Kilábalás Covid után: Egy felmérés szerint a gazdaság már túl van a mélyponton

Kilenc magyarországi és egy határon túli egyetem kutatói közel 1200 intézmény és vállalat tapasztalatai alapján mérték fel, hogy a világjárvány okozta gazdasági krízisből való kilábalás kapcsán milyen hatások várhatók a gazdálkodás és menedzsment terén.

A koronavírus-járvány kitörésével bizonyos munkakörökben szükségszerűvé vált a home office bevezetése, ami az idő előrehaladtával egyre inkább elfogadottá vált a munkavállalók és a munkáltatók számára is. Míg a pandémia előtt a szervezetek 60 százalékánál a munkavállalók 0-5 százaléka dolgozott otthonról, a pandémia alatt 21,8 százalékuknál már a beosztottak több mint fele végezte munkáját home office-ból.

A vizsgálatban a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Selye János Egyetem kutatói vettek részt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, valamint több szakmai szervezet (HSZOSZ, KKVHÁZ, OHE, SZMT, VOE) közreműködésével.

A vizsgálat sok érdekességet tárt fel a napjainkban tipikus vállalati demográfia jellemzőiről és a vállalati transzparenciáról is - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Mint kiderült, a legtöbb munkavállaló kevesebb mint 3 éve dolgozik az adott vállalatnál, amely egybecseng azokkal a friss megállapításokkal, melyek szerint mai világunkban a 3-5 évente történő munkahelyváltás tekinthető optimálisnak. Ezen időszak elteltével ugyanis gyakran csökken a munkavállaló teljesítmény utáni vágya és tényleges teljesítménye is.

(A kutatás teljes anyaga itt érhető el.)

Az online kérdőíves vizsgálat során 1183 szervezettől kaptak értékelhető választ, amelyek többsége kis- és középvállalkozás volt. A válaszadók legnagyobb része hazai magánszervezet, kb. 20 százalékuk külföldi vagy vegyes tulajdonban áll, az állami, önkormányzati szervezetek aránya pedig 10 százalékon felülinek adódott. A magas válaszadói hajlandóság arra is utal, hogy a nyilatkozó szervezetek szerint a gazdaság túl van a mélyponton, és a termelés-szolgáltatás terén növekedésre lehet számítani.

Az emberi erőforrások menedzselésének szerepe a kilábalást követően várhatóan nőni fog, miként bizonyos munkakörök felértékelődnek majd a piacon, illetve általános munkaerőhiány is várható. Az eredmények alapján a kulcsemberek kiválasztására és megtartására, illetve ezzel összefüggésben a szervezeti tudás jobb menedzselésére terveznek nagyobb figyelmet fordítani a szervezetek.

A kutatásban résztvevők várakozásait több dimenzió mentén próbálták feltárni, ezért az is kiderült, hogy a válaszadók kétharmada 3-10 százalék közti inflációra számított 2021-re vonatkozóan. Majdnem 35 százalékuk nem várt árbevétel-növekedést a tavalyi évre, a megkérdezettek 15 százaléka viszont kétszámjegyű árbevétel-növekedést remélt. 2022-től a nagy többség (42%) lassú fellendülést, mérsékelt növekedést vár, ami éveken keresztül is eltarthat.