Megjelent: 7 hónapja

Mi a bajom a minimálbérrel? - egy HR-es gondolatai

Az év vége egyik állandó programja a szakszervezetek, a munkavállalói érdekképviselet és a kormány harca a következő évtől érvényes minimálbérről. Papp Tamás István HR szakember szerint a minimálbér felülről történő meghatározása ezer sebből vérzik. Miért is és mi lenne a megoldás? Nézőpont rovatunkba várjuk pro és kontra érveiket álláspiaci témákban.

A hazai és nemzetközi (EU-s) politikai csatározások (vagy kicsit őszintébben: a szavazatoptimalizáló törekvések) színpadán állandó műsorszámmá vált a minimálbérkérdés, melyhez a díszletet az EU-s jogalkotás, egész pontosan a - 2017-ben Magyarország által is aláírt - Szociális Jogok Európai Pillérének 6. pontja szolgáltatja, mely szerint:
„A munkavállalóknak joguk van tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezésben részesülni. Megfelelő összegű minimálbérről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a munkavállalók a keresetükből - az adott országban uralkodó gazdasági és szociális viszonyok közepette - ki tudják elégíteni saját szükségleteiket és családjuk szükségleteit […] A béreket az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani.”

Az egyébként igen tetszetős megfogalmazás azt sugallja, hogy a "méltányos" bér nagyságának, illetve a "tisztességes" megélhetésnek a megállapítása egyfajta társadalom-szociofilozófiai, illetve valamiféle felülről, a politikacsinálók magasságaiból jövő szabályozási kérdés (és idehaza sokan azt igyekeznek elhinteni, hogy ha ezt meglépik, akkor Magyarországon is luxemburgi minimálbéreket lehet majd keresni), nem pedig gazdasági, két fél, a munkáltató és a munkavállaló, közötti megállapodás eredménye. Pedig de! És emiatt a félrecsúszott értelmezés, illetve kommunikáció miatt alakulhat ki - vonatkozó szabályozás ide vagy oda -, hogy a bruttó minimálbér és a nettó jövedelem - sajnos, de sok helyen jellemzően - köszönőviszonyban sincs egymással, legalábbis egy olyan gazdasági-foglalkoztatási berendezkedésű országban, mint például kishazánk. Hogy miért?

1.) ...Mert az egységes méltányos bér és a tisztességes megélhetés nemhogy az EU-ra, de még csak országokra (így Magyarországra) vagy azokon belüli kistérségekre sem értelmezhető egységesen az igencsak eltérő gazdasági-társadalmi-szociológiai különbözőségek miatt: hiszen adott bér, amely elegendő - munkaerő-piaci értelemben véve már versenyképes - mondjuk Szabolcsban vagy Borsodban, az bizony kevéske lesz a fővárosban vagy épp Győrben. De nem értelmezhető egységesen ez az egyén szintjén sem, mert egy azonos munkakörben foglalkoztatott, azonos végzettségű és tapasztalattal rendelkező négygyermekes családapának mások a méltányos keresetre vonatkozó igényei (és hajlandósága egy adott bért tartalmazó munkaszerződés aláírására), mint egy gyermektelen szinglinek;

2) ...mert sok munkáltató nem alul korlátos és felül nyitott ajánlásként értelmezi a minimálbér intézményét, hanem kötelezően alkalmazandó előírásként (sokszor "jó" kifogásként, hogy ne kelljen magasabb bért fizetnie), amellyel az adott munkaerő-piaci, illetve a munkavállalók egyéni igényeinek figyelembevétele nélkül „egységesen” alkalmazva ágyaz meg a saját bérpiaci versenyképtelenségének.

3) ...mert a vonatkozó szabályozás - mint minden túlszabályozott rendszer - könnyen kijátszható, megkerülhető, Gondoljunk csak a részmunkaidős minimálbér-bejelentésekre vagy a hazai közfoglalkoztatás intézményére, amely esetben a minimálbér alsó korlátját is alul múlva lehet legálisan, államilag támogatott módon "olcsón" foglalkoztatni.
Papp Tamás István HR szakember diplomáit az ELTE-n és a Budapesti Közgazgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, emellett akkreditált projektmenedzser és változáskezelési tanácsadó. 25 éve dolgozik humánerőforrás területen. Több nagy szervezet HR vezetői posztját betöltötte különféle iparágakban (nyomdaipar - Szikra Lapnyomda, közlekedés: Budapest Airport Handling, Állami Autópálya Kezelő, média: TV2, közszolgáltatás: Miskolc Holding).

4) ...mert, és ez talán a legfőbb probléma, hogy
a gyakorlatban a nettó minimálbér messze nem egyenlő a nettó jövedelemmel…
A munkáltatók/foglakoztatók ugyanis pontosan érzékelik a munkaerő-piaci helyzetet és a bérpiaci versenyképességüket „okosba” igyekeznek szinten tartani. Azaz a nettó jövedelmek teljesen elszakadnak a bruttó bérektől, így a minimálbértől is, egyrészt a borítékos bérfizetések nagy arányának, másrészt a kompenzációs csomagon belül aránytalanul nagy „egyéb juttatásoknak” köszönhetően. Ez pedig azt okozza, hogy egy nagyobb arányú, felülről diktált minimálbér-emelés paradox módon nemhogy segítené a munkáltatók munkaerő-piac versenyképességét, hanem épp ellenkezőleg, inkább rontja azt, hiszen a magasabb minimálbér jelentette magasabb kigazdálkodandó járulékteher miatt a foglalkoztatás költsége egy csapásra magasabb lesz, ​a termelékenységben javulás viszont nem történik​, és így a nettó jövedelem a minimál-béremelés ellenére is változatlan marad. Arról már nem is beszélve, hogy a bérpiramis alsó sávjainak (minimálbér, bérminimum) emelése a magasabb bérsávokban bértorlódást okoz, amely további személyi jellegű költségnövekedéshez, vagy ennek elmaradása esetén komoly bérfeszültséghez, végső soron, így is úgy is, a munkavállalók elvesztéséhez vezet.

A nettó bér, illetve jövedelmek potenciális növekedése nem kizárólagosan a bruttó bérek emelésének abszolút nagyságától függ, hanem jórészt a kereseteket terhelő munkáltatói és munkavállalói járulékok mértéke határozza azt meg. Vagyis hiábavaló próbálkozás (másképp fogalmazva: felesleges szócséplés) a bruttó minimálbérek egységesítéséről papolni ​a járulék és adóterhek egységesítésének (és érezhető mértékű csökkentésének) fókuszba helyezése​ nélkül.

Tehát ahol és amíg a bérezést, illetve a minimálbért, társadalomszociológiai - és persze politikai - kérdésként a híres-hírhedt „vasbértörvény” szellemiségét megidézve és nem közgazdasági, munkaerő- és bérpiaci versenyhelyzet, valamint a nyújtott teljesítmény figyelembevételével történik (a Ricardo-Lassale-féle vasbértörvény szerint a tőkés termelésben a munkabér a munkavállalók létminimuma után igazodik, illetve efelé a minimum felé irányul, vagyis hosszútávon és tartósan a létminimum körül ingadozik), addig nem lesz, mert nem is lehet konszenzus a minimálbérkérdésben.

Ne várjunk a politikai döntéshozókra


Szabályozókat, minimum szinteket, kötelező érvényű ajánlásokat, persze, meg lehet fogalmazni, sőt akár szankciókat is kilátásba lehet helyezni, de ezek összessége csak a foglalkoztatási diverzifikációt, illetve rugalmasságot csökkenti, növelve ráadásul a kezelendő konfliktus - és gyakran tragikomikus - helyzetek számát, valamint az adatszolgáltatáshoz, adat-feldolgozáshoz és az "egységes" és "méltányos" rendszer működtetéshez szükséges bürokratikus ügyintézést, sok esetben a papírtologató, hozzáadott értéket nem teremtő, „bullshit” munkakörök számát. (Csak egy példa a minimálbérhez kapcsolódó bürokratikus burjánzásra: a román képviselőház - sajtóhírek szerint - megszavazta azt a tervezetet, amely a jelenleg érvényben lévő 3 helyett a jövőben már a végzettségtől és a betöltött funkciótól is függő, 11 különböző minimálbérszintet határoz meg. Hát munkavállaló legyen a talpán, aki egy ilyen „egységesen” szabályozott és „méltányos” rendszerben kiismeri majd magát, és bürokrata, aki működtetni tudja).

Annak érdekében, tehát, hogy a (minimál)bérkérdés végére megnyugtató pont kerülhessen, a piaci szereplőknek, ahelyett, hogy egyfajta Pató Pál úrként távoli politikai csatározások valamiféle eredményeire várnának (majd kelletlen és szitkozódva hajtanák végre a fejük felett hozott határozatokat), a saját szakembereikben bízva, saját kezükbe kell venni a saját (helyi) ösztönzéspolitikájuk menedzselését, és globálisan gondolkodva ugyan, de lokálisan cselekedve kell megoldást találniuk a saját bérproblémáikra.

THINK GLOBALLY, ACT LOCALLY, azaz gondolkodj globálisan és cselekedj (ebben az esetben ösztönözz) a helyi viszonyoknak megfelelően!
Papp Tamás IstvánPapp Tamás István
A HR Portál szerkesztősége nyitott a szakmai vitára.

Nyitókép: a minimálbér alakulása Magyarországon (forrás: MTI)
  • 2021.07.31Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Aki válaszol: Toldi Gábor, toborzási szakértő

HR Szubjektív rovatunkban Toldi Gábor, toborzási szakértő kérdez, miután válaszolt Somogyi András, a magyarországi Bosch csoport és az Adria régió... Teljes cikk

"Megszűnjön ez a katasztrófafilmhez hasonló rémálom" - 5 téma, ami motiválja a munkavállalókat a covid egy éve után

"Hogy jobban megbecsüljön, tiszteljen a munkáltatóm. Nagyobb erkölcsi megbecsülés, legalább néha egy kis dicséret, biztatás" - többek között erre... Teljes cikk

Mikor van létjogosultsága az alapjövedelemnek?

Bár az alapjövedelem bevezetésének ötlete évre évre erősödő üzenet a politikacsinálók kommunikációjában, a közelmúltig csak homályos,... Teljes cikk