Milyennek kell lennie a XXI. századi csúcsvezetőnek?

Az online kérdőíves felmérés témája a XXI. századi csúcsvezető volt. Összesen 10 témakörbe tartoznak a kérdések: önismeret, együttműködés, reziliencia, inspiráció és motiváció, stratégiai gondolkodás, networking, mentoring és coaching szemlélet, sokszínűség, digitalizáció és mesterséges intelligencia, branding. A kérdőívet 158 csúcsvezető töltötte ki.

A siker elsődleges kulcsa a megfelelő önismeret. Ennek meglétét az eredmények is alátámasztják. A válaszadók több mint 80%-a szilárd önismeret birtokában érzi magát, ami egy optimális alap a további eredményes munka felé.

Több mint 90%-os az „együttműködési mutató”, ami azt jelzi, a kitöltők kimondottan jó kapcsolatot alakítanak ki kollégáikkal, beosztottaikkal és nyitottak a visszajelzésre.

A reziliencia egy árnyalt terület: egyre inkább hangsúlyt kap a stresszmenedzsment kapcsán, mégis a mindennapi munka során nem épül be annyira, amennyire kellene. Különböző tréningek épülnek rá, hiszen ezt elsajátítani, mélyíteni, gyakorolni kell ahhoz, hogy alkalmazhatóvá váljon és támogassa a hosszú távú munkavégzést.

Stratégiai gondolkodásra vonatkozóan az eredmények magukért beszélnek: a válaszadók közel 90%-át stratégiai szemlélet jellemzi, átlátja a horizontális és vertikális összefüggéseket. A stratégiai gondolkodás fejlesztéséhez érdemes nyomon követni a világpiaci trendeket és beépíteni a hasznosakat a munkába.

Kiemelkedően jó eredményt jelez a kérdőív motiváció és inspiráció tekintetében. Fontos a motivációra vonatkozóan kiemelni, hogy az önmotiváció maximálisan helyén van, ugyanakkor az is kiderült, hogy a beosztottak motiválása fejlesztendő területnek számít: jól működik, de a vezetőknek szüksége van egy mindig megújuló eszközkészletre ahhoz, hogy a munkatársak motivációját fenntartsák.

„Te részt veszel konferenciákon, szakmai eseményeken? Figyelmet fordítasz rá, hogy kapcsolatokat építs ki adott iparág és más piaci területek szereplőivel?” Nos, a visszajelzések alapján ez egy gyenge terület, ebbe előremutató lehet jóval több időt és energiát invesztálni: a válaszadók csupán 60%-a látogat rendszeresen networking eseményeket, ők is csak évente 1-2 alkalommal.

Mentoring és coaching szemlélet magabiztos alkalmazása? Igen, működik! A válaszadók nagy része olyanokból áll, akik már részt vettek coach képzésen vagy tervezik azt: ezt mutatja, hogy a kitöltők 90%-a hisz és alkalmazza a coaching szemléletet munkája során.



Sokszínűség vonatkozásában nagy a differencia a válaszokban. Majdnem fele-fele arányban hisznek a kitöltők a sokszínűségben rejlő hozzáadott értékben, vélik úgy, hogy csapaton belül jól kezelik az ebből fakadó kihívásokat vagy törekszenek arra, hogy megismerjék és elfogadják a különbözőségben rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

Digitalizáció és mesterséges intelligencia terén csupán 40% válaszolta, hogy időt és energiát fordít a technológiai újításokra. Ez további képzésekre ad lehetőséget, hiszen az innovatív szemlélet egy központi területe a korszerű, egyre bővülő technológiai eszköztár mély ismerete.

A branding témakör is a fejlesztendő területek közé tartozik. Branding tekintetében nagyon széles eszköztár áll a vezetők rendelkezésére, aminek ismerete piaci előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. A válaszadók gyengeségeket látnak itt, ezért szükséges több ismeretre szert tenni.

Izgalmas válaszokat hozott a nyitott kérdés, amiben a kitöltők kiemelték a saját maguk által fontosnak tartott fejlődési területeket. A 10 témakör mellett olyan fejlesztendő területekről számoltak be, mint a vállalati politika, érdekérvényesítés, elfogadás, de olyan, a képzők által már lerágott csontnak tekintett témaköröket is beírtak a kitöltők, mint a konfliktuskezelés, hatékony kommunikáció, asszertivitás, delegálás, időmenedzsment, vagy vezetői pozíció gyakorlása barátokkal, derül ki a Business Coach Kft. összefoglalásából.