Kinevelnek és ráígérnek - így szereznek munkavállalót az SSC-k

Új cégek érkeznek a magyarországi szolgáltató központokba (SSC), amire évek óta nem volt példa. Suhajda Attila, a Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke szerint a befektetők legnagyobb kockázata, hogy mekkora gondot fog okozni a szakemberek felvétele. Megkérdeztük az ágazat vezető cégei közé tartozó GE és ITSH HR-eseit, akiknél több ezer fővel bővül a létszáma 2014-15-ben.
Forgács Judit
Forgács Judit, az IT Services Hungary (ITSH) HR vezetője arról számolt be, hogy sok munkával oldják meg az informatikai szakember utánpótlást. „Az üzleti szolgáltató központok piacán nagyon erős a verseny. Nem mondanám azt, hogy szakemberhiány van, azt viszont igen, hogy az elérhető szakemberek körében nagy a verseny a legjobbakért” – mondta el Jánosi Sándor, a GE Global Operations Europe szenior HR vezetője.

Ráígérnek, elszipkáznak

Mivel egyre nagyobb a küzdelem az alkalmas szakemberekért, a szolgáltató központok egymás munkatársaira is ráígérnek. „Mi lecsapunk, és más is” – mondta el Forgács Judit, aki szerint a szakemberhiányt a piaci szereplők is gerjesztik: „Van olyan pénzügyi szolgáltató központot életre hívó cég, amely rövid idő alatt kívánja felépíteni a magyarországi központját, ezért 20-25 százalékkal magasabb bért kínál a munkaerő piacon – utalt egy aktuális esetre, amikor nem az ITSH-t érte támadás.

„A GE nem akar beszállni az egymás fölé ígérgetésbe. Ez nem célravezető hosszú távon. A képzéssel, a kultúrával, a közösségépítéssel próbáljuk idecsalogatni a tehetségeket. Előnyt jelent, hogy hét üzletág van egyben Budapesten, így ingázhatnak funkciók és üzletágak között” – tette hozzá Paál Laura, a GE IT vezetőképző programjának regionális vezetője.



Két nyelv nincs meg

Suhajda AttilaIdegen nyelvet beszélő pénzügyest találni ugyanakkora gondot jelent, mint IT-st vagy HR-est – állítja a HOA tavalyi felmérése. Nemzetközi szektor lévén alap elvárás az angolnyelv-tudás, és Suhajda szerint már itt meg szoktak bukni a jelentkezők. Sok esetben két nyelvet kérnek a cégek, ami abszolút nincs meg. Nehezíti a toborzást, hogy a jó nyelvtudással rendelkezők jelentős része elment az országból, hiába ajánlanak jobb fizetést a szolgáltató központok sok esetben, mint pl. az autóipar.

A fiatalok külföldre vándorlását az IT Services Hungary szolgáltató központ is érzi. Nem véletlenül kampányolnak, hogy itthon is lehet karriert csinálni. Toboroznak Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Ukrajnában is – vagyis vidéki szolgáltató központjaik vonzáskörzetében.

„Nekünk sikerült nyelveket jól beszélő szakembereket találnunk Magyarországon. Munkatársaink összesen 29 különböző nyelven beszélnek. Más országokból is visszahoztunk több nyelven beszélő szakembereket. Vegyük csak az én példámat, én két éve költöztem vissza Budapestre” – nyilatkozta Jánosi Sándor a GE-től.

Igényeikre hangolt oktatást várnak

A HOA elégedetlen a felsőoktatás eddigi átalakításával. „Ma már a felsőfokú képesítés belépő szint az életen át tartó tanuláshoz, vagyis ahhoz, hogy a munkavállaló alkalmazkodni tudjon a folyamatosan változó munkáltatói és piaci elvárásokhoz. Az állam nem tud jobb befektetést tenni, mint hogy diplomához segíti az állampolgárait, mert utána sokkal több adót fognak fizetni és sokkal kevesebbe fognak kerülni” – mondta el lapunknak Suhajda Attila. Szerinte a szolgáltató központokra is vonatkozik, hogy az államilag támogatott helyek csökkenése negatív trendet produkált. Az informatikai és a nyelvoktatás óraszáma csökkent a középfokú oktatásban, ami szűkíti a digitális írástudó és a nyelvet beszélő érettségizettek számát.

Forgács Judit, az IT Services Hungary HR igazgatója megerősítette, hogy az elmúlt években az informatika és nyelvoktatás óraszámokban és színvonalában is visszaesett. „Eddig nem jelentett problémát képzett szakembereket találni a GE budapesti Globális Üzleti Szolgáltatóközpontba” – tudtuk meg Jánosi Sándortól, a GE Global Operations Europe szenior HR vezetőjétől.
Jánosi Sándor és csapata
A GE-nél a betölthető munkakörökhöz a pénzügy, számvitel, kereskedelem, ellátási lánc, IT, HR, az adózás és a vámügy területén szerzett szakértelem és szaktudás szükséges. Jánosi úgy gondolja, hogy az oktatási rendszernek továbbra is e területeken kell hallgatókat képeznie, hogy Magyarország vonzó helyszín legyen az övékéhez hasonló nagy beruházásokat végrehajtó multinacionális vállalatoknak.

Felkarolt középiskolák, tanszékek, belső oktatás

Egyik megkérdezett SSC sem bízik csupán a ráígérésben. A verseny miatt igyekeznek ajánlataikkal keresni a diákokat. Az a minimum, hogy állásbörzékre járnak, nyílt napokat tartanak. Egyre nagyobb problémát jelent a tehetségek megtalálása, ezért a piaci szereplők saját érdeke, hogy támogassák a középiskolai informatikai és a nyelvoktatás az ITSH szerint. Start programjuk is ezt célozza. Forgács Judit szerint elemi érdekük, hogy a diákok részt vehessenek az OKJ-s képzésekben, mert ezzel a végzettséggel már el tudnak helyezkedni náluk. A programban részt vevő iskoláknak eszközöket biztosítanak az informatikai laborok felszereléshez, szponzorálják szakmai versenyeiket, a diákok nyári gyakorlatukat a cégnél végezhetik. Hajdú-Bihar megyében már több mint 40 középiskolát csatlakozott az programhoz, Tolnában és Baranyában 20 partner középiskolájuk van.

Az ITSH-nak a főváros mellett Debrecenben, Pécsett és Szegeden vannak szolgáltató központjai, a toborzást egyetemi együttműködésekkel is támogatják. A Debreceni Egyetemen önálló tanszéket működtetnek, évente 20 egynéhányan végeznek kreditpontos oktatásban, ami beszámít a diplomamunkájukba. A tanszéken a tananyag összeállításában, valamint az oktatásba is bekapcsolódnak a cég munkatársai. A pécsi egyetemen informatikai kurzusok indítását támogatják, nemrég SAP kurzus indult. A cél, hogy jól használható gyakorlati tudást szerezzenek a hallgatók. Viszont a saját tanszéken végzettek sem lesznek azonnal a dolgozóik. „Szeretjük lefölözni a krémet, nem ígérjük meg, hogy mindenki a munkatársunk lesz” – mondta mosolyogva a HR vezető.
Paál Laura
„Erősítenünk kell az egyetemi kapcsolatainkat, hogy a fiatalok megismerjék a céget” – mondta el Paál Laura, a GE IT vezetőképző programjának regionális vezetője. Jónak tartja, hogy egyre több egyetemen kötelező a szakmai gyakorlat, ami a diákokat munkakeresésre ösztönzi. A GE-nél a gyakornoki program mellett a frissdiplomás IT szakemberek részt vehetnek a cég kétéves informatikai vezetőképző programjában, ahol félévenként egy-egy feladaton dolgoznak. Míg a versenyszférában 2-4 évig kell egy pozícióban dolgozni, addig itt két év alatt négy IT-szakterületen szereznek munkatapasztalatot. Évente 100-150 friss IT diplomást vesznek fel a programba világszerte.

Arra tippeltünk, hogy a versenytársak többsége megpróbálja átvenni az oktatási módszereket. „Nem, azok a mi embereinket próbálják meg átvenni. Az úgy sokkal olcsóbb” – mondta el Forgács Judit arra utalva, hogy képezni mindig pénzbe kerül, egyszerűbb valakitől elszipkázni az emberét. Hogy milyen módszerrel? Több pénzt ajánlanak vagy vonzó munkakört.

Kis energiával nagy eredményt

A HOA is próbálja betömködni az oktatási rendszerben látható lyukakat, ezért a felnőttképzésben és felsőoktatásban nyomulnak. A debreceni egyetem vezetése már jóváhagyta az együttműködés elindítását egy közös képzésre, ami a nehéz helyzetben lévő debreceni szolgáltató központok szakember utánpótlásának jelenthet némi megoldást.

Suhajda Attila elnök szerint jól definiálható az a néhány kompetencia, amit a szektor igényel, és nincsen meg sem a frissen végzettek, sem az álláskeresők körében. Ilyen a kommunikáció, csapatmunka, probléma megoldás, stressz kezelés és a szolgáltatói attitűd. Ezért tagvállalataikkal kidolgoztak egy kompetenciafejlesztő tréning programot, a szolgáltatási munkatárs alapképzést. A munkaügyi központok közreműködésével összesen száz diplomást és középfokú végzettségűt képeztek ki Budapesten és Békéscsabán, akik azóta munkába álltak. Suhajda szerint ez is azt mutatja, hogy viszonylag kis energia befektetéssel, jól átgondolt gyakorlati képzéssel sokakat alkalmassá lehet tenni. Tapasztalataik szerint a 350 órás, három hónapos gyakorlati tréningek után javul a résztvevők önértékelése, és alkalmasabbá válnak a foglalkoztatásra.