Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

Mennyire lehetsz kreatív egy multinál?

Közhely, hogy a globális vállalatokban zajló folyamatok rendkívül aprólékosan elő vannak írva. Sokan gondolják azt, hogy nincs helye az egyéni megnyilvánulásoknak. Van-e terepe a kreativitásnak, az előírások keretein túlnyúló igyekezetnek? A cikk szerzője Ligeti György PhD szervezetfejlesztő, a most megjelenő DROIDOK? című könyv szerzője.

Minél nagyobb egy vállalat, annál hatékonyabban tudja a termékeit előállítani, ennek egyetlen feltétele, hogy a termelési folyamat egésze precízen elő legyen írva, és ez a folyamatleírás persze megváltoztatható, fejleszthető legyen. Ennyi az elmélet, aztán már csak annak vagyunk tanúi, miként kerekednek felül olykor azok az erők, melyek a végletekig igyekeznek előírni, mit és hogyan kell tennie a szervezetben dolgozóknak.

Igenám, de mindent nem lehet előírni. Amit mégis, arra részfolyamatra előbb-utóbb megérkeznek a gépek. Az első számú kimondott elvárás a munkatársakkal szemben, hogy tartsák be a céges előírásokat, az első számú kimondatlan elvárás pedig az, hogy végezzék el a feladatukat, vigyék végig a folyamat azon szakaszát, melyért ők a felelősek. Bármi áron. A két elvárás rendszeresen ellentmond egymásnak, mert a keretek feszegetése, a szabályok átlépése nélkül sokszor lehetetlen teljesíteni a feladatot. A munkavállalónak tehát gondolkodnia kell, nem elégedhet meg a folyamatot leíró kézikönyvben rögzítettekkel. Szüksége van egyedi készségeinek kihasználására: például informális kapcsolatrendszert épít szervezeten belül és kívül, mely kisebb-nagyobb szívességek kölcsönösségén alapszik; avagy speciális tudásra tesz szert, esetleg féltve őrzött információkat szerez meg és jut ezzel helyzeti előnyhöz, melyet aztán a feladat teljesítésére konvertál.

Egy globális vállalat ki szokta használni a földrajzi-kulturális különbségek adta előnyöket. Ilyen például, amikor a call centert Indiába telepítik: alacsony munkabérek és jó angol nyelvtudás van együtt. Amikor az adminisztrációt (back office tevékenységet) Magyarországon intézi a német gigavállalat, akkor a magas szaktudást, a nyelvismeretet (és szintén a relatíve alacsony bérviszonyokat) használja. Igenám, de a társadalmi-gazdasági különbségeknek nem csak előnye, hanem hátránya is van: a vállalat kapuin túl jelentkező társadalmi viszonyok a belső folyamatokban is megmutatkoznak: például a gyenge színvonalú tömegközlekedés pontatlan munkakezdést eredményez.

Főnök és beosztott: hajcsár és rabszolga?

Az etikai dilemmát az okozza, hogy a vezetőnek a legtöbb esetben nyomást kell gyakorolnia a beosztottakra, ha teljesíteni akarja a folyamat azon szakaszát, mely az ő részlegének, osztályának a felelőssége. Amint fent írtuk, az előírások sokszor nem teljesíthetők előírás-szerűen, azaz törvényszerű, hogy valamiféle kreativitásra szükség van. Igenám, de kinek az érdeke, hogy a folyamatok teljesüljenek? A beosztottnak, mert a teljesítménye alapján jut a kompenzációhoz (fizetés, autó, bónusz). De még jobban a vezetőnek, mert ő pedig annak alapján kapja a saját kompenzációját, hogy végre hajtatta-e a parancsot a katonáival.

Mindenki éppen annyira kreatív, amennyire ő maga az. Attól, hogy valaki egy nagyvállalatnál dolgozik, koránt sincsen előírva, hogy el kell veszítse a személyiségét, hogy teljes mértékben feloldódjon a szervezetben. Kevés, ha valaki csak akkor szívélyes vagy csak akkor kreatív, amikor a körülmények ideálisak. Mindenki azt használja ki a személyiségéből, amiben a legjobb, ennek az a feltétele, hogy tudja magáról, miben a legjobb. És ezt fizeti meg a nagyvállalat. Noha a napi munkaidő nyolc óra, ezt törvény is rögzíti, ám a legtöbben jóval többet vannak bent a munkahelyen. Ezek az emberek a teherbírásukat konvertálják fizetésre, bónuszra, autóra.

A kompenzáció tehát a teljesítményért és nem a törekvésért jár. Egy nemzetközi cégnél arra panaszkodnak a magyar kollégák, hogy a holland (a valóságban nem holland) kollégákat akár négyszer is fel kell hívniuk, mire az hajlandóak felvenni a telefont. Arra gyanakszanak, hogy a holland anyavállalatnál lenézik őket. Lehet, hogy így van. A holland kolléga akkor fogja felvenni a telefont, ha érdeke fűződik hozzá, ha az ő teljesítésükhöz el feltétlenül szükséges. A döntéshozókat vagy a tulajdonosokat kevéssé érdekli a kelet-európai részlegben dolgozók lelki világa, őket az mozgatja, hogy a folyamatok a lehető legolcsóbbak legyenek, így -a néha talán tényleg lenézett - Kelet-Európába telepítik egyik-másik részlegüket, oda, ahol jóval alacsonyabbak a bérek és az emberek kevésbé hallatják a hangjukat, nem jut eszükbe ellenkezni a méltatlan keretek, szinte teljesíthetetlen folyamat-leírások miatt.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kollégiumból munkásszálló

Egy volt főiskolai kollégiumból kialakított 200 férőhelyes munkásszállót adtak át Tatabányán - írja az MTI. Teljes cikk

Bővítéssel új munkahelyeket hoz létre a szentgotthárdi gyár

Az autóipari alkatrészeket gyártó Ames Hungaria Kft. 3,5 milliárd forintos beruházással bővíti szentgotthárdi gyártó üzemének kapacitását,... Teljes cikk

Szexuális zaklatás elleni tanfolyamot vezetnek be az amerikai képviselőházban

Ennek értelmében a képviselőház valamennyi irodai dolgozójának kötelező lesz részt venniük a tanfolyamon. A politikusokra ugyanakkor nem vonatkozik... Teljes cikk

Városi kertek és tricikli-kávézó - társadalmi startupok találkoznak Budapesten

A kelet-közép-európai régió huszonöt legígéretesebb társadalmi startupja versenyez jövő héten Budapesten. A megmérettetésre az SAP szoftvercég... Teljes cikk

NGM: több száz vállalkozás nyert összesen 30 milliárd forint fejlesztési támogatást

Összesen 30 milliárd forintot nyert versenyképességének és termelékenységének erősítésére 530 mikro-, kis- és középvállalkozás a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár