Minden, amire érdemes figyelni munkaviszonyunkkal kapcsolatban

Az OEP igazolvány fontos dokumentum, amelyet a munkaviszony kezdetekor és végén is át kell vennünk a munkáltatótól, és amelyet meg kell őriznünk, mert szükség lehet rá például táppénz, anyasági ellátás vagy nyugdíj megállapításakor.

Az OEP igazolvány tartalmazza többek között a következő adatokat:

•  a biztosított neve, születési neve, anya neve, születési helye és ideje, TAJ száma
•  az igazolvány kiállításának időpontja és a kiállító foglalkoztató megnevezése
•  a foglalkoztató megnevezése, adószáma, székhelye
•  a biztosítási jogviszony kezdete és vége
•  a jövedelemigazolás kiállításának időpontja és sorszáma (amennyiben az igazolást a munkavállaló írásban kérte)
•  a biztosítás szüneteltetésének kezdete és vége
•  a munkanélküli ellátás kezdete és vége
•  a pénzbeli ellátás kezdete és vége, megnevezése és alapja (ha a munkáltató TB kifizetőhely)
•  a gyermekgondozási táppénzre vonatkozó adatok (ha a munkáltató TB kifizetőhely)

A munkáltató köteles az OEP igazolványt naprakészen vezetni, és minden változást bejelenteni az adóhatóságnak. Ha ezt elmulasztja, akkor bírság fizetésére kötelezhető.

A munkavállalónak is van felelőssége az OEP igazolvánnyal kapcsolatban. Ha elveszik vagy megrongálódik az igazolvány, akkor azt haladéktalanul jelezni kell a munkáltatónak, aki új igazolványt állít ki. Ha új munkahelyre megyünk, akkor az előző munkáltatónktól át kell vennünk az OEP igazolványt, és át kell adnunk az új munkáltatónknak. Ha kilépünk egy munkahelyről, akkor is át kell vennünk az OEP igazolványt (tb kiskönyvet), amelyet le kell adnunk a következő munkahelyen.

Az OEP kiskönyv fontos szerepet játszik az álláskeresési járadék megállapításában is, mert igazolja a biztosítási jogviszonyt és az ellátásra való jogosultságot. Az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtásakor be kell mutatni az OEP kiskönyvet, amelyet a munkáltató ad ki. Ha elveszik vagy megrongálódik az OEP kiskönyv, akkor újat kell igényelni a munkáltatótól.

Az álláskeresési járadékra akkor jogosult az álláskereső, ha a kérelmét megelőző 3 évben legalább 360 nap jogszerű idővel rendelkezik, azaz munkaviszonyban állt. A jogszerű időbe nem számítanak bele olyan időszakok, amikor a munkavállaló keresőképtelen beteg volt, beteg gyermek ápolására táppénzt vett igénybe, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült. Ezeket az időszakokat az OEP kiskönyv tartalmazza.

Az álláskeresési járadék folyósítási ideje tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. Az álláskeresési járadék napi összege a járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg. A járadékalap a munkaviszony megszűnése előtti négy hónapban szerzett jövedelem átlaga.

Ha az álláskeresési járadékban részesülő álláskereső a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú teljes, vagy legalább napi négy óra munkaidejű részmunkaidős munkaviszonyt létesít, akkor kérheti a járadék folyósítása időtartamának hátralevő idejére eső összeg egy összegben történő kifizetését.

A biztosítási jogviszony meglététől függnek olyan fontos dolgok, mint például:

• 4 órás vagy 8 órás bejelentés: a munkáltatónak a munkaviszony kezdetekor be kell jelentenie a munkavállalót a társadalombiztosításba, és meg kell határoznia, hogy hány órás munkaidőben foglalkoztatja. A munkaidő hossza befolyásolja a járulékfizetési kötelezettséget és az ellátások összegét.
• minimálbér vagy garantált bérminimum: a munkáltatónak a munkavállalónak legalább annyi bért kell fizetnie, amennyi a minimálbér vagy a garantált bérminimum. A minimálbér 2023-ban bruttó 232 000 forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 296400 forint. A bruttó bér a munkavállaló jövedelme a járulékok levonása előtt, a nettó bér pedig az, amit kézhez kap.
• munkáltatói járulékok: a munkáltatónak a munkavállaló után járulékokat kell fizetnie a társadalombiztosításnak és az adóhatóságnak. A járulékok mértéke 2023-ban összesen 17,5 százalék, amelyből 15,5 százalék a szociális hozzájárulási adó és 2 százalék a szakképzési hozzájárulás.

A munkavállalói járulékok, amelyeket a havi bruttó bérből vonnak le:

• Személyi jövedelemadó, az adóalap 15%-a
• Társadalombiztosítási járulék: 18,5%, ebből 10% a nyugdíjjárulék, 7% az egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerőpiaci járulék.

A munkáltatói által fizetendő járulék a Szociális hozzájárulási adó, a Szocho, amely 13%, melyet a dolgozó bruttó bére után kell megfizetni a tárgyhónapot követő 12.napjáig.

• határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony: a munkaviszony időtartama befolyásolja, hogy meddig tart a biztosítási jogviszony, és hogy milyen feltételekkel lehet megszüntetni. A határozott idejű munkaviszony egy meghatározott időpontig vagy eseményig tart, például egy projekt befejezéséig. A határozatlan idejű munkaviszony nem rendelkezik előre meghatározott lejárati idővel vagy eseménnyel, ezért általában biztonságosabb a munkavállaló számára.
• felmondás vagy végkielégítés: ha a munkaviszony megszűnik, akkor a munkáltató vagy a munkavállaló felmondhatja azt bizonyos feltételek mellett. A felmondásnak írásban kell történnie, és tiszteletben kell tartani a felmondási időt, amely alatt még fennáll a biztosítási jogviszony. A felmondás alapesetben 30 nap, de 20 év után a 60 napot is elérheti. A végkielégítés egy olyan összeg, amelyet a munkáltató fizet ki a munkavállalónak bizonyos esetekben, például ha megszűnik a foglalkoztatás oka vagy ha nyugdíjba vonul. A munkavállaló felmondásakor nem jár végkielégítés, csak akkor, ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt.

A biztosítási jogviszony fontos tényező az életünkben, ezért érdemes tisztában lennünk vele, és gondosan kezelni az OEP igazolványt. Ha kérdésünk vagy problémánk van ezzel kapcsolatban, akkor forduljunk bizalommal a munkáltatónkhoz vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatához.

A táppénz nem munkaviszonynak, hanem egy pénzbeli egészségbiztosítási ellátásnak számít, amely a biztosítási jogviszony fennállása alatt jár a keresőképtelen betegnek. A táppénzre akkor jogosult a munkavállaló, ha a biztosítás tartama alatt válik keresőképtelenné, és az egészségbiztosítási járuléka is rendezett. A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kerül kiszámításra.

A munkaviszony megszüntetése nem akadályozza meg a táppénz folyósítását, ha a munkavállaló már a megszüntetés előtt keresőképtelen volt. Ilyen esetben a táppénz a biztosítási jogviszony megszűnését követő 15 napon belül megállapítható és folyósítható. Ha azonban a munkavállaló a munkaviszony megszüntetése után válik keresőképtelenné, akkor nem jogosult táppénzre.

A munkaviszony megszüntetése táppénz alatt csak bizonyos feltételek mellett lehetséges. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő csak a keresőképtelenség megszűnését követően kezdődik, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével. A munkavállaló felmondása esetén nincs ilyen védelem, de ha a felmondás közlését követően válik keresőképtelenné, akkor is jogosult táppénzre. A határozott idejű munkaviszony esetén nincs védelem a megszüntetés ellen, ha lejár a szerződés határideje.

A táppénz időtartama függ a keresőképtelenség okától, a biztosítási időtől és a táppénz kategóriájától. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.

A táppénzre való jogosultság időtartama alapesetben legfeljebb 1 év, de bizonyos esetekben ennél rövidebb vagy hosszabb is lehet. Például:

•  A gyermekápolási táppénz folyósításának az időtartama elsődlegesen a gyerek életkorától és attól függ, hogy egyedülállóként neveli-e a szülő. 1 éves korig: a gyerek egy éves koráig szoptatására vagy   ápolására időkorlát nélkül jár a táppénz. 1-6 éves korig: a gyerek hat éves koráig legfeljebb 84 napra jár a táppénz. 6-12 éves korig: a gyerek 12 éves koráig legfeljebb 42 napra jár a táppénz.
•  A baleseti táppénz folyósításának időtartama nem korlátozott, de csak addig jár, amíg az üzemi baleset következtében bekövetkezett egészségkárosodás miatt fennálló keresőképtelenség tart.
•  A méltányossági táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. Ez azt jelenti, hogy, ha a biztosított a jogszabály alapján egy évig volt jogosult táppénzre, és azt kimerítette, akkor esetében már nem lehet méltányosságot gyakorolni.

A kilépési papírok azok a dokumentumok, amelyeket a munkáltató köteles kiadni a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor. A kilépési papírok közé tartoznak:

•   A munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli közlés (ha felmondással történt a megszüntetés). 
•   A munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor, amely tartalmazza a munkaviszony időtartamát, a munkakört, a feladatokat és az utolsó havi bért.
•   Az adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor.
•   Az igazolás az aktuális évben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról.
•   Az igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról.
•   A TB kiskönyv (ha van).

 Az igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához.

A kilépési papírok kiadásának határideje függ a munkaviszony megszűnésének vagy megszüntetésének módjától. A Munka Törvénykönyve szerint:

•   Felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól,
•   Egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon

a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkáltató nem adja ki időben vagy egyáltalán nem adja ki a kilépési papírokat, akkor a munkavállaló fordulhat a kormányhivatalhoz, amely eljárhat a munkaügyi felügyelet keretében.