Így enyhíthető a munkahelyi stressz

A modern világban egy munkavállalónak sokféle személyiségtípusú emberhez, kihíváshoz, élethelyzethez kell alkalmazkodnia, változatos körülmények között kell helyt állnia, a legkülönbözőbb feladatokat teljesítenie. Ezek az ingerek együtt erős fizikai és szellemi reakciókat, stresszhatást váltanak ki. A stresszel való eredményes megküzdéshez jól jöhet a stabil idegrendszer, kiegyensúlyozottság, testi és lelki erő, egészség. Ha a stresszhatások, az ezekkel együtt járó alkalmazkodási nehézségek és a késztetés, hogy megfeleljünk, tartóssá válik, hosszabb távon mind testileg, mind lelkileg kimerítheti az érintettet, alkalomadtán különféle betegségek kialakulásához is vezethet.

A stressz élettani hatásai

Stressz hatására a szervezetünkben a szimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba a stresszorral való sikeres megküzdés, veszélyelhárítás, a menekülés érdekében. Ez az ún. alarmreakció: nő a vérnyomás, a szív az agyba és a végtagokba pumpál több vért, a pupillák kitágulnak. Normál esetben ez a hatás hamar elmúlik, ha azonban a stressz krónikussá válik és állandósul, akkor hosszabb távon legyengíti az immunrendszert, fejfájás, fáradtság, alvászavar, depresszió, emésztési gondok, potenciazavarok, súlyproblémák (fogyás vagy éppen kóros elhízás) alakulhatnak ki. A stressznek való tartós kitettség annak fiziológiai következményei okán nem csak átmeneti, hanem krónikus betegségek kialakulását is serkentheti  (pl. daganatos vagy szív-érrendszeri megbetegedések), hormonháztartásra való hatása okán pedig az ivarszervek működését is károsan befolyásolhatja.

A stressz forrásai

Stresszt minden olyan helyzetben átélünk, amikor úgy értékelünk egy helyzetet, hogy a feladat megoldásához nincs elegendő erőforrásunk vagy képességünk. Az tehát, hogy valamit a hétköznapi értelemben vett stressznek élünk-e meg, vagy serkentő, motiváló hatással hat ránk, mert érezzük, hogy leküzdhető az akadály, ténylegesen is fejben dől el.

Munkahelyi környezetben a stressz oka lehet a túl nagy nyomás (például szorító határidő, nehezen teljesíthető feladat esetén), vagy ha az igények, motivációk, vágyak teljesítése korlátozott, és átélhetjük amiatt is, hogy konfliktusba keveredtünk valakivel. Tekintve, hogy a testi tüneteken túl negatív érzelmi állapotot is átélünk stresszhelyzetben, gyakran tapasztalható járulékos szorongás, félelem, tehetetlenség-érzés és düh is.

Tekintettel arra, hogy az ébrenlét óráinak zömét a munkahelyünkön töltjük, az ott átélt feszültségek hatást gyakorolhatnak egyéb tevékenységeinkre is, megnehezítve így a munka utáni töltődést. Ez lehet vita a főnökkel, túlórázás, feszített munkatempó, intenzív igénybevétel, nehezen teljesíthető követelmények, tisztázatlan feladatkörök és felelősség, a visszajelzés, az elismerés hiánya és még sok egyéb körülmény, nem utolsó sorban a munkahely elvesztésétől való félelem is. Most, amikor a járvány miatt egyre több cég, intézmény tér át a home office üzemmódra, a munkahelyi stresszforrások egy része átalakult (például kevesebb a lehetőség a személyes konfliktusra a munkatársak között).

A home office vagy a munkahelyi távolságtartás okán kisebb szerepe lett a munkatársakkal való együttműködésnek: hiányozhatnak, átalakulhatnak a munkahelyi kapcsolatok, bizonytalanságérzést, szorongást kelthet a visszajelzés hiánya, a magárahagyatottság érzése is, mely hatással van arra, mennyire látunk megoldhatónak, leküzdhetőnek, vagy éppen motiválónak egy feladatot.

Stresszt minden életterületen átélhetünk, így magánéleti helyzetek is során is: ilyenek lehetnek a családi konfliktusok, valamely hozzátartozó betegsége vagy valami olyan esemény (állás elvesztése, anyagi problémák, hitel stb.), amely veszélyezteti a család anyagi, egzisztenciális biztonságát.

Mit tehet a munkavállaló a munkahelyi stressz ellen?

A stresszhelyzeteket elkerülni nehéz, szinte lehetetlen, ezért elengedhetetlen, hogy foglalkozzon ezzel az egészségkárosító problémával. 

1.Első lépésként érdemes megfigyelni, melyek az életében a legfontosabb stresszforrások, hogyan reagál azokra a szervezete.

2. Mérje fel, hogy a stresszorok közül melyekre lehet hatással, és melyek azok, amelyeket nem képes befolyásolni.

3.  Sokat segíthet, ha egészségesebb életmóddal, tudatosabb életvitellel (több alvás, több mozgás oxigéndús friss levegőn, kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag étrend, feszültségoldó beszélgetések stb.) felvértezi immunrendszerét, hogy az jobban viselje a stresszhatást. Az önmagunkra szánt idő kifizetődik: érezhetően könnyebben telhetnek a munkanapok, ha testi és lelki jóllétére hangsúlyt fektet.

4. Munkahelyi kapcsolatait is tanácsos áttekinteni: mérje fel, kik azok a környezetében, akiknek a segítségére alkalmanként számíthat.

5. Fontos, hogy legyen egyértelmű munkaköri leírása, hogy tudja, mire terjed ki a felelőssége, és tisztázza a határidőket is.  

6. Tanuljon meg nemet mondani olyan feladatokra, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, a saját munkájában pedig sokat segíthet, ha jól átgondolt fontossági sorrendet állít fel.

7. Általában a tervezés, a tennivalók sürgősségi listájának összeállítása és követése magában is enyhíti a szoros határidők miatti feszültséget. Ha mindezek ellenére túlterheltnek érzi magát, jelezze munkatársainak, főnökének.

Mit tehet a munkáltató a munkahelyi stressz csökkentéséért?

Egy vezető sokat segíthet abban, hogy a munkavállalóit érő stresszt csökkentse.

1. Fontos, hogy éreztesse a beosztottjaival, hogy megbízik bennük, és biztosítja számukra az önálló mozgásteret.

2. Figyeljen munkatársaira, ismerje meg őket, képességüket, személyiségüket, töltsön velük minél több időt, vegyen részt a munkafolyamatokban és szabadidős tevékenységeikben egyaránt, ne hagyja őket elszigetelődni.

3. Tisztázza velük pontosan a feladatkörüket, felelősségük határait, figyeljen rájuk és teremtse meg az együttműködés lehetőségét.

4.A csapatmunka, az együttműködés, az arányos feladatmegosztás minden munkatársnak előnyös, csökkenti az egyéni terhelést, nyomást és fokozza a közösség érzését.

5. Fontos a megfelelő kommunikáció, az értékelés, a visszajelzés, és ne sajnálja az elismerést attól, aki rászolgált.

6. A munkahelyi körülmények alakításával is hozzájárulhat egy jó vezető a munkatársakat nyomasztó stressz enyhítéséhez, például az ergonómia szabályainak megfelelő munkaállomásokkal, pihenőszobával, egészséges étkezési és edzési lehetőségek megteremtésével.

7. Jó szolgálatot tehet a cég a stressz egészségkárosító hatásai felismerése érdekében a rendszeres szűrővizsgálatok, menedzserszűrések szervezésével is.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.