Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 9 éve

Munkaidőszámla a nyugdíjbomba megoldása?

images

images

A túlóra és annak kifizetése olyan neuralgikus pontja a munkaviszonynak, amely rengeteg konfliktust okoz, és kölcsönösen jó megoldást csak ritkán eredményez. A munkavállalóknak mindössze kis részét motiválja a túlmunka szabadnappal való kiváltása, ugyanakkor a hiányzó munkavállalók helyettesítésének a megszervezése már pár nap után is gondot jelent. Az pedig, hogy egy vállalkozás kifizesse a túlmunkát, a rossz gazdasági körülmények közt szinte elképzelhetetlen.

A német ""Arbeitzeitkonto", azaz munkaidőszámla ötlete

Az új Munka törvénykönyve (MT) bevezette az úgynevezett elszámolási időszak fogalmát (lásd keretes írásunkat). Ugyanazok a szabályok vonatkoznak erre a munkaidő-beosztási módszerre, mint a munkaidőkeretre, csak lehetőség nyílik e munkaidő-meghatározás mellett az is, hogy csak a naptári év lehessen a vége. Az elszámolási időszak - ha nincs más megállapodás ezzel kapcsolatban -, akkor az év első hetével kezdődik, és az esztendő 52. hetén ér véget, illetve folytatódik a következő év első hetével. A munkaadónak ezen időszak alatt kell a túlfoglalkoztatást lecsúsztatnia, vagy az állási időszakot visszadolgoztatnia.

""Gyakorlatilag ez egy gördülő munkaidőkeret" - nyilatkozta a HR Portálnak Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezet győri ügyvivője. Nincs vége az elszámolási időszaknak, minden megkezdett héttel újraindul. Azért is érdekes a javaslat, mert eredetileg azért lett bevezetve, hogy az elszámolási időszakban ne keletkezzen túlmunka-jövedelem.

Két nagy, német autóipari gyártó vállalatnál merült fel ez a foglalkoztatási lehetőség, amelyek közül a nyugat-magyarországinál ez már meg is valósult. Molnár Ákos a többi, szakszervezeti területen dolgozó kollégájával együtt arra a megállapításra jutott, hogy a gyakorlatban túl nagy rugalmasságot biztosít ez az elszámolás a munkáltató szempontjából. Az ötletadó Németországban már működik az elszámolási időszak. (Ezt elemzi a keretes írásunk is.) A német modell- eltérően a magyartól- a munkavállaló számára is előnyöket hordoz. A rugalmasság, a munkavállalói előnyöket tartalmazó rendszer jó mindkét félnek. Ehhez a másik oldalról a ""flexecurity"-nak nevezett rugalmas, szociális háló is tartozik, amelyet Németországban már kifeszítettek.

Az ""Arbeitzeitkonto" a kollektív szerződések része lehetne Molnár Ákos szerint, és ennek keretében rendelkezhetnének a munkavállalók az 52 heti túlórájuk ellentételezéséről. A német példa alapján - ahol nagyvállalati nyugdíjalapok is működnek - a nyugdíjrendszernek az ott is fenntarthatatlan működését ezzel az eszközzel igyekeztek megkönnyíteni a munkaerő-piaci szereplők. Ezekre az alapokra kerül be a munkavállaló túlmunkaidejének megfelelően elszámolt összeg, átváltva egy elszámolt későbbi nyugdíj-számla ellenértékeként.

A szakember szerint ez a rendszer továbbfejleszthető oly módon, hogy a túlmunka mellett akár erre az alapra kerülhetnének a rendszeres, vagy a nem rendszeres kifizetések is. ""Előfordulhat annál, aki nagyon sok túlmunkát végez, és erre a számlára kéri az ellentételezést, hogy annyi ideje, illetve olyan magas összege gyűlik össze, hogy akár előbb elmehetne nyugdíjba" - mondja a szakember. Ebben az esetben a vállalat kezelné a befizetéseket.
2012. évi I. tv. 98. § (1) A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.


Ez a rendszer Németországban is csak nagyvállalatoknál működik, és idehaza is feltételezhető, hogy elsősorban e szervezeteknél terjedhetne el. Magyarországon az ad aktualitást ennek az intézménynek a bevezetésére, hogy pont most zajlik az az időszak, amikor a nagy létszámú vállalatoknál újratárgyalják a kollektív szerződéseket, és most lát a szakszervezeti szakember arra lehetőséget, hogy beemelhessék ebbe az új csomagba, akár cafeteria elemként is a munkaidőszámlát.

Előnyös konstrukció mindkét félnek

A munkaidőszámla-konstrukció a megfelelő jogi, adóügyi előkészítés után, pontosan olyan, önkéntesen választható lehetőségként jelenhet meg, mint egy munkáltató által fizetett egészség-, vagy nyugdíjpénztári tagsági díj - fejtette ki Molnár Ákos. A dolgozó önként dönthetne erről a lehetőségről, de a vállalat is jól járna ezzel, hiszen a likviditását nem rontaná az esetleges tömeges, hosszú időn át folyamatosan zajló túlóra kifizetés, amelynek csak kis része jut igazából nettó bérként a munkavállaló bankszámlájára.

Mivel ez a rendszer Németországban is csak a nagyvállalati körben terjedt el, itthon is elsősorban e munkáltatói kör munkavállalói számára válhat elérhetővé a nyugdíj-gondoskodásnak ez a formája. Ez azonban azzal az előnnyel is járhatna, hogy a munkavállalók tovább szeretnének az adott vállalatnál dolgozni, ami csökkenti a fluktuációt.

Kérdésként merülhet föl, vajon a pénzügyileg kevéssé proaktív magyar munkavállalók milyen mértékben hajlandóak a jelenlegi bevételeikről lemondani egy későbbi jövedelem javára. ""Bár a magyar munkavállaló nem tudatos, egy rétegnek igenis számítani fog ez a megoldás" - állítja Molnár Ákos. Az autóipari multinacionális vállalatoknál dolgozóknak a magyar átlaghoz képest magas a bérszínvonala, és emellett komoly juttatási csomagokat biztosítanak a számukra. Ráadásul a német tulajdonú vállalatokra jellemző a szociális érzékenység is. Mivel a munkavállalók a túlórapótlékaik nélkül is jól keresnek, ezért ebben a körben megtehetik a dolgozók, hogy takarékoskodjanak a későbbiekre való tekintettel.

Robbanhat a nyugdíj-bomba?

Bár a Nyugat-Magyarországi Régióban működő multinacionális vállalatok közt sok az olyan cég, amely számára fontos tényező a munkavállaló, mégsem lehet azt állítani, hogy e cégek nem a költségcsökkentést tekintik a hatékony működésük elsődleges céljának. Emellett azonban ezek a vállalkozások szem előtt tartják azt is, hogy a lakosság korösszetétele és az alacsony általános foglalkoztatottsági szint miatt ""robbanni fog" a nyugdíjbomba. Azt pedig csak a szakértők látják, hogy a legnagyobb gond a ma még teljeskörű foglalkoztatottságot felmutató régiókban jelentkezik. Ahol ma sokan, viszonylag magas bérszínvonalon dolgoznak és járulékot fizetnek, ott 2-3 évtized múlva sokan, az átlagosnál magasabb nyugdíjra lesznek jogosultak. Már ha az állami nyugdíjrendszer ki tudja ezeket a járandóságokat fizetni. Erre azonban pont a ma még jól keresők nem biztos, hogy előre gondolnak.

Van egy másik, a regionális béreket, járulékokat és a későbbi nyugdíjakat befolyásoló tényező is, amellyel sokan nem számolnak. A német, autóipari multik magas fizetése - a szakszervezeti szakember szerint - automatikusan ""fölhúzza" a környező, elsősorban beszállítói körben tevékenykedő vállalkozások bérszínvonalát. Ezen kívül pedig maga a ""multis" működés munkaszervezése, például a ""just-in-time" rendszerben való szolgáltatás hihetetlen mértékben növeli a túlórát. Mivel hasonlatossá válik ez a kis- és középvállalkozóknál dolgozó munkavállalói kör a multishoz, magasabb fizetésért rengeteget dolgoznak, de lehetővé válik a számukra is, hogy eltegyenek pénzt a nyugdíjra a jelenlegi túlmunka-keretükből.

A nyugdíj-előtakarékosság, mint megtakarítási lehetőség azért fontos opció, mert a munkaidőszámla konstrukciója, Molnár Ákos szerint biztos, hogy elterjed az ország többi részén is, ahogy az elszámolási időszak is egyre népszerűbbé válik. Bár ma még kevés a kollektív szerződéssel rendelkező cég, a jövőben jó gyakorlatként elterjedhet ez a megoldás más, kisebb méretű, illetve hazai tulajdonú vállalkozásoknál is.

Minden második német munkavállaló munkaidőszámla alapján kap fizetést
A Handelsblatt ez év februári cikkében arról írt, miszerint egy kutatás azt bizonyítja, hogy ez a kifizetési módozat mindkét szereplőnek, a munkavállalóknak és a foglalkoztatóknak egyaránt előnyös. Nürnbergben és környékén egyre többen végeznek munkát a német ipar mostani felfutása, és az emelkedő túlórák következtében. A nürnbergi Institute für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB) vizsgálata szerint, míg 20 éve csak a munkavállalók 20 százaléka dolgozott munkaidőszámla alapján, ma már 50 százalékra emelkedett ez az arány. Mindkét munkaerő-piaci szereplő profitál a munkaidőszámla előnyeiből az IAB kutatása alapján. A munkavállalók rugalmasságot nyertek, és így könnyebb a családi életet és a magánéletet összehangolniuk. A munkáltatók pedig versenyelőnyhöz jutottak az intézmény használatával, mivel nem kell a túlórákat fizetniük. Ezzel ez a gyakorlat sok német vállalkozás számára az egyik legújabb, pénzügyi- és gazdasági kríziskezelési eszközzé vált. A munkaidőszámla széleskörű használatával jelentősen csökkent a túlórák száma. 1991-ben még minden munkavállaló átlagosan heti 1,2 fizetett túlórát számolt el. Ez mostanra egy óra alá süllyedt.
(www.handelsblatt.com/politik/konjunktur/nachrichten/arbeitsmarkt-jeder-zweite-beschaeftigte-hat-arbeitszeitkonto/6237120.html)
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkaviszonyként ismerné el az otthonápolást és gondozást az MSZP

Nyugdíjra jogosító munkaviszonyként ismeri el a családon belüli tartós ápolást és gondozást az MSZP, ha kormányra jut jövőre. Teljes cikk

Az emelés ellenére a román minimálbér többet ér, mint a magyar

Hiába magasabb a magyar minimálbér, mint Romániában, az ottani árszínvonal több termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé. Teljes cikk

Négy százalékkal nő az MVM-dolgozók alapbére

Három évre szóló bérfejlesztésről egyezett meg az MVM csoport menedzsmentje az érdekképviseletekkel - közölte a vállalat. Teljes cikk