Könnyű és olcsó elbocsátani a dolgozókat hazánkban
Európai összevetésben rugalmasnak mondható a munkajogi környezet Magyarországon az elbocsátáskor felmerülő jogi kötelezettségek és a várható munkáltatói költségek tekintetében - állapította meg a Deloitte és az ügyvédi irodákat összefogó belga Laga közös felmérése.
A felmérés során 25 - nem csak európai uniós - országot vizsgáltak, és megállapították, hogy a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább a vállalatoknak, amelyek átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdenek az újbóli növekedés eléréséért - derül ki a Deloitte szerdai közleményéből.
A Deloitte és a Laga az országonként eltérő munkajogi környezeten belül a felmondási idők, valamint a végkielégítés szabályozását illető egyedi gyakorlatokat vizsgálta.
A nagyvállalatok elsősorban az adózást, az infrastruktúra szintjét, a képzett munkaerő meglétét, illetve a jogi és munkajogi környezetet vizsgálják, amikor egy országban új irodát vagy üzemet nyitnak, de ugyanilyen fontosak a felsorolt tényezők egy, már évek óta az adott országban működő vállalat hatékony működése szempontjából is - hívta fel a figyelmet a közleményben Papp Anna Katalin, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.
A felmérés szerint Magyarországon rugalmas a szabályozás, vagyis a régióban jellemző szintnél az állam ezen a munkajogi területen kevesebb akadályt gördít a vállalkozások elé. A kutatás megerősítette továbbá, hogy Nyugat-Európa országaiban továbbra is jelentősen magasabb költségekkel jár elbocsátani egy munkavállalót, mint a Közép-Európai országokban.
Az eredmények szerint Olaszországban a legdrágább elbocsátani valakit, ezt követi Belgium, Spanyolország, és az élmezőnyben van Hollandia és Norvégia is.
Az euróövezet viszontagságos helyzete miatt egyes országok - például Olaszország és Spanyolország - az elmúlt évben változtattak az elbocsátásokra vonatkozó szabályozáson, ami általában mindenhol a munkáltatói költségek csökkenését és a felmondási idő rövidülését eredményezte. A változtatások azért váltak szükségessé, mert a korábban inkább rugalmatlan elbocsátási szabályok a kedvezőtlen gazdasági környezetben sokszor lehetetlenné tették a vállalkozások számára a hatékony szervezeti átalakításokat a költségek lefaragása érdekében - írja a Deloitte.
A felmérésben résztvevő országok 80 százalékában hasonló költségekkel kell számolnia a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésekor felmerülő költségeket illetően, attól függetlenül, hogy egyéni vagy gazdasági okok miatt történik a munkavállaló elbocsátása. Kivétel Bulgária, Dánia, Lengyelország, Szlovákia és Csehország, ezekben az országokban ugyanis az elbocsátás okától függően eltérőek a költségek. A tavaly júliusban életbe lépett módosítások miatt Magyarországon tovább enyhült a helyzet: ma már nem jár végkielégítés annak, akinek a munkával kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő alkalmatlansága miatt mondanak fel.
A felmérésben vizsgált országok mindegyikében az életkor és a munkában töltött évek határozzák meg leginkább az elbocsátás költségeinek mértékét. A legtöbb országban - így Magyarországon is - szigorú törvényi feltételek szerint kell eljárnia a munkáltatónak az elbocsátások során, például a felmondás indokolása tekintetében. Belgium az egyik kivétel ez alól, ott a munkáltató bármilyen indokolás nélkül felmondhatja a munkaviszonyt.
A fiatalabb munkavállaló egyéni okok miatt történő elbocsátása Olaszországban a legdrágább, több mint 140 ezer eurós költséggel járhat. Magyarországon hasonló esetben átszámítva kevesebb mint 30 ezer eurót fizetne ki a munkáltató. A gazdasági okok miatt történő elbocsátás esetén az olasz munkáltató még mindig magas, 120 ezer euró körüli összeget fizetne ki, Magyarországon a költség átszámítva továbbra is 30 ezer euró alatt maradna.
Az idősebb és tapasztaltabb munkavállaló egyéni okokból történő elbocsátásának költsége Olaszországban elérheti a 325 ezer eurót, míg Magyarországon átszámítva körülbelül 70 ezer eurós költséggel számolhatna a munkáltatója. A gazdasági okok miatti, jogszerű elbocsátás esetén Olaszországban 280 ezer eurós költség is terhelheti a munkáltatót, míg Magyarországon 70 ezer euró körüli ez az összeg is.
A Deloitte és a Laga az országonként eltérő munkajogi környezeten belül a felmondási idők, valamint a végkielégítés szabályozását illető egyedi gyakorlatokat vizsgálta.
A nagyvállalatok elsősorban az adózást, az infrastruktúra szintjét, a képzett munkaerő meglétét, illetve a jogi és munkajogi környezetet vizsgálják, amikor egy országban új irodát vagy üzemet nyitnak, de ugyanilyen fontosak a felsorolt tényezők egy, már évek óta az adott országban működő vállalat hatékony működése szempontjából is - hívta fel a figyelmet a közleményben Papp Anna Katalin, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.
A felmérés szerint Magyarországon rugalmas a szabályozás, vagyis a régióban jellemző szintnél az állam ezen a munkajogi területen kevesebb akadályt gördít a vállalkozások elé. A kutatás megerősítette továbbá, hogy Nyugat-Európa országaiban továbbra is jelentősen magasabb költségekkel jár elbocsátani egy munkavállalót, mint a Közép-Európai országokban.
Az eredmények szerint Olaszországban a legdrágább elbocsátani valakit, ezt követi Belgium, Spanyolország, és az élmezőnyben van Hollandia és Norvégia is.
Az euróövezet viszontagságos helyzete miatt egyes országok - például Olaszország és Spanyolország - az elmúlt évben változtattak az elbocsátásokra vonatkozó szabályozáson, ami általában mindenhol a munkáltatói költségek csökkenését és a felmondási idő rövidülését eredményezte. A változtatások azért váltak szükségessé, mert a korábban inkább rugalmatlan elbocsátási szabályok a kedvezőtlen gazdasági környezetben sokszor lehetetlenné tették a vállalkozások számára a hatékony szervezeti átalakításokat a költségek lefaragása érdekében - írja a Deloitte.
A felmérésben résztvevő országok 80 százalékában hasonló költségekkel kell számolnia a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésekor felmerülő költségeket illetően, attól függetlenül, hogy egyéni vagy gazdasági okok miatt történik a munkavállaló elbocsátása. Kivétel Bulgária, Dánia, Lengyelország, Szlovákia és Csehország, ezekben az országokban ugyanis az elbocsátás okától függően eltérőek a költségek. A tavaly júliusban életbe lépett módosítások miatt Magyarországon tovább enyhült a helyzet: ma már nem jár végkielégítés annak, akinek a munkával kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő alkalmatlansága miatt mondanak fel.
A felmérésben vizsgált országok mindegyikében az életkor és a munkában töltött évek határozzák meg leginkább az elbocsátás költségeinek mértékét. A legtöbb országban - így Magyarországon is - szigorú törvényi feltételek szerint kell eljárnia a munkáltatónak az elbocsátások során, például a felmondás indokolása tekintetében. Belgium az egyik kivétel ez alól, ott a munkáltató bármilyen indokolás nélkül felmondhatja a munkaviszonyt.
A fiatalabb munkavállaló egyéni okok miatt történő elbocsátása Olaszországban a legdrágább, több mint 140 ezer eurós költséggel járhat. Magyarországon hasonló esetben átszámítva kevesebb mint 30 ezer eurót fizetne ki a munkáltató. A gazdasági okok miatt történő elbocsátás esetén az olasz munkáltató még mindig magas, 120 ezer euró körüli összeget fizetne ki, Magyarországon a költség átszámítva továbbra is 30 ezer euró alatt maradna.
Az idősebb és tapasztaltabb munkavállaló egyéni okokból történő elbocsátásának költsége Olaszországban elérheti a 325 ezer eurót, míg Magyarországon átszámítva körülbelül 70 ezer eurós költséggel számolhatna a munkáltatója. A gazdasági okok miatti, jogszerű elbocsátás esetén Olaszországban 280 ezer eurós költség is terhelheti a munkáltatót, míg Magyarországon 70 ezer euró körüli ez az összeg is.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Mesterséges intelligenciával írtad a CV-det? Erről ismeri fel a szakértő
Egyre gyakoribb, hogy az állásra pályázók mesterséges intelligencia segítségét veszik igénybe az önéletrajz megírásához. Nem ördögtől való,... Teljes cikk
Mi a leggyakoribb felmondási ok és miért nem meri kimondani senki?
A hazai munkaerőpiac látszólag megnyugodott: a dolgozói fluktuáció országos szinten csökken, a vállalatok mégis egyre nagyobb kihívásokkal néznek... Teljes cikk
A HR vezetők tizede váltott egy év alatt munkahelyet
Egy friss felmérés szerint a HR és az értékesítési vezetők cserélődtek leggyakrabban az utóbbi egy évben. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Brüsszel tönkretette, a kormány megmenti? Milliárdos támogatás a Dunaferr-dolgozóknak 6 napja
- Itt a toplista! Ezekben az országokban nem uralja a munka az életet – hogy áll Magyarország? 6 napja
- Elkezdte a csoportos létszámleépítést a Dunaferr utódcége 7 napja
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 1 hete
- Így csökkenthetnénk a nők plusz terheit a nyári szünetben 1 hete
- Mutatjuk, hol vesznek fel és hol építenek le - friss adatok a magyar munkaerőpiacról 2 hete
- Mondjuk ki végre, milyen fájdalmas árat fizetünk a rugalmas munkáért! 2 hete
- Ennyi dolgozót épített le egy év alatt a 15 legnagyobb magyarországi gyár 2 hete
- Teljesítménybér: a legfontosabb tudnivalók 2 hete
- Az amerikaiak harmada szakmunkásképző iskolát ajánlana a fiataloknak egyetem helyett 2 hete
- 10+1 dolog, amiről tudnia kell, ha kft.-t alapít Magyarországon 2 hete