Munkahelyi stressz - íme a legújabb kutatási eredmények

Az egészségügyben dolgozók érzik a stresszt leginkább

Nyilvánosságra hozták az Ipsos MORI által az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) nevében készített 3. páneurópai közvélemény-kutatás legfőbb eredményeit. A közvélemény-kutatás eredménye szerint az európai munkavállalók körülbelül fele (51 százalék) észleli úgy, hogy munkahelyén jellemző a munkával kapcsolatos stressz, míg 16 százalék mondja azt, hogy "nagyon általános". A női munkavállalók a férfiaknál nagyobb valószínűséggel állítják, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános (54 százalék a 49 százalékhoz képest); az életkort tekintve a 18 és 54 év közötti dolgozók inkább (53 százalék) gondolják így, mint az 55 éven felüliek (44 százalék). A munkahelyi stressz megítélése ágazatonként is eltérő: leginkább az egészségügyben, illetve ápolási területeken dolgozók vélik úgy, hogy rendszeres stressznek vannak kitéve munkavégzés során. (61 százalék, akik közül 21 százalék szerint "nagyon általános").

Jól kezelik vagy nincs is?

Kapcsolat van a munkavállalók azon csoportja között, akik azt mondják, hogy munkahelyükön általános a munkával kapcsolatos stressz és azok között, akik szerint a munkával kapcsolatos stresszt nem kezelik megfelelően. Európa-szerte tíz olyan munkavállalóból, akik szerint munkahelyükön ritka a munkával kapcsolatos stressz, heten (72 százalék) mondják, hogy jól kezelik azt. Ezzel ellentétben tíz olyan munkavállalóból, akik szerint munkahelyükön gyakori a munkával kapcsolatos stressz, hatan (58 százalék) úgy vélik, hogy nem kezelik azt jól.

A munkahelyi stressz okai

Európában a munkával kapcsolatos stressz leggyakoribb oka a megkérdezettek szerint a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága és a munkahelyek átszervezése (72 százalék). Ezt a munkaórák száma és a munkaterhelés (66 százalék) követi. A fiatalabb, 18-34 éves dolgozók körében ez a két ok azonban egyenlő súllyal került az első helyre (mindkettő 69 százalékkal). Ezen kívül, az egészségügyi és ápolási területen dolgozók az átlagosnál nagyobb mértékben jelölték meg a munkaórák számát/munkaterhelést a stresszforrásként (77 százalék).

A nagyobb államadóssággal rendelkező országok munkavállalói nagyobb valószínűséggel jelölték meg a foglalkoztatási helyzet bizonytalanságát és a munkahelyek átszervezését a munkával kapcsolatos stressz kiváltó okaként. A GDP 90 százalékát meghaladó államadósságú országokban a munkavállalók 73 százaléka nevezte meg ezt a munkával kapcsolatos stressz gyakori eredőjeként, míg a GDP 60 százalékával megegyező vagy annál kevesebb államadóssággal rendelkező országokban a munkavállalók csupán 66 százaléka tett így.

Tíz munkavállalóból hat (59 százalék) a megfélemlítéshez és zaklatáshoz hasonló elfogadhatatlan viselkedésformákat is gyakori stersszforrásként említette. Ennél kevesebben érzik kiváltó oknak a kollégák vagy felettesek támogatásának hiányát (57 százalék), a feladat- és felelősségi körök egyértelműségének hiányát (52 százalék) és a munkaidő-beosztás befolyásolásának korlátozott lehetőségét (46 százalék).

A magyar eredmények a következő képet festik: a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a legnagyobb munkahelyi stresszforrás a bizonytalanság és az átszervezések. Ezt követi a listán a munkaórák száma (48 százalék) és a munkahelyi támogatás hiánya (46 százalék). A dolgozók 52 százaléka vallotta stresszesnek munkahelyét, sajnos ebből 70 százalék érzi úgy, hogy ennek kezelése nem megfelelő módon zajlik. Érdekes eredmény, hogy a megkérdezett minta 46 százaléka véli úgy, hogy kevés stressz ér munka közben.

Tevékeny időskor

Európa-szerte a megkérdezettek fele (52 százalék) számít arra, hogy munkahelyén 2020-ra nőni fog a 60 éven felüli dolgozók aránya (43 százalék szerint ez valószínűtlen). Ezek közül az 55 éven felüliek nagyobb valószínűséggel (59 százalék) gondolják ezt, mint a náluk fiatalabbak (35 és 54 év közöttiek (54 százalék), 18 és 34 év közöttiek (45 százalék)). Minden nyolcadik megkérdezett (12 százalék) ismer olyan intézkedéseket és programokat, amelyek célja annak megkönnyítése, hogy a munkavállalók folyamatosan dolgozhassanak a nyugdíjkorhatár eléréséig vagy azon túl is. Az e politikákkal kapcsolatos tájékozottság a munkahely méretének növekedésével nő: a legkisebb munkahelyeken (1-10 munkavállaló) 7 százalék, míg a legnagyobbakon (több mint 250 munkavállaló) akár a 19 százalékot is elérheti. Azok közül, akik nem ismernek ilyen programokat és intézkedéseket, 61 százalék támogatja a bevezetésüket. Az ilyen típusú intézkedéseket leginkább a nők, a részmunkaidőben, illetve az egészségügyi vagy ápolási területen, valamint a nagyobb munkahelyeken dolgozók támogatják. Az idősebb, 55 év feletti munkavállalók körében alig valamivel nagyobb az efféle intézkedések támogatottsága, mint a fiatalok között (64 százalék a 35-54 év közöttiek 61 százalékához, illetve a 18-34 évesek 60 százalékához képest).

Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett véleménye szerint a 60 év feletti dolgozók munkavállalók hajlamosabbak-e bizonyos viselkedésformákra, mint mások, a következő válaszok születtek:

Tízből csak ketten (22 százalék) vélik úgy, hogy az idősebb munkavállalóknak több munkahelyi balesetük van, mint másoknak (ez a kapcsolat a legtöbb csoportban állandó, bár a fizikai munkások kissé hajlamosabbak így vélekedni);

Tízből nagyjából hárman (28 százalék) gondolják úgy, hogy a 60 éven felüli munkavállalók kevésbé produktívak a munkahelyen, mint más dolgozók;

Tízből négyen (42 százalék) úgy vélik, hogy az idősebb munkavállalók jellemzően többet szenvednek a munkahelyi stressztől, mint a többiek, míg valamivel többen (48 százalék) ennek épp az ellenkezőjét gondolják; valamint

Tíz foglalkoztatottból hat (60 százalék) véleménye szerint másokhoz képest a 60 év felettiek kevésbé valószínű, hogy alkalmazkodni tudnak a munkahelyi változásokhoz. Ezt a véleményt az 55 év feletti, idősebb dolgozók fele (49 százalék) is osztja (bár meg kell jegyezni, hogy az összes munkavállaló közül minden harmadik (33 százalék) véli úgy, hogy a többi munkavállaló az, aki nem tud alkalmazkodni a munkahelyi változásokhoz).

Az 515 magyar megkérdezett harmada hiszi csupán, hogy a 60 év felettiek többször szenvednek balesetet munkahelyükön. Ezzel ellentétben 10-ből 6 ember van azon a véleményen, hogy az idősebb korosztály nehezebben alkalmazkodik a munkahelyi kihívásokhoz.

Szomorú eredmény, hogy kevesen (9 százalék) vannak tisztában az idősebb munkavállalók támogatását célzó programokkal, intézkedésekkel, habár meglepő módon csak 45 százalékuk támogatná ezek bevezetését. Érdekes jelenség, hogy a válaszolók csupán 35 százaléka számít a 60 év feletti dolgozók arányának növekedésére a jövőben. Ez az arány messze elmarad az Uniós átlagtól, ami 52 százalék.

Elkészült az első hazai stressztérkép

Az EU-OSHA kutatási eredményei mellett egy magyar felmérés tapasztalatai is most láttak napvilágot a life.hu oldalon. A kutatók egy nemzetközileg elismert, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusai által átdolgozott online teszt segítségével mérték fel a stressztűrő képességet. Az úgynevezett nagy stressztesztet több mint 90 ezren töltötték ki, a legtöbb válaszadó budapesti lakos volt - közölte a márciusi felmérésről beszámoló Sanofi-Aventis Magyarország Zrt. az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A két kérdőívet tartalmazó vizsgálat a felesleges aggódásra hajlamos, szorongó, illetve a stresszhelyzettel megbirkózó, higgadt embereket azonosította.

Az összegzésben utaltak az Amerikai Pszichológusok Szövetségének egyik korábbi kutatására, amely szerint az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke, tehát idősebb korban már nem idegeskedünk annyit. A fiatalabbak (19-34 éves korosztály) önálló életük megteremtésén fáradoznak, az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja őket.

A marketingesek tűrik a stresszt legjobban

A márciusi felmérés szerint a munkavégzés területén, a "hatékony stresszkezelésnek" köszönhetően a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. Legkevésbé pedig a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások.

Mint írták, a magyar nőknek csak 11 százalékára jellemző az alacsony "aggodalmaskodási hajlam", míg a magasabb stressztűrési képesség kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. Ugyanakkor a nőknek jóval nagyobb az önismereti igényük és a pszichológiai érzékenységük, így gyakrabban veszik igénybe szakemberek, orvosok segítségét.

A kutatás eredmények alapján a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb szintű aggodalmaskodás, ez a terület gazdasági fejlettségével, a magasabb életszínvonallal, valamint a nyugati világhoz való közelséggel magyarázható. Annak, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, az lehet az oka, hogy a fővárosban élők hozzászokhattak a nagyvárosi létből eredő megemelkedett stresszhez, a nyüzsgő, ingergazdag világhoz.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől, amelynek negatív hatásaként kialakulhat gyomorfekélyhez, alvászavar, bekövetkezhet idegösszeroppanás, agyvérzés és szívroham is.