Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 5 éve

Lesz idő, amikor nem elszenvedni kell a munkát, hanem megélni

images

images

Az vitathatatlan, hogy a munkaerőpiac át fog alakulni, jelentős részben a technológiai fejlődésnek is köszönhetően, szakértők szerint maga a munka fogalma is átalakul, nem azok a keretek fogják jellemezni, mint manapság, sem a munkavégzés helye, sem munkaidő szempontjából. Az emberi hozzáadott értékre azonban még jó ideig szükség lesz, mindamellett, hogy lesznek munkakörök, amik eltűnnek, míg egészen új foglalkozások jelennek meg.

Köves Alexandra
Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Döntéselméleti tanszék adjunktusa elmondta, készítettek egy kutatást, amelyben a résztvevő foglalkoztatási szakembereknek és zöld gondolkodású fiataloknak azt a kérdést tették fel, hogy hogyan képzelik el 2050-re a fenntartható munka ideális világát.

Meghaladja a munkaalapú társadalmat

A kutatásból az derült ki, hogy a munka definíciója is teljességgel megváltozik. Az lesz munka, ami a közösség, környezet, illetve az egyén saját fejlődéshez hozzájárul. Ez a mainál jóval tágabb fogalomértelmezés jelenti majd a tanulást, a készségfejlesztést, a családért végzett munkát is, mint a gyereknevelés, idősgondozás, közösségi munka vagy akár az aktívabb politikai részvétel.

Mindez rugalmas megközelítést feltételez, hangsúlyozza Köves Alexandra, aki szerint sokféle módon és foglalkoztatási formában fogunk dolgozni, ahol a fizetett és nem fizetett munka nem fog olyan élesen elválni egymástól, mint manapság, és sok tekintetben meg fogja haladni a mai munkaalapú társadalom elképzelést.

Ezzel egy időben a fogalom és a tevékenység megítélése is pozitív irányba változhat, mert benne foglaltatik a saját jóllét komponense, vagyis nem csak elszenvedem a munkát, hogy fogyaszthassak, hanem teszek vele magamért és másokért, kiteljesedhetek benne.

Egyre többen dolgoznak szabadúszó típusú munkákban, amelyek feladatokon alapulnak, tartalmat generálnak, amelyhez ma még nem mindig tartozik fizetés, de ez a szerkezet is változni fog, például a közösségi finanszírozás segítségével is. Minderre lehetőséget biztosít a technológia is.

Rab Árpád
Rab Árpád Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója szerint az információs társadalom megszületése nyomán egyértelmű, hogy a tudástőke és az információ lett az uralkodó érték a munkaerőpiacon is. Törvényszerű, hogy a szolgáltatóipar egyes részein a gépek átveszik az ember munkáját, hiszen egyszerűbb, gyorsabb, precízebb és olcsóbb bizonyos mechanikus feladatokra gépeket, mint munkavállalókat használni.

Az igazgató szerint infokommunikációs eszközök ismerete, használata nélkül ma már egészen hagyományos szakmákban és területeken sem lehet boldogulni, mint a mezőgazdaság. Hiszen utóbbiban is fontos az információ megosztása, számítógépes értékelés, nyilvántartás stb.
Az információ és a tudás különbsége

Való igaz, hogy vannak szakmák, amelyek eltűntek, és vannak olyanok, amik keletkeznek, mert nem léteztek, a technológia létrejötte előtt. Informatikai szakma sem létezett korábban, új elnevezések vannak, a fogalmak átalakulnak, ugyanakkor ezekhez az új szakmákhoz is a már meglévő, megszerzett skilleket kell felhasználni, mint például a beleérzőképesség, vagy hogy valaki megtanul csapatmunkában dolgozni. Ezért ezek a készségek lesznek fontosabbak a jövőben, mert a foglalkozások tudáskészlete átalakul, nem egy eszköz vagy gép kísér végig egy egész életen, ahogy nem is egy munkahely határoz meg valakit aktív éveiben, nem aköré épül ki valakinek az élete, vázolta fel Rab Árpád.

A munkavállalók nem lineáris karrierutakat fognak követni, hanem várhatóan több kitérő is lesz benne, sőt akár 5-10 évente gyökeres karrierváltásra is szükség lehet. Az élet különböző szakaszaiban más-más szerepeket tud az egyén felvállalni. Például egy 50 éves munkavállaló remekül beválhat mentor szerepben, ugyanakkor nem biztos, hogy a 60 éves menedzser a jó menedzser csak azért, mert idősebb, jegyezte meg Köves Alexandra.

Nem is olyan régen itt a HR Portálon is írtunk egy telefonos alkalmazásról, amely a jövőben akár helyettesítheti az idegenvezetőt. Hiszen személyre szabott szállást és programajánlatot is ad az adott helyre a beállítások alapján. Rab Árpád szerint ugyanakkor ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy ennek következtében majd sok idegenvezető veszíti el a munkáját, hiszen a célközönség nem feltétlenül azonos. Egy csoport programjainak megszervezését, kísérését, védelmét, kiszolgálását továbbra is egy személy tudja jobban megoldani. Az alkalmazás pedig olyan fiataloknak segíthet, akik amúgy is maguk szervezik utazásukat, csak így leegyszerűsíti a dolgukat. Ugyanakkor azzal is szembe kell nézni, hogy a szolgáltató szektorban is változnak az elvárások, ehhez pedig a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell.

Esélyegyenlőség helyett polarizálódás

A munkaerőpiac változása minden oldalra rákényszerít, remélhetőleg inkább előbb, mint utóbb változásokat. Magyarországon például a jelenlegi vezetői réteg még a totális kontroll érzésébe, a munkavállaló állandó jelenlétének szükségességébe nőtt bele, így ezt tartja követendő példának, de ezek a vezetők lassan lecserélődnek, így a hozzáállás is változni fog. Más kérdés, hogy ahogy a munkáltatókból, sok esetben a munkavállalókból is hiányzik a projektszemlélet, amely önálló munkát, felelős időmenedzsmentet, felelősségvállalást, döntéskészséget is igényel.

Rab Árpád arra az anomáliára is rámutatott, amely szerint mindenki azt várta a digitális éra elérkezésétől, hogy a különbségek, legyen szó akár gazdasági szempontból a világról, akár egy országon belül a munkaerőpiacról, csökkenni fognak. Azonban jelenleg ennek éppen az ellenkezője történik, a különbségek tovább nőttek az emberek között. Nem egy cikk lát arról napvilágot, hogy a mennyire szűk „réteg” kezében összpontosul a vagyon és az erőforrások jelentős része a Föld lakosságának arányaihoz képest.

Ezt erősítette meg Köves Alexandra közgazdász is, aki mint mondta ma a technológia azok számára jelent előnyt, akik nagyok és elsők benne, eluralkodott a győztes mindent visz logika, így keveseknek hoz nagyon sok pénzt. A nyereség nem egyenlően oszlik el, ebből adódik a polarizálódás. Ezt az egyenlőtlenséget pedig valahogy ki kell egyenlíteni előbb-utóbb, és ebben a gazdasági szereplőkről nem lehet levenni a felelősséget, ehhez azonban szemléletváltás szükséges.

A közgazdász jelezte a jövőképben a nonprofit és a forprofit szféra közelebb kerül egymáshoz, mert a piaci vállalatoknak is fel kell fedezniük társadalmi felelősségüket, a jelenleginél jóval nagyobb mértékben, hiszen ők maguk is társadalmi képződmények. A neoklasszikus haszonmaximalizálás nem fenntartható, sem a társadalmi, sem a környezeti következmények miatt. Erősödni fognak a szociális gazdasági formák, ahol az alkalmazottak szerepe is más lesz, mint jelenleg, megerősödik a civil kontroll is.

A glokalizációval a nagyvállalatoknak is sokkal inkább el kell kezdeniük helyi szinten gondolkodni, helyi fogyasztás, foglalkoztatás és felelősségvállalás tekintetében is.

Az atipikus foglalkoztatás elterjedése szükségszerű lesz, az egyéni igényekhez, egyéni készségfejlesztéshez az oktatásnak is alkalmazkodnia kellene, mozaikszerű felépítéssel. A jelenlegi gazdasági gondolkodás szerint az elsődleges munkaerőpiacon nem lesz több munka, mert a növekedésnek társadalmi és környezeti korlátai vannak. Ezért például egy új szemszögből érdemes felvetni a feltétel nélküli alapjövedelem kérdését. Köves Alexandra hangsúlyozta, hogy ez nem munkanélküli segélyt jelent, hanem az elképzelés szerint a társadalom fejlettsége olyan szintre jut, hogy az alapszükségletek kielégítése megtörténhetne különösebb ráfordítás nélkül.

Mi lenne, ha azt mondanánk, mindenkinek járjon valamennyi ingyen gáz, viszont ha annál többet akar felhasználni, az már csak piaci alapon működhetne. Helyben termelt élelmiszer is járna, nem pénzzel kompenzálnának. A társadalmi alapfeladatokat egyre inkább nem az államnak, hanem a gazdaságnak kellene ellátnia, vélekedik a közgazdász. A munka nem alapszükségletek kielégítéséről szólna, hanem ha többet szeretnék, magamat megvalósítom. Ennek következtében lehetne alapvetően másként gondolkodni a munkáról, munkanélküliségről. Ezért van szükség például a kutatás keretében felrajzolt jövőképekre, hogy el lehessen kezdeni beszélni ezekről a dolgokról, hogy rá lehessen döbbenni, hogy lehet másként is élni, és mik lehetnek a működő alternatívák.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Évente nagyságrendileg 50 ezer fővel nő a munkaerőhiány

Lassan öt éve a munkaerőhiány a magyar gazdaság egyik legjellemzőbb problémája. Magyarországon egyre több állásra egyre nehezebben és drágábban... Teljes cikk

Ameddig szükséges, jól jön a vendégmunka

A képzett külföldi munkaerő kontrollált bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan problémát okozna számos területen a... Teljes cikk

A munkaerőhiány átalakítja a budapesti irodapiacot

A munkatársakért nagy a verseny, ezért a bérlők az egyterű vagy cellás irodák helyett a variálható funkcionalitást részesítik előnyben, és az... Teljes cikk