Miért tudja kijátszani a főnököm a műszakpótlék fizetését?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. § értelmében a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, készenlétet és szabadságot. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának.

A fentiekből két lényeges dolog következik:

- egyrészt: a munkaidőnyilvántartás vezetésének kötelezettsége a munkáltatót terheli;

- másrészt: a munkaidőnyilvántartást naprakészen (és a valóságnak megfelelően) kell vezetni.

A kiforrott hatósági és bírósági gyakorlat alapján a munkáltató kizárólagos felelőssége a munkaidőnyilvántartás vezetése, függetlenül attól, hogy az adminisztrációt és annak ellenőrzését átengedi-e a munkavállalónak, illetve a közvetlen felettesének. Nem hivatkozhat tehát a munkáltató arra, hogy a „téves” bejegyzést a munkavállaló tette, vagy a munkavállaló helytelenül értelmezte a munkaidőnyilvántartás kitöltésének logikáját. A munkaidőnyilvántartás szabályszerű vezetésének ellenőrzése is a munkáltató feladata, ezért, ha ezt átengedi a munkavállalónak (pl. közvetlen felettes), akkor is a munkáltató tartozik helytállni. Az viszont bizonyítási kérdés lehet, hogy a munkáltató utasította-e a munkavállalót a valóságtól eltérő adatokkal történő kitöltésre, illetve, hogy egyáltalán a valóságtól eltérően került-e kitöltésre a jelenléti ív.

A fentiekből következik az is, hogy nem jogszerű, ha a munkáltató a műszakpótlék megfizetését úgy próbálja meg elkerülni, hogy a munkaidőnyilvántartást nem a valóságnak megfelelően vezeti vagy erre utasítást ad. Ez esetben a munkáltató nem csak egy esetleges munkaügyi ellenőrzés eredményeként szembesülhet bírsággal, de sikeres bizonyíthatóság esetén az érintett munkavállalók elmaradt munkabér jogcímén követelhetik a munkaügyi bíróságon a korábban ki nem fizetett műszakpótlékot is. A munkaügyi igények 3 év alatt évülnek el, azaz 3 évre visszamenőleg lehet követelni a ki nem fizetett műszakpótlékot. Ilyenkor azonban a bizonyítási teher a felperes munkavállalókon lesz, azaz nekik kell tudni igazolni (iratokkal és tanúvallomásokkal) minden egyes napra(!) lebontva, hogy milyen munkaidőbeosztás szerint dolgozott ténylegesen és ehhez képest melyik nap milyen mértékű műszakpótlék nem került bérszámfejtésre és kifizetésre.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!