Hiába vagy kreatív, ha a céged nem az

Ma, amikor a csapból is az innovatívabbnál innovatívabb startup cégek sikereiről szóló híradások folynak, miért kell még mindig külön foglalkozni a kreativitással?

Szerintem rengeteg középszerű ötletet, terméket fejlesztő startup van, és kevés innovatív, de hasonlóak az arányok a nagyvállatoknál is. Ha tudatosan fordulunk a kreativitás felé, akkor egy termékeny csatornát nyitunk ki magunkban, másokban, és valóban nagy ötletek születnek.

Mitől lesz tudatos egy kreatív folyamat?

Mindennek van algoritmusa, a kreatív, innovatív folyamatnak is. De először is tisztázzuk a kreativitás, illetve az innováció fogalmát. A kreativitás a nagy ötlet megszületése, az innováció a nagy ötlet mások számára is hasznos, profitábilis alkalmazása. Hogy miben különbözik a nagy ötlet a középszerűtől? Abban, hogy túlmutat azokon a kereteken, amiben addig gondolkoztunk. Azokat a gondolati sémákat, amiben lineárisan haladunk, felrobbantjuk, elrugaszkodunk az ok-okozattól, és merünk nagyokat ugrálni. Képek, asszociációk, szavak, analógiák. Ez egy zűrzavaros, kusza helyzet. Ha nem az, akkor még mindig lineáris, ok-okozati állapotban vagyunk.

Ez a kreativitás rész dióhéjban. Az innováció egy tágabb folyamat, ez mindig a probléma és lehetőség definíciójával kezdődik, csak ezután „agyrobbantunk” - kreatív rész, majd validálunk, és kitaláljuk az ügyfélre szabott kommunikációt. Itt már bőven használjuk a lineáris gondolkozást, az ok-okozati összefüggéseket. Az egész agyunkra szükség van, és arra a képességre, hogy kényelmesen ugrándozzunk benne.

Szép, hogy egy-egy projektre elő tudjuk magunkból varázsolni a kreativitást, de hogyan lehet ezt beleépíteni a szervezeti működésbe?

A vezetők felelőssége, hogy az innovatív működés a mindennapok része legyen. Nekik kell a kezdeményezőknek lenniük, nekik kell „csiklandozniuk” a munkatársaikat, és éhesnek lenniük az újításokra. Ha ők nem azok, akkor az alattuk lévő szervezet meg fog fulladni, mert nem kap elég teret, időt, levegőt.

Tudatos kreativitás, mikor mondhatja el magáról egy cég, hogy ő már fixen e szerint működik? Lehet valaha ebből a szempontból egy szervezet készen? Mondhatja magáról valaki, hogy én egy kreatív szervezetben dolgozom?

Egy kreatív szervezet folyamatosan fejlődik, tanul, fejleszti magát. Sosincs készen, viszont érzés szinten a következők jelennek meg az ott dolgozókban:

1. számít, amit mondok
2. biztonságban érzem magam
3. nem ütközöm falakba.

Mi a tudatos kreativitás kialakításának a módszertana? Ez tanulható, tanítható? Hogyan?

Tanulható, igen. Mindenki kreatívan van bekötve, csak az iskolák és a munkahelyek a lineáris, ok-okozati agyműködést jutalmazzák. A kreativitás pedig a játékos, képekkel, fantáziával teli agyunkból fakad. Ezt kell beindítanunk. A kreatív folyamatot épp az agyalás öli meg.

Sokan eljutnak az ötletfázisig, de ki is nyírják azzal, hogy a kimondás pillanatában elkezdik elemezni. De ott vannak a korlátozó hiedelmek is: ki mit gondol majd, ha ezt és ezt mondom, úgyis megfúrja a társosztály, erre és erre nincs pénz, és még sorolhatnám. Mesterei vagyunk saját magunk lehangolásának, és ez megöli a kreatív energiát. Ráadásul merni kell hibázni, kockáztatni. Nem minden ötlet életképes, viszont, ha nem próbáljuk ki, akkor nem is tudjuk meg. A mi programunkban nagy hangsúly van az agyrobbanás fázison, azaz, hogy hozhatod magad és a csapatod olyan állapotba, illetve hogy tudsz olyan környezetet teremteni, ahol a nagy ötletek a felszínre bukkanak. Mindezt egy innovatív folyamat algoritmusán keresztül mutatjuk meg.

Hogy tudunk ebből profitálni? A szépen hangzó lösungok mögött hol jelenik meg a ROI? Vannak erre mérések, kutatások?

Egy innovatívan működő szervezet rengeteg tehetséget vonz, és képes megtartani a munkatársakat. Apple, Toyota, Southwest Airlines, vagy a magyar Wizzair, Prezi, Graphisoft. Mind nagyon profitábilis cégek, akik olyan nagy ötleteket valósítottak meg jól, vagy jobban, mint versenytársaik, amikkel újraértelmezik az iparágat, amiben tevékenykednek.

Lehet ezt jól és rosszul csinálni? Vagy a rossz is jobb, mint a semmi?

Nagyon jó kérdés! Lehet rosszul csinálni. Kapkodva, erőlködve, a szavak szintjén. Attól, hogy fontos nekünk a kreativitás, még nem lesz az, ezt érezni kell.

Melyik szektorban tartod ezt különösen fontosnak? Milyen szervezeteknek lehet erre szüksége?

Minden szektorban. Exponenciális fejlődésben van a világ, képtelenség kognitívan értelmezni a ránk zúduló információkat. Rugalmasan kell gondolkoznunk, és meg kell tanulnunk intuitívan dönteni, illetve kreatívan megoldani az elénk kerülő problémákat, kihívásokat.

Hogy képzeled el az ideális felépítésű szervezetet, amelynek minden szintjén működik ez a folyamat?

Nincs ilyen elképzelésem. Egy dologban viszont biztos vagyok, csak olyan szervezetben működhet, ahol szabadon áramlanak a gondolatok, ötletek, és az energiák. Ahol senki sem tart attól, hogy mit gondolnak róla, erős a bizalom, így teljes személyiségével képes részt venni a munkájában.

Kiknek javaslod a folyamat megtanulását, kialakítását? Vezetőknek, középvezetőknek, projektmenedzsereknek? A szervezet melyik szintjétől ideális indítani egy ilyen változást?

Elsősorban vezetőknek, középvezetőknek, és csapatoknak. Mindenképpen vezetői szintről kell induljon a kultúraváltás.

Pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy kreativitás fejlesztésért egy cég külső szakemberhez forduljon, de ma, mikor employer branding témakörben már könyvtárakhoz lehet hozzáférni, lassan, de biztosan nő azoknak a vállalatoknak a száma, akik hangsúlyt fektetnek arra, hogy hosszú távon is működőképes szervezeti kultúrát tudjanak biztosítani munkavállalóik számára.

Ahol egy nagyon tudatosan, precízen kialakított közeg megteremtésével helyet kaphat a kreatívitás és az innováció. Nemcsak a recepción felfüggesztett molinón, hanem a valóságban is.

A többit a helyszínen: HR Piknik, 2016. november 10. Művészetek Palojáta.

Y2Y HR Blog