Így zajlik a szakember brigádok toborzása

Milyen módszereket alkalmaznak a fizikai brigádok megszólítására?

Alapvetően egy külön marketing kampányt kell készíteni minden cégnek, aki alvállalkozókat szeretne toborozni, mert minden cégnél más az igény.

Van egy 22 pontos kérdőívünk, amire válaszolni kell a megbízónak, mi pedig ez alapján készítjük el a toborzási kampányt. Olyan megbízásokat nem vállalunk el, ahol nincs megadva a bér, legalább egy tól-ig határ kell, mert aki látja a hirdetéseket, el kell tudnia dönteni, hogy ez neki való, vagy nem, majd ennek függvényében jelentkezik.

Sok cég az ismerősöket kéri meg, hogy osszák meg álláshirdetős posztjaikat, ami nem túl eredményes, mert ha pl.: nyíregyházi az ismerős, de Pécsre keresnek kollégát, akkor nagy elérést lehet produkálni, de nem a potenciális célcsoportnak jelenik meg a felhívás.

Mi olyan hirdetéseket használunk, amit nem lehet megosztani. Ahhoz, hogy egy kampányunk jól működjön, százezres nagyságrendű célzott megjelenésre van szükség, amit csak fizetett hirdetésekkel lehet reálisan elérni.

Milyen toborzási csatornákat használtak korábban, ez mennyire volt eredményes?

Marketingesként gondolkodva először mindig tesztelünk: melyik felületről, mennyien érkeznek, és milyen költségekkel jár egy jelentkező. Az elmúlt 5 évben, több mint 40 milliót költöttünk el toborzási kampányokra. Egyértelműen kiderült, hogy a Facebook az, ami a leghatékonyabban és legkiszámíthatóbban működő csatorna.

Vannak ingyenesnek tűnő módszerek (kapcsolatépítés online és offline), de ha kiszámoljuk mennyi egy cégvezetőnek az óradíja, akkor kiderül, hogy ezek sem ingyenes eszközök.

Építőipari példával élve ez olyan, mint amikor bevezetik a vizet a házba. Van egy egyszeri költsége, de utána már nem kell kijárni vödörrel a kútra, ha vizet akar engedni. Ez a bevezetett rendszer a hazai vállalkozások 80 %-ánál hiányzik. Ha új munkatárs kell, akkor fogja magát a HR-es és beáll a kúthoz a többi vállalkozó mellé, hogy azonos módszerekkel keressen jelölteket. Eddig az volt a szokás, hogy feladtak 100.000 Ft-ért egy hirdetést és abból jöttek jelentkezők, ami valamelyik területen működik, de a fizikai állománynál nem, mert ők nincsenek fent a nagy állásportálokon.

Ugyanez a helyzet az alvállalkozók toborzásánál is, csak itt még kevesebb a felkészült cég.

Nagy GáborMely területeken hatékonyak ezek a módszerek?

A mi módszerünk nem való mindenkinek. Általában akkor kerülünk egy cég látóterébe, mikor kipróbált minden régi módszert, de mégsem tudtak elég jelentkezőt gyűjteni. Az eddigi megbízóinknak főként építőipari alvállalkozókat toboroztunk, itt havonta akár 100-150 kis brigád is jelentkezik egy-egy kampányra.

Nem egy hirdetést írunk, hanem egyszerre több is fut és szépen szűrjük mi az, ami működik és mi az, ami nem. Ennek köszönhetően egy hét múlva csak azok a hirdetések fognak futni, amik kiszámíthatóan, olcsón hozzák a jelentkezőket. A megrendelőink részéről ilyen esetben már a jelentkezők kezelése okozza a legnagyobb gondot, így kénytelenek voltunk egy új szolgáltatást is bevezetni, amiben mi hívjuk fel a jelentkezőket, és előre leinterjúztatjuk a jelentkező cégeket a megrendelő kérdései alapján, hogy nekik már csak a leszűrt brigádokkal kelljen felvenni a kapcsolatot.

Mely régiókból jelentkeznek a legtöbben? Mobilisak vagy hogyan oldják meg a szállást/szállítást?

Alapvetően a mi kampányaink nem országos célzással futnak. Ha a fővállalkozónak Miskolc környéki cégek kellenek, akkor azokat tudunk toborozni, ha Pécs környékéről kellenek alvállalkozók, akkor ott toborzunk. Nagyon fontos, hogy a mi hirdetéseinket nem lehet megosztani, így csak azokon a területeken jelennek meg, ahonnan szeretnénk, hogy jelentkezzenek az alvállalkozók.

A brigádvezetők intézik a logisztikát, leginkább autóval vagy kisbusszal közlekednek. Azt látom, hogy 100-150 km-ről is utaznak munkába. Ilyenkor reggel korábban indulnak és később is érnek haza aznap. Amikor távolabbi a megbízás, akkor hétfőn reggel van indulás és hétvégére térnek haza. Vannak olyan megbízók, akik fővállalkozóként úgy hirdet, hogy szállást is biztosít, vagy segít a szállás intézésében, de akár étkezést is nyújt, Ahány cég, annyiféle megállapodás van. Közös érdek, hogy minél tovább együtt tudjanak dolgozni.

Mennyire lojálisak? Állandó vagy alkalmi megbízásokra szerződnek velük?

Itt is elég nagy a szórás, de ugyanaz van ezen a területen is, mint minden más vonalon. A mennyiségi jelentkezőkből lehet kiválasztani a minőségi partnereket. Sok múlik a fővállalkozó hozzáállásán. Ha betartja, amit ígért, akkor maradnak az alvállalkozók, ha nem azt kapják, amit várnak, akkor keresnek más munkát. A személyes kapcsolatokon múlik a további együttműködés.

A jelentkező brigádok projektekre alvállalkozóként vagy alkalmazottként dolgoznak?

A brigádvezetők jelentkeznek a hirdetésekre, nagyon fontos, hogy őket szólítsuk meg, mert az ő feladatuk, hogy munkát szerezzenek. Partnerektől kaptunk visszajelzést arról is, hogy 2-3 fős brigádok esetén végül alkalmazottként dolgoztak tovább, de zömében azért alvállalkozóként dolgoznak a brigádok.

Miért van az, hogy magánemberként nem találunk szakembert, de 1-1 projektre több százan is jelentkeznek?

Egy vállalkozónak 3 személyisége van: a vállalkozó, aki a jövőben gondolkodik, hogy mi lesz majd; a menedzser, aki a múltbéli tapasztalatokat felhasználva rendszert épít; majd van a szakember, aki a jelenben van: ő az, aki szakmunkát végez.

A brigádoknak a szakember egyéniségük az erős. Van egy főnök, aki még 80%-ban szakember és a munka elvégzéséhez is ért, de mivel a csapatból ő a legalkalmasabb, ezért kénytelen elvégezni a vállalkozó és a menedzser feladatait is.

Ahhoz, hogy ők magánembernek dolgozzanak, nagyon elő kell venni a vállalkozói ént is, aki tárgyal, összeállítja az árajánlatot, de ők ebben nem erősek, így nehézséget jelent. Ha sikerül egy nagy projektbe alvállalkozóként bekerülnie, akkor ezek alól nagymértékben mentesül. A brigádvezető intézi a logisztikát, így a szakembereknek, csak olyan feladatokat kell elvégezni, amiben erősek és jól érzik magukat.