Hazugság leleplezésére magánnyomozóval

A korábbi munkahelyeken betöltött funkciók, a fizetés mértéke, és az épp aktuális váltás vagy felmondás körülményei - ezekről a területeken hazudnak a legtöbbet a magyar munkavállalók.

Zsóka Péter szociológus szerint azonban az is előfordul, hogy valaki az iskolai végzettségéről, vagy az életkora miatt füllent az interjúztatónak.

Jó tudni, hogy a nagyotmondók egy része önmagát árulja el. Főleg akkor nagy a lebukásveszély, amikor az önéletrajzban szereplő pozíciókról kell részletesen beszélni.

Jó példa erre annak a jelöltnek az esete, aki állítása szerint ágazati marketing vezetőként dolgozott előző munkahelyén, ám a kérdésekre adott válaszaiból kiderült, mindössze asszisztensként végezte a napi munkát. Azért sem érdemes füllenteni, mert egyre több cég ellenőrzi az állásra pályázók ex-munkahelyeit. Előfordul például - különösen a bizalmi posztokon -, hogy magánnyomozó vizsgálja a jelölt múltját.

A szakmailag bizalmas nyomozói munka célja, hogy az apró információk birtokában teljes képet kapjanak a leendő munkavállaló életéről. A feladatot egy olyan csapat végzi, akik az információkat az illető lakó-, illetve munkakörnyezetében igyekeznek összeszedni. Mivel a magánnyomozók nem hivatalos személyek, így trükkökhöz kell folyamodniuk. Valamilyen ürüggyel felhívják vagy megkeresik azt a személyt, akitől információt remélnek. Az úgynevezett operatív meghallgatás során a nyomozó feltesz egy csomó, számára lényegtelen kérdést, amelyek között elrejti azt az egyet, amely miatt tulajdonképpen felhívta, vagy megkereste a potenciális információforrást. A lebukás veszélye miatt minden ilyen személyt más-más nyomozó keres meg.

Természetesen a legtöbb cég nem alkalmaz ilyen extrém módszereket, hanem megelégszik az önéletrajzban feltüntetett referenciák ellenőrzésével. Egy-egy jó pozíció megszerzéséhez tehát érdemes referencialevelet beszerezni, ám nem mindegy, hogy ki adja a visszajelzést, és mennyire őszintén gondolja, amelyet leír, hisz kérdés, később ugyanazt vallja-e a telefonáló HR-esnek.

Néhány évvel ezelőtt tízből egy, mára tízből legalább öt álláskereső szembesül azzal, hogy ellenőrzik például a szakmai tapasztalatát, amely történhet telefonon, vagy akár személyesen is. Leginkább a jelölt eddigi feladatairól, kollégákkal, ügyfelekkel való kapcsolatáról érdeklődnek a volt főnöknél, kollégáknál.

A magánéletükkel kapcsolatban is többször füllentenek a magyarok. Mivel azonban ez "tiltott zónának" számít, oda kell figyelnie a munkaadónak, milyen kérdést tesz fel a jelentkezőnek. Ha "tilosba" lép a foglalkoztató, mehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságra magyarázkodni, sőt a pályázó be is perelheti.

Olyan kérdések miatt gyűlhet meg a baja a munkáltatónak a hatósággal, mint például egy nő mikor szeretne gyereket vállalni, vagy épp ki milyen nemzetiségű, politikai, vallási hovatartozású azt ugyanis nemcsak, hogy nem illik megkérdezni, hanem a hazai jogszabályok alapján tilos is. Sőt, a potenciális munkavállaló egészségi állapotát is csak alapos indokok alapján firtathatja az interjúztató.

Világgazdaság