Hogyan kezeljük a pletykákat?
Milyen eszközökkel lehet csökkenteni a pletykák számát?
Elsősorban azon érdemes elgondolkoznunk, hogyan érhető el, hogy a dolgozók munkaidejük tetemesebb hányadát töltsék a megbizatásaikra, feladaikra koncentrálva, folyamatosan szem előtt tartva a cég érdekeit, mintsem a büfében, a mosdóban vagy cigarettaszünetben az udvaron pusmogva. Hogyan tegyük érdekeltté őket a minél hatékonyabb munkavégzésben, a minél aktívabb és elhivatottabb munkahelyi jelenlétben?
Először is tiszta viszonyokat kell teremtenünk, amivel kivédhetjük a túlzott pletykálkodás megjelenését. A pletyka ugyanis gyakran a bizonytalanságból fakadó feszültség levezetésének egyik kedvelt eszköze. Az ember társas lény, így gyakran már az is megkönnyebbüléssel tölti el, ha másokkal megoszthatja bánatát, aggodalmát. A bizonytalanság csökkentése érdekében érdemes hatékonyan működtetnünk a vezető-dolgozó, dolgozó-dolgozó közti írásos (például intranet) és/vagy szóbeli (például rendszeres "össznépi" céges gyűlések) kommunikációt. Egyértelmű állásfoglalással meg kell előznünk a rémhírterjesztést, legyen szó szervezeti átalakításról, leépítésről vagy meglévő krízishelyzet menedzseléséről. A nem folyamatos, lefelé elakadó vagy zavaros információáramlás, a megközelíthetetlen, hallgatag, "jéghegy típusú" menedzsment csak generálja a fejekben lévő bizonytalanságot, ezzel szolgáltatva táptalajt a találgatásoknak, tévinformációknak.
Szerémi Péter, Lázár Noémi
Emotional Dynamics