Magas érzelmi intelligencia szükséges a karrierépítéshez

Kálmán jól képzett, diplomás szakember egy pénzintézetnél. Szekere szépen futott, rátermettsége rövid időn belül a legjobbak közé emelte. Hamarosan továbbképzést majd egy éven belüli előléptetést helyeztek kilátásba számára: új munkakörében a bank egy induló részlegén lett volna osztályvezető. A férfi lelkesen készülődött a feladatra, ám egy nap hirtelen beütött a krach. A számára előzetesen beígért vezetői székbe ugyanis váratlanul új embert ültettek egyik napról a másikra.

Kálmán a történtek láttán nem kendőzte felháborodását. Miután emelt hangon üvöltözött a rossz hír közlőjével, aki hasonló stílusban dobta vissza a labdát, paprikavörös arccal csapta be az iroda ajtaját és hazaviharzott. A betervezett két hetes szabadsága előtti munkanapon dühében már dolgozni sem ment be. Mivel a helyzetet szabadság előtt nem tisztázták, az eredetileg pihenésre, feltöltődésre szánt napok végig nyomott hangulatban teltek. Mindez egy egy megtörtént eset, ami jól mutatja, milyen hátránya lehet annak, aki érzelmeit nem tudja megfelelően kezelni.

Magasabb EQ, jobb problémamegoldás

Az érzelmi intelligencia, az EQ - azaz az érzelmekkel való helyes bánásmód, illetve mások érzelmeinek felismerése, megértése, szabályzása és az ezekre adott helyes reakció jóval fontosabb, mint elsőre gondolnánk. Szerény becslések szerint is legalább 20 százalékban befolyásolhatja a karrier építését, további alakulását és a munkanapok minőségét. Az alacsonyabb EQ alaposan megnehezítheti hétköznapjait, hiszen az ilyennel rendelkező munkavállaló rendszerint nehezebben ismeri fel az érzelmeit, gyakran félénk, engesztelhetetlenebb, ezen kívül stresszhelyzetben sokkal kevésbé tűri a nyomást.

Ezzel szemben a magasabb EQ-jú ember nem csupán a stresszes helyzetek feldolgozásában boldogul könnyen, hanem bátrabban szegül szembe a nehézségekkel és oldja meg a problémákat, kihívásokat. "Hagyd, hogy érzéseid érted dolgozzanak, ne ellened" - fogalmazza meg laz EQ lényegét Generál Péter, a GROW- TMI vezető tanácsadója.. A szakember tapasztalata szerint hétköznapi kommunikációnk során sokszor reagálunk úgy, hogy azzal romboljuk a kapcsolatot és rontunk a helyzeten, holott javítani volna érdemes. És mindez az érzelmeink számlájára írható. "Az emberek érzelmi reakcióit, különösen a férfiakét, általában kétfajta szélsőség jellemzi. Míg az egyik csoport tagjai végletekig szélsőségesek az érzelemnyilvánításban és szinte parttalanul engednek utat az érzelmeiknek düh vagy agresszív indulat formájában, a másik csoport tagjai túlságosan visszafogottak, és minimális érzelemnyilvánításnak sem mernek teret engedni attól tartva, hogy környezetük nem tartja majd őket elég férfiasnak. Hiszen az igazi férfi mindent kibír, sosem panaszkodik."

Generál Péter egyébként úgy látja, nőként valamelyest más a helyzet, hiszen a hölgyek sokkal szélesebb palettáról "válogatják össze" érzelmi reakcióikat. Náluk viszont sokkal gyakrabban fordulhatnak elő a külső szemlélők számára szintén nem túl szimpatikus duzzogások, manipulatív hisztik, ha az aktuális körülmények épp nem az elvárásaiknak megfelelően alakulnak.

Elnémított tévével, és külföldi úttal is fejleszthető

Jó hír ugyanakkor az érzelmi intelligenciában gyengéknek, hogy az EQ - szemben bizonyos "gyárilag kódolt pozitív tulajdonságokkal", mint a derűs életszemlélet, az optimizmus" - kellő odafigyeléssel és tudatossággal gyakorlatilag minden életkorban hatékonyan fejleszthető. Kiss István tanácsadó szakpszichológus szerint például egy gyermek születése komoly fordulópont lehet. És nem csak ez az egyetlen út járható az érzelmi intelligencia fejlesztésében. "Egy-egy külföldi út sokat segíthet a fejlődésben. Ám aki ennél olcsóbb megoldást keres, annak bőven elegendő, ha időnként teljesen elnémítja a TV-jét és pusztán a filmkockák alapján próbálja meg kitalálni, mi történik, milyen párbeszéd, konfliktus zajlik éppen a szereplők között" - ad tippet.

Persze ez önmagában még kevés. Célszerű harmonikus viszonyt ápolni a környezetünkkel, hiszen, ha megértjük és átlátjuk, mi zajlik körülöttünk, sokkal hatékonyabban döntünk mind a saját, mind mások ügyeiben és viselkedünk adott helyzetben. "Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez célszerű alapul venni az erőszakmentes kommunikáció modelljét. Ez a modell a saját és mások szükségleteinek, a háttérben meghúzódó motivációknak a felismerésén és az ezekre adott megfelelő válaszokon alapszik.. .Az előléptetéstől elesett szakembernek például, a másik sértegetése hibáztatása helyett érdemesebb kifejeznie saját érzéseit: váratlanul érték a mostani fejlemények, aggasztják a történtek, és hogy mennyire fél, hogy előléptetése határozatlan időre eltolódik.. Ezután fontos lehet, hogy saját igényeit képviselve megkérdezze a másiktól, hogy mi várható, hogy lesz tovább az előléptetésével kapcsolatban" - javasolja a fenti probléma kezelésére Generál Péter.

A szakember szerint egyébként az adott helyzethez megfelelő érzelmi reakció nagyban függ attól is, hogy az egyén mennyire képes tárgyilagosan látni saját felelősségét a vele történtek kapcsán. Épp ezért szerinte a mártírság is felesleges, hiszen a kialakult körülményekben többnyire az egyén felelőssége is tetten érhető. "Rengeteg, az egyén számára éppen kellemetlen helyzet a korábbi rossz döntések következtében áll elő. Épp ezért nem mindig más a hibás, ha rosszul mennek a dolgok" - magyarázza.

Így tesztelik állásinterjún

Az érzelmi intelligencia fogalma először a 80-as években került a pszichológia iránt érdeklődők látóterébe, Daniel Goleman pszichológus és tudományos újságíró nyomán. A szakember kezdetben a család, az emberi kapcsolatok témájában vizsgálódott, ám hamarosan terítékre került a karrier, az üzleti élet és az érzelmi intelligencia kapcsolata is. Az érzelmi intelligencia alappillérei a saját és mások érzelmeinek felismerése, valamint a saját és ideális esetben a másik fél érzelmeinek szabályozása. "Az érzelmi intelligenciát többnyire arcképekkel, pálcikaemberek fotóival tesztelik. Az egyénnek ezeket ilyenkor alaposan szemügyre kell vennie, majd meg kell mondania, milyen érzelmeket (öröm, bánat, harag, csalódottság, félelem, magány) ábrázolnak a képek. Értelemszerűen minél több a helyes válasz, annál több pontszámot kap. Az állásinterjúkon használatos értékelő központtal (a szaknyelvben: assessment center) többek között ugyancsak a jelöltek érzelmi intelligenciáját térképezik fel. Az érzelmi intelligenciának ugyanakkor nincsen olyan objektív számértéke, mint az IQ-nak"- mondja Kiss István tanácsadó szakpszichológus.

Takács Gabriella
monster.hu