Mérnöknek lenni nagyon menő!
Mi viszi a lányokat a műszaki és természettudományos pályára? A családi hagyományok, a jó munkalehetőségek, vagy éppen az, hogy geológiát csak a fiúk tanulhattak? Műszaki Egyetemen végzett nők mondják el, mi volt a személyes motiváció és azt is, jól döntöttek-e, amikor fizikusnak, informatikusnak, építő- vagy gépészmérnöknek, vagy éppen matematikusnak álltak.
Az ország legnagyobb, lányoknak szánt pályaválasztást segítő rendezvénysorozatán, amelyet a Nők a Tudományban Egyesület kezdeményezett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is kerekasztalbeszélgetést szervezett a közelmúltban. A beszélgetést Héder-Nádasi Eszter vezette, melyen jelenlegi és végzett hallgatók, illetve egy egyetemi tanár vitatták meg, miért is érdemes lányként a műszaki vagy a természettudományos pályát és a Műegyetemet választani.
1. Hogyan választottad ki a műszaki vagy a természettudományos szakot?
Általában felszínes benyomások alapján választanak a diákok szakokat, de nem úgy Kis Enikő: „Én egy vidéki gimnáziumba jártam. Elmentem a nyíltnapra, mert már eleve a villamos- és gépészkar érdekelt. A gépészkari beszélgetés nem győzött meg, ám a fizika szakos hallgatók hatalmas lelkesedéssel meséltek a tanulmányaikról, és ezért én is kedvet kaptam és jelentkeztem oda.” - mondta Kis Enikő.
Kisbán Zsófiát az IT iránti érdeklődése és családtagjai inspirálták a pályaválasztásban: „Példaképem az építőmérnök édesapám és vegyészmérnök nővérem is a Műegyetemen szerezett diplomát. Úgy vélem, magától értetődő volt, hogy a Műegyetemre felvételizek én is, ahol magabiztos tudást szerezhetek … A gimiben szerettem a matekot és az informatikát is, végül ez utóbbi mellett döntöttem. Az egyetem szellemisége és a tanrendje is nagyon tetszett. Napi két edzésem van, és az informatikát helytől függetlenül tudom végezni, ezért választottam, hogy jó munkalehetőségeim legyenek, miután végeztem. Szeretek lányként itt lenni a karon. Mindig mindenki segítőkész volt velem.” - emlékezik vissza Kisbán Zsófia.
„1986-ban érettségiztem az Árpád Gimnáziumban. Ott a természettudományok irányában terelődtem, bár eredetileg nyelvszakos voltam. A pályaválasztás idején otthon leültünk és megbeszéltük, hogy geológus leszek. Ám miután beadtam a felvételit, lehívtak az igazgatói irodába, hogy probléma van a felvételimmel. 1986. szeptemberben csak fiú lehetett geológus. Így 2. helyen a BME építőmérnöki karra jelentkeztem, és ott is végeztem 1991-ben.” - meséli el Dr. Kiss Rita.
„Én 4 éve végeztem el az alkalmazott matematikát. Az általános iskolában is és a gimnáziumban is a matek volt a kedvencem, és a családban sok a természettudományos érdeklődésű ember. Beszéltem nyíltnapokon felsőbb évesekkel is, vonzott, hogy kisebb évfolyamon tanulhatok.” - teszi hozzá Kőnig Erika.
Szagri Dóra is műszaki érdeklődésű családból származik, a fiatal kutatót kezdetben a fizika érdekelte, így a BME Természettudományi Karára felvételizett, ahol azonban nem találta meg a számításait. Egy évvel később már építőmérnökként próbált szerencsét és rájött, ez a neki való terület, majd diplomát szerzett.
2. Hogyan formálódott a szakmai érdeklődésedet?
„Természettudományi kar nagyon családias, baráti és támogatói közösség, az oktatók is rögtön tudták a nevünket. Szakdolgozat témám az optika volt. Az alkalmazott fizika érdekelt, kevésbé az alapkutatás, sokkal inkább a vállalati vonal, így a Boschnál lettem gyakornok. Az egyetem szerencsére sok gyakornoki programot kínál. A Boschnál csináltam meg a mester diplomamunkámat. Tehát szakmai környezetben tudtam fejlődni, s ez kiváló lehetőség volt.” - emlékszik vissza Kis Enikő.
„Tankör rendszerben voltunk régen, minden gyakorlatot együtt töltöttünk. 12 lány volt az évfolyamon, akkor kivételezett helyzetünk is volt. A tanszéken már voltak női oktatók előttem, így jól toleráltak később engem is, de sosem volt még női tanszékvezető előttem ezen a karon. Érdekes, én mindig másként láttam a kérdéseket, mert nő vagyok, bennem az érzelmesebb dolgok jobban előjönnek. Tanszékvezetőként is más a szemléletem. Tudományos karrieremben nem láttam a különbséget lányok és fiúk között, mindig a minőség volt a fontos.” - Dr. Kiss Rita
A kutatás és TDK erősen meghatározta Szagri Dóra szakmai előéletét: „Sok alapozótárgyam is volt, ami segített kialakítani a szakmai irányt. Gyakorlatra sikerült egy jó építőipari céget találnom, és BSC után visszamentem oda dolgozni. Változatos témákban kutathattam.”
3. Milyen munkakörben dolgozol jelenleg, milyen napi feladataid vannak?
„Optikai tervező vagyok két éve a Semilab-ban. Félvezető iparnak adunk el műszereket, a mi csoportunk optikai fejlesztéseket végez egyes mérőműszereken. Először szoftveres tervezés történik, amit aztán gépészmérnökök segítenek megvalósítani. Izgalmas, hogy több terület együtt dolgozik és külön csodálatos, amikor kézbe vehetem, amit terveztem. Ez után tesztelnem kell, folyamatosan a laborban vagyok. Majd a vevőhöz kerül a műszer, de ott is meg kell oldani a felmerülő problémákat. Nagyon változatos és izgalmas a munkám.” - Kis Enikő
„Én tanszékvezető vagyok, aki egyfajta szolgálatot végez. A tanszék, mint egy nagy, 40 fős család működik, az ő mindennapi életüket kell koordinálnom. Van két helyettesem is, akikkel naponta átbeszéljük a feladatokat. Emellett oktató is vagyok, órákat is tartok, konzultálok diplomázókkal, a PhD hallgatóimmal is naponta beszélek.” - Dr. Kiss Rita
„Diákként is már itt dolgoztam gyakornokként, nagyon sok modellel dolgozunk, előbb kockázati modellel, meg árazó modellekkel. Nagyon izgalmas friss szemmel átvizsgálni a modelleket, amiket a fejlesztők megcsináltak.” - Kőnig Erika
„A PhD képzés hasonlít a graduális képzéshez, de itt már tanítok is, ami szintén sok időt igényel. Haladok a kutatásaimmal is különböző interdiszciplináris területeken. Egyetemistaként sokféle projektben dolgozhattam, ami szintén nagy segítség volt az előrehaladásomban. Jelenleg a budapesti intézmények nyári túlmelegedésével összefüggésben végzek tudományos vizsgálatokat.” - Szagri Dóra
4. Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik a műszaki, vagy a természettudományos területen szeretnének tanulni?
„Lányok, higgyétek el, ti is ugyanolyan jók vagytok, mint a fiúk, ne pozícionáljátok alul magatokat!” - Kis Enikő
„A mérnöki pályán nincs nemi megkülönböztetés. Mérnöknek lenni nagyon menő!” - Kisbán Zsófia
„Jó pálya ez a lányoknak, teljesen más szemlélettel találkoznak itt a Műegyetemen. Sőt, a lányokat el is kényeztetik, mert kevesebben vannak. Várunk minden lányt a nyíltnapokra, szakkörökre!” - Dr. Kiss Rita
A nyitóképen balról jobbra: Héder-Nádasi Eszter, Kisbán Zsófia, Dr. Kiss Rita, Kis Enikő, Szagri Dóra, Kőnig Erika
A teljes beszélgetés videó változata ITT érhető el.
A Lányok Napján az érdeklődő felső tagozatos általános- és középiskolás diáklányok betekintést nyerhetnek a tudomány, a technológia és az informatika színes és kihívásokkal teli világába gyakorló szakemberek tolmácsolásában, emellett megismerkedhetnek a műszaki és a természettudományos karrier nyújtotta lehetőségekkel, sőt kipróbálhatják magukat a különféle szakmákban. A programokra olyan lányokat várnak, akik még nem biztosak a továbbtanulásukat illetően, de szívesen belesnének egy tekintélyes egyetem műhelytitkaiba, meghallgatnának kutatókat, mérnököket, informatikusokat a munkájukról, mindennapjaikról és arról, hogy mire lehet számítani a munkaerőpiacon.
1. Hogyan választottad ki a műszaki vagy a természettudományos szakot?
Általában felszínes benyomások alapján választanak a diákok szakokat, de nem úgy Kis Enikő: „Én egy vidéki gimnáziumba jártam. Elmentem a nyíltnapra, mert már eleve a villamos- és gépészkar érdekelt. A gépészkari beszélgetés nem győzött meg, ám a fizika szakos hallgatók hatalmas lelkesedéssel meséltek a tanulmányaikról, és ezért én is kedvet kaptam és jelentkeztem oda.” - mondta Kis Enikő.
Kisbán Zsófiát az IT iránti érdeklődése és családtagjai inspirálták a pályaválasztásban: „Példaképem az építőmérnök édesapám és vegyészmérnök nővérem is a Műegyetemen szerezett diplomát. Úgy vélem, magától értetődő volt, hogy a Műegyetemre felvételizek én is, ahol magabiztos tudást szerezhetek … A gimiben szerettem a matekot és az informatikát is, végül ez utóbbi mellett döntöttem. Az egyetem szellemisége és a tanrendje is nagyon tetszett. Napi két edzésem van, és az informatikát helytől függetlenül tudom végezni, ezért választottam, hogy jó munkalehetőségeim legyenek, miután végeztem. Szeretek lányként itt lenni a karon. Mindig mindenki segítőkész volt velem.” - emlékezik vissza Kisbán Zsófia.
„1986-ban érettségiztem az Árpád Gimnáziumban. Ott a természettudományok irányában terelődtem, bár eredetileg nyelvszakos voltam. A pályaválasztás idején otthon leültünk és megbeszéltük, hogy geológus leszek. Ám miután beadtam a felvételit, lehívtak az igazgatói irodába, hogy probléma van a felvételimmel. 1986. szeptemberben csak fiú lehetett geológus. Így 2. helyen a BME építőmérnöki karra jelentkeztem, és ott is végeztem 1991-ben.” - meséli el Dr. Kiss Rita.
„Én 4 éve végeztem el az alkalmazott matematikát. Az általános iskolában is és a gimnáziumban is a matek volt a kedvencem, és a családban sok a természettudományos érdeklődésű ember. Beszéltem nyíltnapokon felsőbb évesekkel is, vonzott, hogy kisebb évfolyamon tanulhatok.” - teszi hozzá Kőnig Erika.
Szagri Dóra is műszaki érdeklődésű családból származik, a fiatal kutatót kezdetben a fizika érdekelte, így a BME Természettudományi Karára felvételizett, ahol azonban nem találta meg a számításait. Egy évvel később már építőmérnökként próbált szerencsét és rájött, ez a neki való terület, majd diplomát szerzett.
2. Hogyan formálódott a szakmai érdeklődésedet?
„Természettudományi kar nagyon családias, baráti és támogatói közösség, az oktatók is rögtön tudták a nevünket. Szakdolgozat témám az optika volt. Az alkalmazott fizika érdekelt, kevésbé az alapkutatás, sokkal inkább a vállalati vonal, így a Boschnál lettem gyakornok. Az egyetem szerencsére sok gyakornoki programot kínál. A Boschnál csináltam meg a mester diplomamunkámat. Tehát szakmai környezetben tudtam fejlődni, s ez kiváló lehetőség volt.” - emlékszik vissza Kis Enikő.
„Tankör rendszerben voltunk régen, minden gyakorlatot együtt töltöttünk. 12 lány volt az évfolyamon, akkor kivételezett helyzetünk is volt. A tanszéken már voltak női oktatók előttem, így jól toleráltak később engem is, de sosem volt még női tanszékvezető előttem ezen a karon. Érdekes, én mindig másként láttam a kérdéseket, mert nő vagyok, bennem az érzelmesebb dolgok jobban előjönnek. Tanszékvezetőként is más a szemléletem. Tudományos karrieremben nem láttam a különbséget lányok és fiúk között, mindig a minőség volt a fontos.” - Dr. Kiss Rita
A kutatás és TDK erősen meghatározta Szagri Dóra szakmai előéletét: „Sok alapozótárgyam is volt, ami segített kialakítani a szakmai irányt. Gyakorlatra sikerült egy jó építőipari céget találnom, és BSC után visszamentem oda dolgozni. Változatos témákban kutathattam.”
3. Milyen munkakörben dolgozol jelenleg, milyen napi feladataid vannak?
„Optikai tervező vagyok két éve a Semilab-ban. Félvezető iparnak adunk el műszereket, a mi csoportunk optikai fejlesztéseket végez egyes mérőműszereken. Először szoftveres tervezés történik, amit aztán gépészmérnökök segítenek megvalósítani. Izgalmas, hogy több terület együtt dolgozik és külön csodálatos, amikor kézbe vehetem, amit terveztem. Ez után tesztelnem kell, folyamatosan a laborban vagyok. Majd a vevőhöz kerül a műszer, de ott is meg kell oldani a felmerülő problémákat. Nagyon változatos és izgalmas a munkám.” - Kis Enikő
„Én tanszékvezető vagyok, aki egyfajta szolgálatot végez. A tanszék, mint egy nagy, 40 fős család működik, az ő mindennapi életüket kell koordinálnom. Van két helyettesem is, akikkel naponta átbeszéljük a feladatokat. Emellett oktató is vagyok, órákat is tartok, konzultálok diplomázókkal, a PhD hallgatóimmal is naponta beszélek.” - Dr. Kiss Rita
„Diákként is már itt dolgoztam gyakornokként, nagyon sok modellel dolgozunk, előbb kockázati modellel, meg árazó modellekkel. Nagyon izgalmas friss szemmel átvizsgálni a modelleket, amiket a fejlesztők megcsináltak.” - Kőnig Erika
„A PhD képzés hasonlít a graduális képzéshez, de itt már tanítok is, ami szintén sok időt igényel. Haladok a kutatásaimmal is különböző interdiszciplináris területeken. Egyetemistaként sokféle projektben dolgozhattam, ami szintén nagy segítség volt az előrehaladásomban. Jelenleg a budapesti intézmények nyári túlmelegedésével összefüggésben végzek tudományos vizsgálatokat.” - Szagri Dóra
4. Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik a műszaki, vagy a természettudományos területen szeretnének tanulni?
„Lányok, higgyétek el, ti is ugyanolyan jók vagytok, mint a fiúk, ne pozícionáljátok alul magatokat!” - Kis Enikő
„A mérnöki pályán nincs nemi megkülönböztetés. Mérnöknek lenni nagyon menő!” - Kisbán Zsófia
„Jó pálya ez a lányoknak, teljesen más szemlélettel találkoznak itt a Műegyetemen. Sőt, a lányokat el is kényeztetik, mert kevesebben vannak. Várunk minden lányt a nyíltnapokra, szakkörökre!” - Dr. Kiss Rita
A Műegyetem felvételi adatai: A 2020. szeptemberében induló képzésekre a BME-re összesen 9945-en jelentkeztek, ez az országos jelentkezői létszám csaknem 11%-a. A Műegyetemre júliusban összesen felvettek száma közel annyi, mint a tavalyi: idén szeptemberben 4626-an kezdhetik meg tanulmányaikat (2019-ben 4774-en). Csak nagyon jó felvételi pontszámmal lehetett bekerülni, az alapképzésekre állami ösztöndíjasként felvettek átlagpontszáma 422.
A nyitóképen balról jobbra: Héder-Nádasi Eszter, Kisbán Zsófia, Dr. Kiss Rita, Kis Enikő, Szagri Dóra, Kőnig Erika
A teljes beszélgetés videó változata ITT érhető el.
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Az álomfőnök létezik: több milliárd forintnyi bónuszt szórtak szét egy céges rendezvényen
Egy kínai gyártócég tulajdonosa 26 millió dollárnyi év végi bónuszt osztott szét dolgozói között: a gálán a munkatársak annyi készpénzt... Teljes cikk
Megingott a magyar dolgozók biztonságérzete és jövőképe - A munkavállalók negyede bizonytalannak érzi saját szakmai kilátásait
A PwC Munkaerőpiaci Körkép kutatása szerint 2025-ben egyre többen érezték bizonytalannak saját szakmai kilátásaikat, és a munkavállalók közel... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Nem kiégésből, hanem szerelemből: 20 év HR után lakberendező lett 4 hónapja
- A projekt gyakran egyszerű, az emberek nem azok - így telik egy projektmenedzser egy napja 4 hónapja
- Budaörs gépészeti központja: ahol a szakértelem és a választék találkozik 4 hónapja
- -50 fokban is szívből fotózik a sarkvidéki expedíciókon - Horvath Esther, World Press Photo nyertes fotós 5 hónapja
- Manufacturing Engineer 5 hónapja
- Ingyen dolgozó nők és szabadságra vágyó apák – parázs vita a Parlamentben 5 hónapja
- Október végétől a nők már ingyen dolgoznak – de most fordulhat a kocka 5 hónapja
- A jövő a bátor lányoké: így válhatnak a tinik az AI-korszak nyerteseivé 6 hónapja
- Villany, víz, gáz – sok magyar hiába keres szerelőt, ha baj van otthon 7 hónapja
- Mennyit keresnek a marketingesek 2025-ben? 8 hónapja
- Karrier a Mercedesnél: szerszámkarbantartóból gépészmérnök-projektvezető 9 hónapja

Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben