Meg akarod változtatni az emberek gondolkodását? Mesélj nekik egy történetet!
"Pokolba a számokkal, nekünk történetek kellenek!" (Ken Kesey) Az idézet igazságtartalmát és a történetmondás (storytelling) erejét egyre több vállalkozás ismeri fel. A történetek alkalmazása a vezetési kihívások megoldásában és a menedzsment eszköztárának bővítésében az elmúlt évek során jelentősen megnőtt. (Például: stratégia kialakítása, a kockázatok és a lehetőségek azonosítása, csapatépítés, változásmenedzsment, szcenárió-elemzés, döntési helyzetek megoldása, stb.) Csuport László írása.
A Fortune magazin 500-as listáján szereplő cégek körében elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a vezetőknek, munkatársaknak, akik részt vettek történetmesélési képzéseken jelentősen megnőtt az önbizalmuk, javult a kapcsolatépítési képességük. Az elemzések szerint további céges előnyként jelent meg a hatékonyabb megbeszélés-szervezés, a kívánatos célok elérésével járó eredményesebb kommunikáció, valamint a tudásmegosztás hatékonyságának növelése. A történetmesélés alkalmazásának kedvező hatása van a cégek teljesítményére, számokkal mérhető eredményére.
Az üzleti célú (szervezeti) történetmondás térhódítása, jelentőségének felismerése az elmúlt 20-25 évre tekint vissza. Természetesen a kezdeteknek is megvan a maga története. Egy alkalommal, az 1980-as évek végén David M Armstrong, az International Armstrong cég vezetője éppen egy misén üldögélt, amikor azt tapasztalta, hogy a korábban kissé unatkozó, kevéssé figyelő hallgatóság hirtelen megélénkül, és fokozott érdeklődéssel kezdi kísérni a lelkész prédikációját. Ez akkor következett be, amikor a lelkész érdekes bibliai vonatkozású történeteket kezdett mesélni. Armstrong fejében a látottak felvillantották azt a gondolatot, hogy miért ne lehetne ezt a módszert (a történetmesélést) felhasználni az üzleti életben is. A gondolatot tett, majd később egy könyv követte (Managing by Storying Around. A New Method of Leadership,1992) és ezzel elindult a szervezeti történetmondás fényes karrierje.
Persze a történetmondásnak, mint hatékony irányítási eszköznek az alkalmazása több száz, sőt több ezer éves múltra tekinthet vissza. A nagy uralkodók, hadvezérek, sámánok, vallási vezetők, politikusok tudatosan, vagy kevésbé tudatosan, de már hosszú idő óta élnek a vonzó történetek kínálta egyedülálló lehetőséggel.
A szervezeti történetmondás tudatos alkalmazása tehát az 1990-es években kezdődött meg és egyre szélesebb kőrben terjedt el. A megjelent - gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulmányok (például Steve Denning, Annette Simmons munkái) - nyomán egyre többen élnek a szervezeti történetmondás - mással nem pótolható - előnyeivel.
Olyan technika, amelyik anekdoták, történetek kreálásával és megosztásával a hallgatókat személyes szinten érinti meg és sokkal eredményesebb eszköz az együttműködés kultúrájának kialakítására, mint a tényeken alapuló prezentációk.
A vezetők ennek alkalmazásával lehetőséget kapnak víziók, célok megosztására és a céges elkötelezettség kialakítására.
A szervezeti történetmondás során a folyamatba bevont résztvevőknek lehetőségük van saját történetük megosztására is.
A szervezeti történetmondás ismét feltalálja a már-már elfeledett és fejlett technikát nem igénylő módszereket, így például lehetőséget ad munkatársak szemtől-szembe történő kommunikációjára.
A sikeres szervezeti történetmondás révén a vezetők gondolatai, ötletei, értékei színesíthetik a száraz adatokat és vonzó, motiváló jövőképet vázolhatnak fel a munkatársak számára.
A szervezeti történetmondás az absztrakt analízis helyett az emberi cselekedeteket és érzéseket hangsúlyozza.
A történetmondás akkor működik igazán jól, ha lehetővé tesz némi spontaneitást a történetek formálása során.
A szervezeti történetmondás megmozgatja a fantáziánkat is: történeteket egyénként hallgatjuk, de beleképzeljük magunkat a beszélő helyébe.
A jó történet igaz: nem feltétlenül szóról-szóra, de lényegét tekintve konzisztens és autentikus.
A jó történet/történetmondás hiteles. A hitelesség ritka erőforrás: nem mindenki bízik mindenkiben.
A jó történet gyorsan hat: az első benyomásnak sokkal nagyobb az ereje, mint azt sokan feltételezik.
A jó történet nem feltétlenül tűnik logikusnak és nem követ szigorú kronológiát, sokkal inkább az érzéseinkre hat.
A jó történet csak ritkán szól mindenkihez. Az "átlagember" - mint megközelítés- sokféle nézőpontot takar. Ha a történetünkkel mindenkit el akarunk érni, ez azt jelenti, hogy senkit sem. A leghatékonyabb történetek a hallgatóság szűk rétegét célozzák meg. Azután majd ők elterjesztik a hallottakat.
A jó történetek illeszkednek a világról alkotott véleményünkhöz, ezért - talán meglepő módon - a legjobb történetek nem tanítanak és összhangban vannak a hallgatóság hitével. Azt a benyomást keltik a hallgatóságban, hogy a történetek hallgatása során jól és okosnak érzik magukat és megerősítik őket abban hitükben, hogy tudták ők már az "igazságot" a történetmesélés első pillanatában.
A történetmesélés azért is működik, mert túllép a napi rutinon, fordulópontot képez a szokásos események kőrforgásában. Emellett megmutatja, hogy mindenki kaphat valamilyen ösztönző képet, gondolatot saját és mások történeteiből és mindezt az emberi tényezők hangsúlyozásával éri el.
A történetmesélés során gyakran alkalmazzuk Joseph Campbell A hős útja c. könyvében - a világ mítoszainak elemzése alapján - kidolgozott módszerét. Minden jól kialakított történet menete nagyjából hasonló felépítést követ: pl. a hős felhívása a kalandra, mentor megjelenése, a hős elhatározza, hogy változni fog, kihívások-szövetségesek, ellenségek, fordulópontok, stb. Erre, a mítoszok korába visszanyúló analógiára sok modern cég története épül. (Ilyen pl. az Apple cég története is)
A történetmesélés során nagy szerepe van a jól megválasztott metaforáknak. Ezek a képek a hallgatóság számára megragadhatóvá, átélhetővé, elképzelhetővé teszik a felvázolt történetet. (A metaforák erejét jól mutatja, hogy pl. Albert Einstein is gyakran végzett gondolatban megszerkesztett, vizualizált és csak fejben lebonyolított kísérleteket, amelyek eredményeként több jelentős felfedezés született.)
A termékekről szolgáltatásokról, fogyasztókról, munkatársakról szóló történetek összekapcsolják az érintetteket és a márkákat. (pl. az a lány a mobiltelefon hirdetésben, pont olyan, mint én.)
Az üzleti megközelítésről, attitűdökről, ígéretekről szóló történetek a márkához, céghez kötődő lojalitást építenek. (pl. az a fiú az álláshirdetésben boldognak látszik a munkahelyén - nekem is meg kellene próbálnom állást kapni ennél a vonzó cégnél)
Az aktuális bejelentésekről, eseményekről szóló történetek öntudatosságra ébresztenek és cselekvésre késztetnek (pl. most olvastam ezt a blogot erről az új programról. Jónak tűnik - ki kellene próbálnunk.)
Egy biotech cég új szívgyógyszert fejlesztett ki, amelynek gyártáshoz befektetőket keres, és ehhez találkozót szervez az érdeklődők számára.
A történetmesélés hatását mutatja, hogy a tapasztalatok szerint a b.) változat sokkal inkább meglágyítja az emberek szívét és megnyitja a bankárok pénztárcáját.
Nem túlzás az a megállapítás, hogy történetmesélésre születtünk: történetek révén alakítjuk ki identitásunkat, strukturáljuk tapasztalatainkat, rakunk rendet a világban tapasztalható káoszban. Történetek segítségével tudjuk inspirálni magunkat és ösztönözni másokat. A történetek, a történetmesélés jelentős szerepet játszanak a kreatív ötletek megszületésében, a kommunikációs formák kialakításában, a jövővel kapcsolatos elképzeléseink megtervezésében. A jó történetek elszakítanak a földhözragadt száraz tényektől, számoktól, "átugorják" a racionalitás korlátját és további gondolkodásra, cselekvésre inspirálnak. A történetmesélés mindemellett hatásos marketing eszköz (content marketing): az emberek, ha akarnak, vagy vásárolnak valamit, akkor inkább az érzelmeikre (a jó történetekre), mint a józan eszükre hallgatnak.
A magával ragadó történetmesélés folyamatában szoros kapcsolat (transz) jön létre a történetmesélő és a hallgatóság között. Ha úgy kezdünk egy történetet, vagy előadást, hogy "egyszer volt, hol nem volt..", vagy "hadd meséljek neked/nektek valamit", akkor az első lépést már megtettük a sikeres történetmesélés felé. A hatásos történetmesélés az a "csodafegyver", amelyik azt eredményezi, hogy nemcsak figyelnek, hanem emlékezni is fognak ránk.
Csuport László MBA, coach
Az Inspiráló Coaching vezető tanácsadója
www.inspiralocoaching.com
Az üzleti célú (szervezeti) történetmondás térhódítása, jelentőségének felismerése az elmúlt 20-25 évre tekint vissza. Természetesen a kezdeteknek is megvan a maga története. Egy alkalommal, az 1980-as évek végén David M Armstrong, az International Armstrong cég vezetője éppen egy misén üldögélt, amikor azt tapasztalta, hogy a korábban kissé unatkozó, kevéssé figyelő hallgatóság hirtelen megélénkül, és fokozott érdeklődéssel kezdi kísérni a lelkész prédikációját. Ez akkor következett be, amikor a lelkész érdekes bibliai vonatkozású történeteket kezdett mesélni. Armstrong fejében a látottak felvillantották azt a gondolatot, hogy miért ne lehetne ezt a módszert (a történetmesélést) felhasználni az üzleti életben is. A gondolatot tett, majd később egy könyv követte (Managing by Storying Around. A New Method of Leadership,1992) és ezzel elindult a szervezeti történetmondás fényes karrierje.
Persze a történetmondásnak, mint hatékony irányítási eszköznek az alkalmazása több száz, sőt több ezer éves múltra tekinthet vissza. A nagy uralkodók, hadvezérek, sámánok, vallási vezetők, politikusok tudatosan, vagy kevésbé tudatosan, de már hosszú idő óta élnek a vonzó történetek kínálta egyedülálló lehetőséggel.
A szervezeti történetmondás tudatos alkalmazása tehát az 1990-es években kezdődött meg és egyre szélesebb kőrben terjedt el. A megjelent - gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulmányok (például Steve Denning, Annette Simmons munkái) - nyomán egyre többen élnek a szervezeti történetmondás - mással nem pótolható - előnyeivel.
Mit jelent a szervezeti történetmondás?
Mitől sikeres egy történet, történetmesélés?
A történetmesélés azért is működik, mert túllép a napi rutinon, fordulópontot képez a szokásos események kőrforgásában. Emellett megmutatja, hogy mindenki kaphat valamilyen ösztönző képet, gondolatot saját és mások történeteiből és mindezt az emberi tényezők hangsúlyozásával éri el.
A történetmesélés során gyakran alkalmazzuk Joseph Campbell A hős útja c. könyvében - a világ mítoszainak elemzése alapján - kidolgozott módszerét. Minden jól kialakított történet menete nagyjából hasonló felépítést követ: pl. a hős felhívása a kalandra, mentor megjelenése, a hős elhatározza, hogy változni fog, kihívások-szövetségesek, ellenségek, fordulópontok, stb. Erre, a mítoszok korába visszanyúló analógiára sok modern cég története épül. (Ilyen pl. az Apple cég története is)
A történetmesélés során nagy szerepe van a jól megválasztott metaforáknak. Ezek a képek a hallgatóság számára megragadhatóvá, átélhetővé, elképzelhetővé teszik a felvázolt történetet. (A metaforák erejét jól mutatja, hogy pl. Albert Einstein is gyakran végzett gondolatban megszerkesztett, vizualizált és csak fejben lebonyolított kísérleteket, amelyek eredményeként több jelentős felfedezés született.)
Példák a történetmesélés működésére:
Példa a tényeken, számokon és történetmesélésen alapuló megközelítések különbségére:
Egy biotech cég új szívgyógyszert fejlesztett ki, amelynek gyártáshoz befektetőket keres, és ehhez találkozót szervez az érdeklődők számára.
a.
A cég vezérigazgatója tényekkel, számokkal alátámasztott prezentációt készít, amelyben felvázolja az eddig felmerült K+F költségeket, a várható további beruházási és működési ráfordításokat és ezt egzakt számok formájában egy száraz powerpointos prezentációban tárja a hallgatóság elé.b.
A cég vezérigazgatója érzelmektől átitatott hangon elmeséli, hogy édesapja 3 évvel ezelőtt szívinfarktusban halt meg és ez inspirálta az új szívgyógyszer kifejlesztésére. Elmondja, ha ez a gyógyszer korábban létezett volna édesapja még ma is élne. Ismerteti, hogy milyen sok embert érintenek a világban a keringési problémák és felvázolja azt a jövőképet, amely szerint az új gyógyszer évente 300 ezer ember életét mentheti meg.A történetmesélés hatását mutatja, hogy a tapasztalatok szerint a b.) változat sokkal inkább meglágyítja az emberek szívét és megnyitja a bankárok pénztárcáját.
Nem túlzás az a megállapítás, hogy történetmesélésre születtünk: történetek révén alakítjuk ki identitásunkat, strukturáljuk tapasztalatainkat, rakunk rendet a világban tapasztalható káoszban. Történetek segítségével tudjuk inspirálni magunkat és ösztönözni másokat. A történetek, a történetmesélés jelentős szerepet játszanak a kreatív ötletek megszületésében, a kommunikációs formák kialakításában, a jövővel kapcsolatos elképzeléseink megtervezésében. A jó történetek elszakítanak a földhözragadt száraz tényektől, számoktól, "átugorják" a racionalitás korlátját és további gondolkodásra, cselekvésre inspirálnak. A történetmesélés mindemellett hatásos marketing eszköz (content marketing): az emberek, ha akarnak, vagy vásárolnak valamit, akkor inkább az érzelmeikre (a jó történetekre), mint a józan eszükre hallgatnak.
A magával ragadó történetmesélés folyamatában szoros kapcsolat (transz) jön létre a történetmesélő és a hallgatóság között. Ha úgy kezdünk egy történetet, vagy előadást, hogy "egyszer volt, hol nem volt..", vagy "hadd meséljek neked/nektek valamit", akkor az első lépést már megtettük a sikeres történetmesélés felé. A hatásos történetmesélés az a "csodafegyver", amelyik azt eredményezi, hogy nemcsak figyelnek, hanem emlékezni is fognak ránk.
Csuport László MBA, coach
Az Inspiráló Coaching vezető tanácsadója
www.inspiralocoaching.com
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Vajon milyen a Jó főnök?