Meg akarod változtatni az emberek gondolkodását? Mesélj nekik egy történetet!

A Fortune magazin 500-as listáján szereplő cégek körében elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a vezetőknek, munkatársaknak, akik részt vettek történetmesélési képzéseken jelentősen megnőtt az önbizalmuk, javult a kapcsolatépítési képességük. Az elemzések szerint további céges előnyként jelent meg a hatékonyabb megbeszélés-szervezés, a kívánatos célok elérésével járó eredményesebb kommunikáció, valamint a tudásmegosztás hatékonyságának növelése. A történetmesélés alkalmazásának kedvező hatása van a cégek teljesítményére, számokkal mérhető eredményére.

Az üzleti célú (szervezeti) történetmondás térhódítása, jelentőségének felismerése az elmúlt 20-25 évre tekint vissza. Természetesen a kezdeteknek is megvan a maga története. Egy alkalommal, az 1980-as évek végén David M Armstrong, az International Armstrong cég vezetője éppen egy misén üldögélt, amikor azt tapasztalta, hogy a korábban kissé unatkozó, kevéssé figyelő hallgatóság hirtelen megélénkül, és fokozott érdeklődéssel kezdi kísérni a lelkész prédikációját. Ez akkor következett be, amikor a lelkész érdekes bibliai vonatkozású történeteket kezdett mesélni. Armstrong fejében a látottak felvillantották azt a gondolatot, hogy miért ne lehetne ezt a módszert (a történetmesélést) felhasználni az üzleti életben is. A gondolatot tett, majd később egy könyv követte (Managing by Storying Around. A New Method of Leadership,1992) és ezzel elindult a szervezeti történetmondás fényes karrierje.
Persze a történetmondásnak, mint hatékony irányítási eszköznek az alkalmazása több száz, sőt több ezer éves múltra tekinthet vissza. A nagy uralkodók, hadvezérek, sámánok, vallási vezetők, politikusok tudatosan, vagy kevésbé tudatosan, de már hosszú idő óta élnek a vonzó történetek kínálta egyedülálló lehetőséggel.

A szervezeti történetmondás tudatos alkalmazása tehát az 1990-es években kezdődött meg és egyre szélesebb kőrben terjedt el. A megjelent - gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulmányok (például Steve Denning, Annette Simmons munkái) - nyomán egyre többen élnek a szervezeti történetmondás - mással nem pótolható - előnyeivel.

Mit jelent a szervezeti történetmondás?

Olyan technika, amelyik anekdoták, történetek kreálásával és megosztásával a hallgatókat személyes szinten érinti meg és sokkal eredményesebb eszköz az együttműködés kultúrájának kialakítására, mint a tényeken alapuló prezentációk.

A vezetők ennek alkalmazásával lehetőséget kapnak víziók, célok megosztására és a céges elkötelezettség kialakítására.

A szervezeti történetmondás során a folyamatba bevont résztvevőknek lehetőségük van saját történetük megosztására is.

A szervezeti történetmondás ismét feltalálja a már-már elfeledett és fejlett technikát nem igénylő módszereket, így például lehetőséget ad munkatársak szemtől-szembe történő kommunikációjára.

A sikeres szervezeti történetmondás révén a vezetők gondolatai, ötletei, értékei színesíthetik a száraz adatokat és vonzó, motiváló jövőképet vázolhatnak fel a munkatársak számára.

A szervezeti történetmondás az absztrakt analízis helyett az emberi cselekedeteket és érzéseket hangsúlyozza.

A történetmondás akkor működik igazán jól, ha lehetővé tesz némi spontaneitást a történetek formálása során.

A szervezeti történetmondás megmozgatja a fantáziánkat is: történeteket egyénként hallgatjuk, de beleképzeljük magunkat a beszélő helyébe.

Mitől sikeres egy történet, történetmesélés?

A jó történet igaz: nem feltétlenül szóról-szóra, de lényegét tekintve konzisztens és autentikus.

A jó történet/történetmondás hiteles. A hitelesség ritka erőforrás: nem mindenki bízik mindenkiben.

A jó történet gyorsan hat: az első benyomásnak sokkal nagyobb az ereje, mint azt sokan feltételezik.

A jó történet nem feltétlenül tűnik logikusnak és nem követ szigorú kronológiát, sokkal inkább az érzéseinkre hat.

A jó történet csak ritkán szól mindenkihez. Az "átlagember" - mint megközelítés- sokféle nézőpontot takar. Ha a történetünkkel mindenkit el akarunk érni, ez azt jelenti, hogy senkit sem. A leghatékonyabb történetek a hallgatóság szűk rétegét célozzák meg. Azután majd ők elterjesztik a hallottakat.

A jó történetek illeszkednek a világról alkotott véleményünkhöz, ezért - talán meglepő módon - a legjobb történetek nem tanítanak és összhangban vannak a hallgatóság hitével. Azt a benyomást keltik a hallgatóságban, hogy a történetek hallgatása során jól és okosnak érzik magukat és megerősítik őket abban hitükben, hogy tudták ők már az "igazságot" a történetmesélés első pillanatában.

A történetmesélés azért is működik, mert túllép a napi rutinon, fordulópontot képez a szokásos események kőrforgásában. Emellett megmutatja, hogy mindenki kaphat valamilyen ösztönző képet, gondolatot saját és mások történeteiből és mindezt az emberi tényezők hangsúlyozásával éri el.

A történetmesélés során gyakran alkalmazzuk Joseph Campbell A hős útja c. könyvében - a világ mítoszainak elemzése alapján - kidolgozott módszerét. Minden jól kialakított történet menete nagyjából hasonló felépítést követ: pl. a hős felhívása a kalandra, mentor megjelenése, a hős elhatározza, hogy változni fog, kihívások-szövetségesek, ellenségek, fordulópontok, stb. Erre, a mítoszok korába visszanyúló analógiára sok modern cég története épül. (Ilyen pl. az Apple cég története is)

A történetmesélés során nagy szerepe van a jól megválasztott metaforáknak. Ezek a képek a hallgatóság számára megragadhatóvá, átélhetővé, elképzelhetővé teszik a felvázolt történetet. (A metaforák erejét jól mutatja, hogy pl. Albert Einstein is gyakran végzett gondolatban megszerkesztett, vizualizált és csak fejben lebonyolított kísérleteket, amelyek eredményeként több jelentős felfedezés született.)

Példák a történetmesélés működésére:

A termékekről szolgáltatásokról, fogyasztókról, munkatársakról szóló történetek összekapcsolják az érintetteket és a márkákat. (pl. az a lány a mobiltelefon hirdetésben, pont olyan, mint én.)

Az üzleti megközelítésről, attitűdökről, ígéretekről szóló történetek a márkához, céghez kötődő lojalitást építenek. (pl. az a fiú az álláshirdetésben boldognak látszik a munkahelyén - nekem is meg kellene próbálnom állást kapni ennél a vonzó cégnél)

Az aktuális bejelentésekről, eseményekről szóló történetek öntudatosságra ébresztenek és cselekvésre késztetnek (pl. most olvastam ezt a blogot erről az új programról. Jónak tűnik - ki kellene próbálnunk.)

Példa a tényeken, számokon és történetmesélésen alapuló megközelítések különbségére:

Egy biotech cég új szívgyógyszert fejlesztett ki, amelynek gyártáshoz befektetőket keres, és ehhez találkozót szervez az érdeklődők számára.
a. A cég vezérigazgatója tényekkel, számokkal alátámasztott prezentációt készít, amelyben felvázolja az eddig felmerült K+F költségeket, a várható további beruházási és működési ráfordításokat és ezt egzakt számok formájában egy száraz powerpointos prezentációban tárja a hallgatóság elé.
b. A cég vezérigazgatója érzelmektől átitatott hangon elmeséli, hogy édesapja 3 évvel ezelőtt szívinfarktusban halt meg és ez inspirálta az új szívgyógyszer kifejlesztésére. Elmondja, ha ez a gyógyszer korábban létezett volna édesapja még ma is élne. Ismerteti, hogy milyen sok embert érintenek a világban a keringési problémák és felvázolja azt a jövőképet, amely szerint az új gyógyszer évente 300 ezer ember életét mentheti meg.

A történetmesélés hatását mutatja, hogy a tapasztalatok szerint a b.) változat sokkal inkább meglágyítja az emberek szívét és megnyitja a bankárok pénztárcáját.

Nem túlzás az a megállapítás, hogy történetmesélésre születtünk: történetek révén alakítjuk ki identitásunkat, strukturáljuk tapasztalatainkat, rakunk rendet a világban tapasztalható káoszban. Történetek segítségével tudjuk inspirálni magunkat és ösztönözni másokat. A történetek, a történetmesélés jelentős szerepet játszanak a kreatív ötletek megszületésében, a kommunikációs formák kialakításában, a jövővel kapcsolatos elképzeléseink megtervezésében. A jó történetek elszakítanak a földhözragadt száraz tényektől, számoktól, "átugorják" a racionalitás korlátját és további gondolkodásra, cselekvésre inspirálnak. A történetmesélés mindemellett hatásos marketing eszköz (content marketing): az emberek, ha akarnak, vagy vásárolnak valamit, akkor inkább az érzelmeikre (a jó történetekre), mint a józan eszükre hallgatnak.

A magával ragadó történetmesélés folyamatában szoros kapcsolat (transz) jön létre a történetmesélő és a hallgatóság között. Ha úgy kezdünk egy történetet, vagy előadást, hogy "egyszer volt, hol nem volt..", vagy "hadd meséljek neked/nektek valamit", akkor az első lépést már megtettük a sikeres történetmesélés felé. A hatásos történetmesélés az a "csodafegyver", amelyik azt eredményezi, hogy nemcsak figyelnek, hanem emlékezni is fognak ránk.

Csuport László MBA, coach
Az Inspiráló Coaching vezető tanácsadója
www.inspiralocoaching.com