhatnak akármiről - írja a Világgazdaság.
A korábbi munkahelyeken betöltött funkciók, a fizetés mértéke, és az épp aktuális váltás vagy felmondás körülményei - ezekről a területeken hazudnak a legtöbbet a magyar munkavállalók.
Zsóka Péter szociológus szerint azonban az is előfordul, hogy valaki az iskolai végzettségéről, vagy az életkora miatt füllent az interjúztatónak.
Jó tudni, hogy a nagyotmondók egy része önmagát árulja el. Főleg akkor nagy a lebukásveszély, amikor az önéletrajzban szereplő pozíciókról kell részletesen beszélni.
Jó példa erre annak a jelöltnek az esete, aki állítása szerint ágazati marketing vezetőként dolgozott előző munkahelyén, ám a kérdésekre adott válaszaiból kiderült, mindössze asszisztensként végezte a napi munkát. Azért sem érdemes füllenteni, mert egyre több cég ellenőrzi az állásra pályázók ex-munkahelyeit. Előfordul például - különösen a bizalmi posztokon -, hogy magánnyomozó vizsgálja a jelölt múltját.
A szakmailag bizalmas nyomozói munka célja, hogy az apró információk birtokában teljes képet kapjanak a leendő munkavállaló életéről. A feladatot egy olyan csapat végzi, akik az információkat az illető lakó-, illetve munkakörnyezetében igyekeznek összeszedni. Mivel a magánnyomozók nem hivatalos személyek, így trükkökhöz kell folyamodniuk. Valamilyen ürüggyel felhívják vagy megkeresik azt a személyt, akitől információt remélnek. Az úgynevezett operatív meghallgatás során a nyomozó feltesz egy csomó, számára lényegtelen kérdést, amelyek között elrejti azt az egyet, amely miatt tulajdonképpen felhívta, vagy megkereste a potenciális információforrást. A lebukás veszélye miatt minden ilyen személyt más-más nyomozó keres meg.
Természetesen a legtöbb cég nem alkalmaz ilyen extrém módszereket, hanem megelégszik az önéletrajzban feltüntetett referenciák ellenőrzésével. Egy-egy jó pozíció megszerzéséhez tehát érdemes referencialevelet beszerezni, ám nem mindegy, hogy ki adja a visszajelzést, és mennyire őszintén gondolja, amelyet leír, hisz kérdés, később ugyanazt vallja-e a telefonáló HR-esnek.
Néhány évvel ezelőtt tízből egy, mára tízből legalább öt álláskereső szembesül azzal, hogy ellenőrzik például a szakmai tapasztalatát, amely történhet telefonon, vagy akár személyesen is. Leginkább a jelölt eddigi feladatairól, kollégákkal, ügyfelekkel való kapcsolatáról érdeklődnek a volt főnöknél, kollégáknál.
A magánéletükkel kapcsolatban is többször füllentenek a magyarok. Mivel azonban ez "tiltott zónának" számít, oda kell figyelnie a munkaadónak, milyen kérdést tesz fel a jelentkezőnek. Ha "tilosba" lép a foglalkoztató, mehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságra magyarázkodni, sőt a pályázó be is perelheti.
Olyan kérdések miatt gyűlhet meg a baja a munkáltatónak a hatósággal, mint például egy nő mikor szeretne gyereket vállalni, vagy épp ki milyen nemzetiségű, politikai, vallási hovatartozású azt ugyanis nemcsak, hogy nem illik megkérdezni, hanem a hazai jogszabályok alapján tilos is. Sőt, a potenciális munkavállaló egészségi állapotát is csak alapos indokok alapján firtathatja az interjúztató.
Világgazdaság
Zsóka Péter szociológus szerint azonban az is előfordul, hogy valaki az iskolai végzettségéről, vagy az életkora miatt füllent az interjúztatónak.
Jó tudni, hogy a nagyotmondók egy része önmagát árulja el. Főleg akkor nagy a lebukásveszély, amikor az önéletrajzban szereplő pozíciókról kell részletesen beszélni.
Jó példa erre annak a jelöltnek az esete, aki állítása szerint ágazati marketing vezetőként dolgozott előző munkahelyén, ám a kérdésekre adott válaszaiból kiderült, mindössze asszisztensként végezte a napi munkát. Azért sem érdemes füllenteni, mert egyre több cég ellenőrzi az állásra pályázók ex-munkahelyeit. Előfordul például - különösen a bizalmi posztokon -, hogy magánnyomozó vizsgálja a jelölt múltját.
A szakmailag bizalmas nyomozói munka célja, hogy az apró információk birtokában teljes képet kapjanak a leendő munkavállaló életéről. A feladatot egy olyan csapat végzi, akik az információkat az illető lakó-, illetve munkakörnyezetében igyekeznek összeszedni. Mivel a magánnyomozók nem hivatalos személyek, így trükkökhöz kell folyamodniuk. Valamilyen ürüggyel felhívják vagy megkeresik azt a személyt, akitől információt remélnek. Az úgynevezett operatív meghallgatás során a nyomozó feltesz egy csomó, számára lényegtelen kérdést, amelyek között elrejti azt az egyet, amely miatt tulajdonképpen felhívta, vagy megkereste a potenciális információforrást. A lebukás veszélye miatt minden ilyen személyt más-más nyomozó keres meg.
Természetesen a legtöbb cég nem alkalmaz ilyen extrém módszereket, hanem megelégszik az önéletrajzban feltüntetett referenciák ellenőrzésével. Egy-egy jó pozíció megszerzéséhez tehát érdemes referencialevelet beszerezni, ám nem mindegy, hogy ki adja a visszajelzést, és mennyire őszintén gondolja, amelyet leír, hisz kérdés, később ugyanazt vallja-e a telefonáló HR-esnek.
Néhány évvel ezelőtt tízből egy, mára tízből legalább öt álláskereső szembesül azzal, hogy ellenőrzik például a szakmai tapasztalatát, amely történhet telefonon, vagy akár személyesen is. Leginkább a jelölt eddigi feladatairól, kollégákkal, ügyfelekkel való kapcsolatáról érdeklődnek a volt főnöknél, kollégáknál.
A magánéletükkel kapcsolatban is többször füllentenek a magyarok. Mivel azonban ez "tiltott zónának" számít, oda kell figyelnie a munkaadónak, milyen kérdést tesz fel a jelentkezőnek. Ha "tilosba" lép a foglalkoztató, mehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságra magyarázkodni, sőt a pályázó be is perelheti.
Olyan kérdések miatt gyűlhet meg a baja a munkáltatónak a hatósággal, mint például egy nő mikor szeretne gyereket vállalni, vagy épp ki milyen nemzetiségű, politikai, vallási hovatartozású azt ugyanis nemcsak, hogy nem illik megkérdezni, hanem a hazai jogszabályok alapján tilos is. Sőt, a potenciális munkavállaló egészségi állapotát is csak alapos indokok alapján firtathatja az interjúztató.
Világgazdaság
"Kell egy csapat!" - hallani manapság mindenünnen.
Aki kérdez: Kulcsár Zoltán
Álommeló Jennifer Lopezzel