Meddig kell dolgozni felmondás után?

A munkaviszony megszűnése soha nem könnyű helyzet, akár a munkáltató, akár a munkavállaló kezdeményezi azt. A legnehezebb helyzet a munkaviszony felmondása esetén van, hiszen ez az egyik fél számára biztos, hogy váratlan változást jelent. Ha az alkalmazottnak mondanak fel, felmerül a kérdés, hogy meddig kell a munkahelyén dolgoznia.

Felmondási idő – Felmentési idő: melyik mit jelent?

A munkaviszony felmondása esetén beszélünk felmondási időről és felmentési időről is. A kettő azonban nem ugyanazt jelenti. A felmondási idő az az időtartam, ami a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között telik el. Ennek minimális mértékét törvény határozza meg, de arra van lehetőség, hogy a munkaszerződésben ennél hosszabb időt kössenek ki a felek.

A felmentési idő a felmondási időn belül van, annak egy része, vagy a munkáltató döntése alapján akár egésze is lehet. Felmentési időnek hívjuk azt az időtartamot, amikor a munkavállaló felmondási ideje még nem telt le, de már nem kell munkát végeznie. A felmentési idő minimális mértékét szintén törvény rögzíti. Csakúgy, mint a felmondási időnél, itt is van arra lehetőség, hogy a munkáltató a törvényben meghatározott minimum időtartamnál hosszabb felmentési időt biztosítson.
Meddig dolgozzon a munkavállaló?

A munkáltató felmondása esetén, a felmondási időn belül köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ez részben arra szolgál, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen ez alatt az idő alatt álláshirdetésekre, pályázatokra jelentkezni, vagy tovább képeznie magát, hogy ismét el tudjon majd helyezkedni.

A felmentési idő a munkavállalóra irányadó felmondási idő fele, melytől a munkavállaló javára el lehet térni. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló ennél hosszabb időre felmenthető a munkavégzés alól, rövidebb időre azonban nem! Sőt a munkáltató azt is megteheti, hogy a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzés alól. Ha a munkavállalót a felmondási idő teljes idejére mentesítik a munkavégzés alól, akkor a felmondást követő naptól már nem kell dolgoznia.

A felmentési idő tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.


Mi történik a ki nem vett szabadsággal?



A törvény alapján járó felmentési időbe a még ki nem adott szabadságot nem lehet beszámítani. Arra azonban van lehetőség, hogy a felmondási idő másik felére, azaz a munkavégzés alóli felmentéssel nem érintett időszakra szabadság kerüljön kiadásra.
Ha a szabadság nem kerül kiadásra, akkor azt a munkáltatónak meg kell váltania, vagyis pénzben kell megfizetni a munkavállaló részére.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
HR Blog
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A düh nem rossz tanácsadó?....

Sok szakember megijed a saját dühétől. Mert „nem profi”. Mert „nem illik”. Mert „mit szólnak hozzá?”. Pedig a düh az egyik legtisztább,... Teljes cikk

Mi történik valójában egy szupervízión?

5 mítosz, amit érdemes elfelejteni a szupervízióval kapcsolatban. A Szupervízióhub bejegyzése a HR Blogon. Teljes cikk

Így segít a Bérgarancia Alap az elmaradt munkabér kifizetésében

Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, akkor a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér követelésük is... Teljes cikk