Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Kevesek jogosultak a hétvégi munkavégzésért pótlékra

Amikor a munkavállaló és a munkáltató leülnek és megtárgyalják egymással a munkaviszonyra vonatkozó alapvető feltételeket, akkor olyan dolgokról fognak egyeztetni, mint például a pontos munkakör, a munkavégzés helye és az alapbér. Amikor ezekben a kérdésekben megállapodnak, akkor tehát figyelemmel vannak azokra a szempontokra, amelyekkel a munkavállaló a munkavégzése során szembesülni fog. Amennyiben például valaki a vendéglátás területén helyezkedik el, abban az esetben nyilván nem éri váratlanul az, hogy a hétvégén is adott esetben dolgoznia kell. Sőt alappal tehető fel, hogy ez a munkavégzésének a szerves része lesz. Egy múzeum esetében sem számítunk arra, hogy csupán hétfőtől péntekig kell dolgoznunk. Ezeket az átlagos körülményeket pedig a jog nem tekinti olyan tényezőknek, amelyek pótlékra jogosítanak.

A szombati munkavégzésért nem jár pótlék

A munkajog alapdogmája, hogy a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeire tekintettel a munkáltató osztja be. Ezzel összefüggésben csupán azokra a korlátokra kell ügyelnie, amelyeket a Munka törvénykönyve (Mt.) a munkavállalók érdekében nevesít. Ilyen például a napi vagy a heti munkavégzés maximuma, az éves szabadság mértéke, a két munkavégzés közötti kötelező pihenőidő vagy a munkaközi szünet. Amennyiben nem tartozunk valamely sérülékeny csoportba (pl: fiatalkorú, várandós), még éjszakai munkavégzéssel is lehet számolnunk. Ezek olyan alapvető fontosságúak, hogy többségük még az Európai Uniós jogrendnek is a részét képezi (pl: 2003/88/EK irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól). Az Mt. korlátok közé szorítja a vasárnapi munkavégzést vagy a munkaszüneti napi munkavégzést, ám a szombati munkavégzésért pusztán azért, mert az szombatra esik, soha nem járt pótlék. Szombati pótlék tehát nincsen. Szombati munkavégzésért így akkor járhat mégis valamiféle plusz juttatás, amennyiben találunk más jogcímet. Ilyen lehet az, ha rendkívüli munkavégzést teljesítünk szombaton. Ez megvalósulhat úgy, hogy hétfőtől péntekig dolgozunk és a szombati napra is behív minket a főnökünk leltározni.

Vasárnap és munkaszüneti napon kivételesen dolgozhatunk

Láthattuk, hogy a szombati munkavégzést semmi nem tiltja és nem is jutalmazza. Más a helyzet a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzéssel. Ezeknek ugyanis eltérő társadalmi rendeltetése is van. A vasárnap rendeltetése a vallási, közösségi, családi életben való részvétel, míg a munkaszüneti napé pedig a nemzet életében történt valamely jelentősebb esemény megünneplése. Az Mt. 101.-102§-ai ennek megfelelően pontosan meghatározzák, hogy mely esetekben rendelhető el ezen napokon munkavégzés, illetve, hogy milyen juttatásra jogosult a munkát végző munkavállaló. Általánosságban annyi mondható el, hogy vasárnap néhány esetben, míg munkaszüneti napon pedig kivételesen vagyunk munkára beoszthatóak.

A vasárnapi pótlék mértéke 50 százalék, már akinek jár

Vasárnapi pótlékra fő szabályként azok jogosultak, akiknek a munkavégzésével összefüggésben a vasárnapi munkavégzés kivételes azaz, nem a munkájuk természetéből ered. Ide tartoznak a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgozók, illetve azok, akik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál vannak foglalkoztatva. Ezeknek a fogalmaknak a pontos tartalmát szintén az Mt. határozza meg. Amennyiben viszont a munkavégzés elrendelhető olyan jogcímen is, amelyért pótlék nem jár, abban az esetben jogosultság sem keletkezik. Nem jár így bérpótlék abban az esetben, amennyiben például a munkavállaló kizárólag szombat vagy vasárnap részmunkaidőben, rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (pl: strand, vendéglátás, kulturális, művészeti intézményekben, plázában), idényjellegű munka keretében vagy megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik (közmű, kohó) még akkor sem, ha egyébként olyan munkát végez a munkavállaló, amely önmagában még pótlékra jogosítana. Ide tartozik például az az eset, amikor valaki plázában dolgozik vasárnap. A Kúria egyik döntése alapján ugyanis a pláza a megváltozott társadalmi szokások alapján rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkahely. Hiába dolgozik tehát a munkavállaló a kereskedelemben, hiszen ezt a szempontot egy másik semlegesíti. Hasonlóképpen nem jár a közműben dolgozó munkavállalónak vasárnapi pótlék akkor sem, amennyiben többműszakos munkarendben dolgozik, hiszen a megszakítás nélküli tevékenység a többműszakosságot semlegesíti. Látható a szabályokból, hogy az 50 százalékos mértékű vasárnapi pótlék így a vasárnap munkát végző munkavállalók egy részének jár csupán.

100 százalékos vasárnapi pótlék már senkinek sem jár

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jogalkotó a Munka törvénykönyvét is megváltoztatta annak érdekében, hogy kompenzálja azon munkavállalókat, akik kivételes jelleggel a 2014. évi CII.tv. rendelkezései alapján az év meghatározott vasárnapján mégis munkát végeztek. A módosult szabályok szerint az 50 százalékos vasárnapi pótlékon felül további 50 százalék, azaz összesen 100 százalék vasárnapi pótlék járt a munkavállalónak, ha a törvényben meghatározott vasárnapon (az adventi vasárnapok valamelyikén, a munkáltató által nyitva tartásra tetszőlegesen kiválasztott egy vasárnapon, december 24-én és december 31-én, ha azok vasárnapra estek) munkát végzett. Az emelt összegű bérpótlék rendes és rendkívüli munkavégzés esetén egyaránt járt. Ez azonban kevés embert érintett, és 2016. április 16. napja óta hatályon kívül is van helyezve. Azóta legfeljebb abban az esetben kaphatunk vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos mértékű bérpótlékot, amennyiben az munkaszüneti napra esik vagy annak minősül (Húsvét vasárnap, Pünkösd vasárnap). Ebben az esetben viszont mindenképpen jár a pótlék.

Ismerkedjen meg a Munka törvénykönyve változó szabályaival a 2016. Május 24. napján a MÜPA Üvegtermében megrendezésre kerülő foglalkoztatási rendezvényen. Az Mt. szabályainak változásán túlmenően a Kúria munkajogi gyakorlatával, a munkaügyi ellenőrzés 2015. évi tapasztalataival, a munkavállalók ellenőrzésének jogszerű módozataival, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó változásokkal, a kollektív jogok gyakorlati alkalmazhatóságával, valamint a nők gazdaságban betöltött helyzetével is megismerkedhet.
A rendezvényen az NGM, a Kúria, a Pécsi Tudományegyetem képviselői, illetve neves szakemberek mutatják be az adott terület legfontosabb történéseit. A rendezvényről további információt, illetve a jelentkezésre vonatkozóan adatokat ezen a linken talál.


Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
171,5 millió forintos bírságot kell fizetnie a sztárpárnak egy francia építésznek

A Guardian értesülései szerint Brad Pittnek és Angelina Jolie-nak 565 ezer eurót (171,5 millió forintot) kell kifizetnie egy francia tervezőnek, akinek... Teljes cikk

Munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló kártérítési felelősségét a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének... Teljes cikk

Csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten - írja az MTI. Teljes cikk

Matolcsy vette fel Polt Péter lányát az MNB-hez

Személyesen a jegybank elnöke döntött arról, hogy Polt Péter, legfőbb ügyész kisebbik lánya állást kapjon a Nemzeti Bankban - írja a 24.hu. Teljes cikk

Belső adatvédelmi felelős és az adatvédelmi tisztviselő

Az adatvédelmi szervezet kulcsfigurája a belső adatvédelmi felelős, vagy a GDPR hatályba lépését követően az adatvédelmi tisztviselő, akit vagy... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár