Szerző: Gál István
Megjelent: 9 hónapja

Így kezeljük a pihenőidőt - munkaidőkeret, 2. rész

Hogyan számoljuk ki a pihenőidőt? Mikor kezdődhet és mikor végződhet? Egy közelmúltbeli alkotmánybírósági határozat felkavarta az állóvizet. A munkaidőkeretről szóló cikksorozat második részében Gál István ezzel foglalkozik.

images

A heti pihenőidő kérdése nemrég külön figyelmet kapott azon oknál fogva, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja szerint elkülönülten kell kiadni, véleményem szerint jogosan, hiszen amennyit pihenek azt nem lehet összevontan kezelni. A döntés értelmében tehát a heti pihenőidő az utolsó napi munkavégzés végétől számított 11 óra múlva kezdődhet el leghamarább, azaz, ha én pénteken 16 órakor hagyom el a munkahelyemet, a heti pihenőidőm szombat hajnal 3-kor kezdődik és - miután az Mt. megfogalmazásában a hét naptári hetet, vagy megszakítás nélküli 168 órát jelent - vasárnap 24 órakor ér véget ér, ha heti pihenőnapot alkalmazok. Így ez az értelmezés alapján nem kaptam meg a heti két pihenőnapomat.

Ennél a számítási metódusnál azonban a vasárnap éjfél és a hétfői munkakezdés közötti idő egész egyszerűen kiesik, mert a heti pihenőnapnak vasárnap éjfélkor vége, a munka pedig hétfő reggel 8-kor kezdődik. Ez az időszak napi pihenőidő nem lehet, mert az definíció szerint „A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között” eltelt idő.

A heti pihenőidő fogalma talán pontosabb, ha úgy definiáljuk, hogy az előző heti munkavégzés és a következő heti munkakezdés között eltelt idő, a napi pihenőidő figyelembevételével. Azaz a pénteki munkavégzés és a hétfői munkakezdés között összesen 59 órának kell eltelnie, de ezzel a megfogalmazással a pihenőnap fogalmát gyakorlatilag megszüntettük, véleményem szerint a Alkotmánybíróság döntése is ezt tette.

A gyakorlat eddig az volt, hogy (még ha áthúzódott a munkaidő szombat hajnalra),
- hétfő reggelig számolva bőségesen megvolt a negyvennyolc órát kitevő pihenőidő
- a munkaidő nyilvántartásban ezt pénteki munkavégzésként és szombat - vasárnapi pihenőnapként kezelték.

A döntés értelmében a munkaidő nyilvántartásban a heti pihenőidőt és a napi pihenőidőt nem lehet egyben kalkulálni, azt külön meg kell jelölni, ami a biztosan fejlesztést igényel majd nyilvántartó szoftver esetén.
Visszakanyarodva a munkaidőkeret témájához: a heti pihenőidőt munkaidőkeret esetén a keret átlagában kell kiadni. Tehát egyik héten lehet csak húsz óra, de a keretben valahol kell lennie egy 76 órás heti pihenőidőnek. Ember/szoftver legyen, aki a döntésnek megfelelően ezt kiszámolja 3 éves időtávlatban…

A munkaidőkeret hossza


A keret maximum 4 hónapos (vagy 16 hetes) lehet, kivétel a megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkarendben, valamint készenléti jellegű munkakörben, ahol ez az idő hat hónap (vagy 26 hét). A keret hossza kollektív szerződéssel meghosszabbítható 3 év időtartamra. Arra vonatkozólag nincs kitétel, hogy mikor kell kezdődjék vagy végződjék, a lényeg, hogy a munkanapok száma alapján meg kell határozni a keretben ledolgozandó munkaidőt. A hosszú munkaidőkeretnél adja magát a kérdés, hogy ki tudja megmondani milyen ünnepek és áthelyezett pihenőnapok lesznek 3 év múlva. (emlékeztetőül: 2017-ben márciusban dőlt el, hogy a nagypéntek ünnepnap lesz, azaz alig ez hónappal az ünnep előtt)

Azon felül, hogy a 3 éves munkaidőkeret lekövetése nem egyszerű feladat, - főleg, hogy mint említettem a heti pihenőidő (és egyébként a munkaidő is) átlagban is számítható - költségelszámolási kérdést is felvet: a 3 éves keret végén kifizetett többlet munkavégzésre járó díjazást melyik évre könyvelem? Eddig elhatárolható volt év végén, és a tárgyév eredményének terhére volt elszámolható, de 3 éven keresztül nem lehet elhatárolni.

24 havi keret kollektív szerződés nélkül: így lehetséges


A munkaidőkeret hosszával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzetet megszüntető jogszabály lehetőséget biztosít új munkahelyet teremtő beruházás esetén a munkáltatónak arra, hogy Békés Megyei Kormányhivatalnál kérvényezze azt, hogy kollektív szerződés nélkül 24 havi munkaidőkeretet alkalmazzon, amennyiben a beruházás nemzetgazdasági érdek. Magyarán a munkaidőkeret 4 hónaptól hároméves időtartamig terjedhet.

A munkaidőkeret egy gazdálkodási szemléletű intézmény, sokak szemében nem egy humánus intézmény, mert bérelvonó hatása van. Valójában bérköltség-kiegyenlítő hatása van, amivel viszont munkahelyeket lehet életben tartani.

Így kezeljük a munkaidőkeretet - 1. rész
  • 2021.03.092 Napos Scrum Master Képzés, Élő videokonferenciás A Scrum Master az agilis transzformációk kulcsembere. Olyan Servant Leader szerepkört takar, amelyben a fejlesztő csapatok segítőjeként, mentoraként a jó hangulatú, eredményes munkavégzés megteremtéséért felel e szakember és módszertani szakértőként segíti a projekt munka előrehaladását, jó minőségben, határidőre történő teljesítését. Képezd át magad Scrum Masterré! Részletek Jegyek
  • 2021.03.11 Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE (live) Képzésünkön fél napban a LinkedIn, fél napban pedig a Facebook toborzási praktikáiról tanulhat. Délelőtt kitérünk a LinkedIn személyes profil szerepére, a vállalati oldal fontos elemeire, a karrieroldalra, oldal analitikákra, továbbá megtanulhatja, hogyan kell felépíteni a kapcsolati hálót, és hogy hogyan érdemes a tartalmakat előállítani. Facebook témánkban szó lesz a hiteles és hatékony kommunikálásra alkalmas Facebook oldalról és a kampánykezelés előtti lépésekről. Mindezt interaktív, gyakorlatias módon, egyéni kérdések megválaszolásával bonyolítjuk le. Részletek Jegyek
  • 2021.03.302 Napos Agilis Képzés HR szakembereknek, élő videokonferenciás A képzés elsősorban toborzással, talent managementtel és képzéssel foglalkozó, agilis átalakulást segítő HR szakembereknek szól, akik szeretnék megérteni, mi az üzleti és IT területek elvárása az agilis transzformáció során. Bemutatjuk, hogyan tudnának hatékony támogatói és partnerei lenni az agilis átalakulásban részt vevő csapatoknak, és hogyan tudják megtalálni a szervezethez leginkább illő, megfelelő kompetenciákkal bíró agilis jelölteket. Részletek Jegyek
  • 2021.04.01A sikeres interjúztatás Képzésünk fő célja, hogy a résztvevők képesek legyenek a szervezetükhöz legjobban illeszkedő, a munkakörben legjobban teljesítő munkatárs kiválasztására. A képzési napon szó lesz -az interjú felépítéséről, -szituációs gyakorlatról, -az információk rögzítéséről, -döntéshozatali csapdákról, -továbbá a kiválasztás további eszközeiről sablonokkal színesítve. Lehetőséget adunk továbbá a saját területüket érintő kérdések átbeszélésére is. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Jelentősen csökkenhet a béremelkedés üteme idén

A gazdaság teljesítményéhez képest különösen dinamikus volt tavaly a bérek emelkedése, de az idén érzékelhetően lassulhat az ütem, amit már a... Teljes cikk

Több mint 6 százalékkal nőtt a reálkereset 2020-ban

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel... Teljes cikk

Kiderült, mennyi a mediánbér Magyarországon!

Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is, előbbi 2019-ben 367 800 forint, utóbbi 292 300 forint volt. Teljes cikk