Így kezeljük a pihenőidőt - munkaidőkeret, 2. rész
Hogyan számoljuk ki a pihenőidőt? Mikor kezdődhet és mikor végződhet? Egy közelmúltbeli alkotmánybírósági határozat felkavarta az állóvizet. A munkaidőkeretről szóló cikksorozat második részében Gál István ezzel foglalkozik.
Ennél a számítási metódusnál azonban a vasárnap éjfél és a hétfői munkakezdés közötti idő egész egyszerűen kiesik, mert a heti pihenőnapnak vasárnap éjfélkor vége, a munka pedig hétfő reggel 8-kor kezdődik. Ez az időszak napi pihenőidő nem lehet, mert az definíció szerint „A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között” eltelt idő.
A heti pihenőidő fogalma talán pontosabb, ha úgy definiáljuk, hogy az előző heti munkavégzés és a következő heti munkakezdés között eltelt idő, a napi pihenőidő figyelembevételével. Azaz a pénteki munkavégzés és a hétfői munkakezdés között összesen 59 órának kell eltelnie, de ezzel a megfogalmazással a pihenőnap fogalmát gyakorlatilag megszüntettük, véleményem szerint a Alkotmánybíróság döntése is ezt tette.
A gyakorlat eddig az volt, hogy (még ha áthúzódott a munkaidő szombat hajnalra),
- hétfő reggelig számolva bőségesen megvolt a negyvennyolc órát kitevő pihenőidő
- a munkaidő nyilvántartásban ezt pénteki munkavégzésként és szombat - vasárnapi pihenőnapként kezelték.
A döntés értelmében a munkaidő nyilvántartásban a heti pihenőidőt és a napi pihenőidőt nem lehet egyben kalkulálni, azt külön meg kell jelölni, ami a biztosan fejlesztést igényel majd nyilvántartó szoftver esetén.
Visszakanyarodva a munkaidőkeret témájához: a heti pihenőidőt munkaidőkeret esetén a keret átlagában kell kiadni. Tehát egyik héten lehet csak húsz óra, de a keretben valahol kell lennie egy 76 órás heti pihenőidőnek. Ember/szoftver legyen, aki a döntésnek megfelelően ezt kiszámolja 3 éves időtávlatban…
A munkaidőkeret hossza
A keret maximum 4 hónapos (vagy 16 hetes) lehet, kivétel a megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkarendben, valamint készenléti jellegű munkakörben, ahol ez az idő hat hónap (vagy 26 hét). A keret hossza kollektív szerződéssel meghosszabbítható 3 év időtartamra. Arra vonatkozólag nincs kitétel, hogy mikor kell kezdődjék vagy végződjék, a lényeg, hogy a munkanapok száma alapján meg kell határozni a keretben ledolgozandó munkaidőt. A hosszú munkaidőkeretnél adja magát a kérdés, hogy ki tudja megmondani milyen ünnepek és áthelyezett pihenőnapok lesznek 3 év múlva. (emlékeztetőül: 2017-ben márciusban dőlt el, hogy a nagypéntek ünnepnap lesz, azaz alig ez hónappal az ünnep előtt)
Azon felül, hogy a 3 éves munkaidőkeret lekövetése nem egyszerű feladat, - főleg, hogy mint említettem a heti pihenőidő (és egyébként a munkaidő is) átlagban is számítható - költségelszámolási kérdést is felvet: a 3 éves keret végén kifizetett többlet munkavégzésre járó díjazást melyik évre könyvelem? Eddig elhatárolható volt év végén, és a tárgyév eredményének terhére volt elszámolható, de 3 éven keresztül nem lehet elhatárolni.
24 havi keret kollektív szerződés nélkül: így lehetséges
A munkaidőkeret hosszával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzetet megszüntető jogszabály lehetőséget biztosít új munkahelyet teremtő beruházás esetén a munkáltatónak arra, hogy Békés Megyei Kormányhivatalnál kérvényezze azt, hogy kollektív szerződés nélkül 24 havi munkaidőkeretet alkalmazzon, amennyiben a beruházás nemzetgazdasági érdek. Magyarán a munkaidőkeret 4 hónaptól hároméves időtartamig terjedhet.
A munkaidőkeret egy gazdálkodási szemléletű intézmény, sokak szemében nem egy humánus intézmény, mert bérelvonó hatása van. Valójában bérköltség-kiegyenlítő hatása van, amivel viszont munkahelyeket lehet életben tartani.
Így kezeljük a munkaidőkeretet - 1. rész
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Románc az irodában - filmek, amelyeket nem érdemes kihagyni