Kölcsönzés: az inaktívak aránya a válság előttinél is alacsonyabb szintre süllyedt
A járvány kitörésekor történt átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára emelkedett az inaktív státuszban lévő kölcsönzöttek aránya, de 2020 áprilisának végére beállt a válság előtt megszokott tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek felére süllyedt.
Az inaktívak közé a betegszabadság vagy betegállomány, törvényes fizetett szabadság, állásidő, áthelyezett munkanap, fizetés nélküli szabadság státuszában lévőket sorolták.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat.
Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket - oktatás, átképzés - hajtottak végre a cégek, és amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni. Ez akár két-háromszorosára is megnövelte az inaktív kölcsönzött munkaerő számát - mondta Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke.
Egyértelműen láthatók a folyamatok az érdekvédelmi szervezet 2020 áprilisától kormányzati együttműködés keretein belül elindított, az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára heti adatszolgáltatásként beküldött reprezentatív felmérése alapján. Az adatszolgáltatás állandó résztvevője tíz meghatározó munkaerő-kölcsönző cég: a Delego Consulting Kft., az euJOBS, a Humán Centrum, a Humánia HRS Group Zrt., a Man at Work, a Pannon-Work Zrt., a Prohuman, a Viapan Dologidő, a WHC és a Work Force.
„Tagszervezetünk szakmai anyagában 2% alatti mértékű a betegségre való hivatkozás, ez a teljes szféra, a magyarországi munkaerő-kölcsönzés szempontjából meghatározó, adatszolgáltatást vállaló cégek esetében is azonos mértékben jelentkezett. A pandémia első és elhúzódó második hulláma alatt az inaktív állomány 5,5-10% között mozgott folyamatosan” - tette hozzá Dénes Rajmund Roland.