Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 hónapja

Mennyire lehetsz kreatív egy multinál?

Közhely, hogy a globális vállalatokban zajló folyamatok rendkívül aprólékosan elő vannak írva. Sokan gondolják azt, hogy nincs helye az egyéni megnyilvánulásoknak. Van-e terepe a kreativitásnak, az előírások keretein túlnyúló igyekezetnek? A cikk szerzője Ligeti György PhD szervezetfejlesztő, a most megjelenő DROIDOK? című könyv szerzője.

Minél nagyobb egy vállalat, annál hatékonyabban tudja a termékeit előállítani, ennek egyetlen feltétele, hogy a termelési folyamat egésze precízen elő legyen írva, és ez a folyamatleírás persze megváltoztatható, fejleszthető legyen. Ennyi az elmélet, aztán már csak annak vagyunk tanúi, miként kerekednek felül olykor azok az erők, melyek a végletekig igyekeznek előírni, mit és hogyan kell tennie a szervezetben dolgozóknak.

Igenám, de mindent nem lehet előírni. Amit mégis, arra részfolyamatra előbb-utóbb megérkeznek a gépek. Az első számú kimondott elvárás a munkatársakkal szemben, hogy tartsák be a céges előírásokat, az első számú kimondatlan elvárás pedig az, hogy végezzék el a feladatukat, vigyék végig a folyamat azon szakaszát, melyért ők a felelősek. Bármi áron. A két elvárás rendszeresen ellentmond egymásnak, mert a keretek feszegetése, a szabályok átlépése nélkül sokszor lehetetlen teljesíteni a feladatot. A munkavállalónak tehát gondolkodnia kell, nem elégedhet meg a folyamatot leíró kézikönyvben rögzítettekkel. Szüksége van egyedi készségeinek kihasználására: például informális kapcsolatrendszert épít szervezeten belül és kívül, mely kisebb-nagyobb szívességek kölcsönösségén alapszik; avagy speciális tudásra tesz szert, esetleg féltve őrzött információkat szerez meg és jut ezzel helyzeti előnyhöz, melyet aztán a feladat teljesítésére konvertál.

Egy globális vállalat ki szokta használni a földrajzi-kulturális különbségek adta előnyöket. Ilyen például, amikor a call centert Indiába telepítik: alacsony munkabérek és jó angol nyelvtudás van együtt. Amikor az adminisztrációt (back office tevékenységet) Magyarországon intézi a német gigavállalat, akkor a magas szaktudást, a nyelvismeretet (és szintén a relatíve alacsony bérviszonyokat) használja. Igenám, de a társadalmi-gazdasági különbségeknek nem csak előnye, hanem hátránya is van: a vállalat kapuin túl jelentkező társadalmi viszonyok a belső folyamatokban is megmutatkoznak: például a gyenge színvonalú tömegközlekedés pontatlan munkakezdést eredményez.

Főnök és beosztott: hajcsár és rabszolga?

Az etikai dilemmát az okozza, hogy a vezetőnek a legtöbb esetben nyomást kell gyakorolnia a beosztottakra, ha teljesíteni akarja a folyamat azon szakaszát, mely az ő részlegének, osztályának a felelőssége. Amint fent írtuk, az előírások sokszor nem teljesíthetők előírás-szerűen, azaz törvényszerű, hogy valamiféle kreativitásra szükség van. Igenám, de kinek az érdeke, hogy a folyamatok teljesüljenek? A beosztottnak, mert a teljesítménye alapján jut a kompenzációhoz (fizetés, autó, bónusz). De még jobban a vezetőnek, mert ő pedig annak alapján kapja a saját kompenzációját, hogy végre hajtatta-e a parancsot a katonáival.

Mindenki éppen annyira kreatív, amennyire ő maga az. Attól, hogy valaki egy nagyvállalatnál dolgozik, koránt sincsen előírva, hogy el kell veszítse a személyiségét, hogy teljes mértékben feloldódjon a szervezetben. Kevés, ha valaki csak akkor szívélyes vagy csak akkor kreatív, amikor a körülmények ideálisak. Mindenki azt használja ki a személyiségéből, amiben a legjobb, ennek az a feltétele, hogy tudja magáról, miben a legjobb. És ezt fizeti meg a nagyvállalat. Noha a napi munkaidő nyolc óra, ezt törvény is rögzíti, ám a legtöbben jóval többet vannak bent a munkahelyen. Ezek az emberek a teherbírásukat konvertálják fizetésre, bónuszra, autóra.

A kompenzáció tehát a teljesítményért és nem a törekvésért jár. Egy nemzetközi cégnél arra panaszkodnak a magyar kollégák, hogy a holland (a valóságban nem holland) kollégákat akár négyszer is fel kell hívniuk, mire az hajlandóak felvenni a telefont. Arra gyanakszanak, hogy a holland anyavállalatnál lenézik őket. Lehet, hogy így van. A holland kolléga akkor fogja felvenni a telefont, ha érdeke fűződik hozzá, ha az ő teljesítésükhöz el feltétlenül szükséges. A döntéshozókat vagy a tulajdonosokat kevéssé érdekli a kelet-európai részlegben dolgozók lelki világa, őket az mozgatja, hogy a folyamatok a lehető legolcsóbbak legyenek, így -a néha talán tényleg lenézett - Kelet-Európába telepítik egyik-másik részlegüket, oda, ahol jóval alacsonyabbak a bérek és az emberek kevésbé hallatják a hangjukat, nem jut eszükbe ellenkezni a méltatlan keretek, szinte teljesíthetetlen folyamat-leírások miatt.
Follow hrportal_hu on Twitter

Mi tesz ellenállhatatlanná egy szervezetet? - 3 gyakorlati példa

Az elmúlt évünk legmeghökkentőbb ajánlatkérése a következő volt: „50 percben szeretnénk kollégáinknak stressz- és energiamenedzsment tréninget rendelni. Informatív, ám gyakorlatorientált képzést szeretnénk, több AHA élménnyel”. 50 perc. Interaktív. AHA élményekkel tűzdelt. Irodánkban elszabadult a pokol. Azon ötleteltünk, hogyan tudnánk a legfrappánsabban megfogalmazni a válaszunkat: nem hisszük, hogy ez reális és értelmes célkitűzés. tovább..

További cikkek
Hétszáznál is több képviselője lesz a német parlamentnek

Történelmi csúcson a Bundestag létszáma: minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások... Teljes cikk

Mi tesz ellenállhatatlanná egy szervezetet? - 3 gyakorlati példa

Az elmúlt évünk legmeghökkentőbb ajánlatkérése a következő volt: „50 percben szeretnénk kollégáinknak stressz- és energiamenedzsment tréninget... Teljes cikk

Londonban is gondok vannak az Uber-rel

Nem hosszabbítja meg az illetékes londoni közlekedési hatóság az Uber egy hét múlva lejáró taxiszolgáltatási engedélyét. Közbiztonsági... Teljes cikk

Fontos őszi dátumok 2017-ben

Mikor lesz az őszi szünet? Mikor kezdődik az őszi érettségi időszak? Mikor állítjuk át az órát? - ezeket gyűjtötte össze az eduline.hu oldal. Teljes cikk

Az EU-ban átlagosan 35,6 évet kell dolgozni

Az Eurostat felméréséből kiderül az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár