Miért érdemes visszatérni az irodába?

A járvány lecsengése után az emberek visszatértek az éttermekbe, szórakozóhelyekre és újra szabadon utazhatnak, az irodába azonban sokan még mindig nem tértek vissza, ami fejtörést okozhat a vezetőknek, ezért újra kell gondolni az iroda szerepét. Az üzleti döntéshozók körében erős a szándék, hogy visszahívják az irodába az alkalmazottakat. A Microsoft Work Trend Index legfrissebb kutatásának adatai szerint a legtöbben azért járnának be újra a munkahelyükre, hogy együtt lehessenek kollégáikkal - írja a Harvard Business Review.

• A Microsoft Work Trend Index kutatása szerint a legtöbb dolgozót az motiválja az irodába való visszatérésre, hogy újra együtt lehet a kollégáival.
• A dolgozók 85%-a munkahelyi közösség újraépítése miatt térne vissza az irodába
• A megkérdezettek 84%-a azért menne vissza, hogy beszélgethessen munkatársaival
• A dolgozók 74%-a gyakrabban menne be az irodába, ha tudná, hogy ott vannak a munkahelyi barátai
• A munkavállalók 73%-a gyakrabban menne be az irodába, ha tudná, hogy közvetlen munkatársai is ott lesznek
• A vezetők közel 70%-a szerint a munkahelyi közösségeken belüli összetartás biztosítása közepes vagy nagy kihívást jelentett a hibrid munkarendre való átállás miatt. Most azonban fel kell ismerniük ennek fontosságát, és lépéseket kell tenniük, különben azt kockáztatják, hogy elveszítik a cégek működését biztosító társadalmi tőkét

Meg kell mutatniuk az alkalmazottaknak, hogy az irodába járás többet jelent annál, hogy reggelente bemennek és leülnek az asztalukhoz. A vezetőknek prioritásként kell kezelniük a dolgozók közötti kapcsolatok kiépítését, újjáépítését a kreativitás, a csapatmunka és az erős támogató közeg kialakításának érdekében. A Harvard Business Review cikke ehhez három lépésre van szükség.

Szocializáció

A kapcsolattartás legyen az első számú prioritás. Senki sem akar csak azért bemenni az irodába, hogy a napot videohívásokkal és e-mailek megválaszolásával töltse. De ez történhet, ha a vezetők nem adják meg a lehetőséget, hogy az alkalmazottak ezt az időt a kapcsolatteremtésre fordítsák. A személyes szocializáció nem csökkenti a cég termelékenységet, sőt, elősegíti az innovációt, a pszichológiai biztonságot, a dolgozók megtartását és még sok mást.

Közös programok

A munkahelyi szocializáció támogatásához a vezetőknek új módszereket kell alkalmazniuk. Érdemes közvetlen kapcsolatteremtési lehetőségeket biztosítani a dolgozóknak például egy hosszabb munkahelyi ebéddel vagy olyan rendszeres programokkal, ahol az irodába bejáró dolgozók találkozhatnak azokkal, akik home office-ban dolgoztak. A fiatalabb alkalmazottak különösen szívesen fordítják arra az irodában töltött időt, hogy a munkahelyi közösség részei lehessenek. A Z generációs munkavállalók nagyobb arányban látnak lehetőséget az irodai munkában a vezetőkkel való kapcsolatépítésben, mint az X és boomer generációs társaik.  A Z generációs dolgozók 78%-a azt mondta, hogy különösen motiválja őket a személyes munkavégzésre, ha láthatják a munkahelyi barátaikat.

Bármit is teszel, tedd hitelesen!

A legfrissebb Munka Trend Index szerint a munkavállalók 85%-a a hitelességet jelölte meg az első számú tulajdonságként, amellyel egy vezető támogathatja őket abban, hogy munkájukban a maximumot nyújtsák. Az üzleti döntéshozók 83%-a szerint fontos, hogy a felsővezetők hitelesen jelenjenek meg. A hitelesség fontos feltétele a nyitott, befogadó munkahelyi légkör, és ezt kell közvetítenie a vezetőknek is, hogy segítsék a dolgozókat a társadalmi tőkéjük építésében. Ezen kívül a vezetőség és az alkalmazottak közti folyamatos, kétirányú párbeszéd és segítheti a dolgozók tájékozottságát és elkötelezettségét.

Mint a kutatás rámutat, 2022-ben az irodákban az emberek közti kapcsolat elősegítését kell előtérbe helyezni.

HBR

fotó: unsplash