Megjelent: 4 hónapja

Négynapos munkahét: 12 tanulság a britek legújabb kísérletéből

Hatalmas sikerről számoltak be a világ legnagyobb 4 napos munkahét kísérletének résztvevői és kutatói az Egyesült Királyságban. A 61 cég szinte mindegyike folytatja az új modellben, a 2900 munkavállaló zöme pedig el sem tudja képzelni, hogy visszaálljon a hétfő-péntek menetrendhez. A kutatók tegnap mutatták be az eredményeket a brit parlamenti képviselőknek. Mi pedig a legfontosabb tanulságokat gyűjtöttük össze.

images

Az előzetes koncepció szerint a négynapos munkahét nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak is jó üzlet. A csökkentett munkaidő magasabb termelékenységhez, nagyobb vállalati nyereséghez vezethet, javítja a munkavállalók közérzetét. Hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a nemek közötti egyenlőség javításához a munkahelyeken, a munkanélküliség leküzdéséhez, valamint a munka és a magánélet jobb egyensúlyához. A koncepciót az utóbbi években több helyen tesztelték - például Izlandon, Új-Zélandon, Ausztráliában és Japánban ígéretes vállalati kísérletek zajlottak. Magyarországon a kisebb cégek közül a Libri-Bookline, a nagyvállalatok közül a Magyar Telekom állt az élére.

 

A résztvevők főleg kis cégek, a munkavállalók kétharmada nő

A brit kísérletet a 4 Day Week Campaign (4 napos hét kampány) szervezte tavaly június és december között. 61 vállalat mintegy 2900 munkavállalóját vonta be a legkülönbözőbb iparágakból: a halboltoktól kezdve a e-kereskedelmen át a marketing tanácsadó cégekig. Főleg kisvállalatok vettek részt: a munkáltatók kétharmadánál 25 főnél alacsonyabb volt a létszám. A munkavállalók 62 százaléka nő volt, kétharmada diplomás, 63% 35 év feletti, 72% házas vagy élettársi kapcsolatban élő. A munkaadók motivációja: élen járni ebben az úttörő kezdeményezésben. Ha jól sikerül, az versenyelőnyt jelent, javíthatja a tehetségmegszerzési és megtartási képességet.

A startot egy két hónapos felkészülési időszak előzte meg, amikor tanácsadók, coachok, mentorok készítették fel a cégeket és munkavállalóikat a kísérletre. A szervezők a cégeknek maximális rugalmasságot adtak, hogyan hajtják végre a munkaidő-csökkentést: nem kellett feltétlenül a péntek kiadni. Akadt cég, ahol a csapat fele a hétfőt, a másik a pénteket vette ki, máshol a részlegek döntöttek, nekik mi a legjobb, és voltak munkaadók, amelyek átlagosan heti 32 óra munkaidőt állapítottak meg. A lényeg, hogy a fizetésen ne változtassanak és a munkavállalók kapják meg a főállásra járó szabadságot, béren kívüli juttatásokat is. A Cambridge-i Egyetem, a Boston College és az Autonomy think tank kutatói pedig hat hónapon keresztül követték a résztvevők teljesítményét, a munkaadók és a munkavállalók véleményét: a cégek adatok szolgáltattak, a kutatók a vezetőkkel a projekt előtt és után is interjúztak, a munkavállalók körében pedig online kérdőíves felmérést készítettek.

Négy napos munkahét kísérlet Egyesült Királyság

A cégek 57 százaléka a péntek vagy a hétfő lecsípésével csökkentette a munkaidőt (balról az első két oszlop)

Hogyan viszonyultak a cégek a péntekhez? Volt olyan tanácsadócég, amely jogilag is erősen levédte, hogy azon a napon nincs munka. Módosított a projekt idejére a munkaszerződésen, sőt már a felkészülési időszakban is figyelt arra, hogy a pénteki munkaszünet megvalósítható legyen. Akadt munkaadó, ahol védve volt ugyan a péntek, de nem erősen. Azaz nem kellett dolgozni, de ha “égett volna a ház, akkor elérhetőnek kellett lenni és be kellett ugrani.” És volt néhány cég (a kisebbség), amely “gyengén védte" a pénteket, mert nehezen tervezhető a munkaterhelés.

 

Íme a 12 legfontosabb tanulság

1. A kísérletben részt vevő szinte minden vállalat (92 százalék) a négynapos hét folytatása mellett döntött.

2. A résztvevők 0-tól (nagyon rossz) 10-ig (nagyon jó) átlagosan 9,04 ponttal értékelték a projektet.

3. A munkavállalók kevesebbet voltak betegszabadságon: 65 százalékkal csökkent a betegség miatt munka nélküli töltött napok száma.

4. 57 százalékkal kevesebben mondtak fel, mint a kísérlet előtti időszakban, csökkent a fluktuáció.

5. Javult a munka és a magánélet egyensúlya. A munkavállalók könnyebben tudták összeegyeztetni a munkát és a családi kötelezettségeket. 62 százaléknak több ideje volt társas kapcsolataira és elégedettebb volt azok minőségével. (A munkavállalók válaszai alapján egyébként átlagosan heti 4 órával dolgoztak kevesebbet, harmadával csökkent a túlórázás.)

6. A munkavállalók 71 százaléka mondta azt, hogy a kísérlet elejéhez képest kevéssé vagy egyáltalán nem érez kiégési tünetet, míg 39 százalék kevésbé érezte magát stresszesnek.

7. A vállalatok bevételei változatlanok maradtak vagy enyhén nőttek (átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek).

8. A résztvevők több mint fele könnyebbnek találta a munka és az otthoni (háztartási) feladatok összeegyeztetését. (az a feltételezés viszont nem igazolódott be, hogy a férfiak otthon több házimunkát vállalnak, bár több időt töltöttek gyermekneveléssel)

9. A munkavállalók egyötöde azt mondta, hogy csökkentek gyermekgondozási költségei.

10. A munkavállalók több mint fele mondta, hogy többet utazott szabadidejében.

11. A szorongás, a fáradtság és az alvásproblémák jelentősen csökkentek, és javult a mentális és fizikai egészség.

12. A résztvevők 70 százaléka megjegyezte, hogy 10 és 50 százalék közötti fizetésemelésre lenne szükségük ahhoz, hogy visszatérjenek a teljes, ötnapos munkarendhez, míg 15 százalékuk azt mondta, hogy nincs az a pénzösszeg, ami visszavezetné őket a “hagyományos” hétfő-péntek kerékvágásba.

Négy napos munkahét kísérlet-

15 százalék (jobb oldali oszlop) semmi pénzért nem menne vissza a hagyományos hétfő-péntek munkarendbe. 26-50 százalék közötti béremelésnél is csak 29% egyezne bele (középső oszlop).

A kutatók és a kampány többi résztvevője kedden a brit parlament alsóházában mutatta be a parlamenti képviselőknek az eredményeket. Ez azt is jelenti, hogy a négynapos munkahét a szigetországban egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy reális opció legyen más munkaadóknak is.

“A gazdaság legkülönbözőbb ágazataiban ezek az elképesztő eredmények azt mutatják, hogy a négynapos munkahét teljes fizetés mellett működik” - kommentálta az eredményeket Joe Ryle, a 4 napos hét kampány igazgatója. Hozzátette: "Most már bizonyára eljött az ideje, hogy ezt az egész országban elterjesszük."

 

Összegzés

Mindenképpen mérföldkő, általános áttörésként még nem tekintenénk a brit kísérletre. Ez egy kisvállalkozói környezetben készült teszt, ahol túlnyomó többségben vannak a diplomások, az önálló egyéni munkavégzés szerepe nagy. A munkavállalói kérdőívből pedig látszik, hogy 8 óra helyett 4 óra volt a valódi heti munkaidő-csökkenés. Persze ettől függetlenül jelentősek az eredmények és jól mutatja a 61 pilot projekt, ha egy cégvezetés elkötelezett a négynapos munkarend irányába, akkor lehet eredményeket felmutatni. Az is látszik a számokból, hogy ezt a munkavállalók értékelik és amikor dolgoznak, akkor "jobban odateszik" magukat a munkahelyen. Fontos üzenet még, hogy nincs egyetlen megoldás, minden munkahelyen más-más modellek működnek.

Aki kíváncsi a részletes, 69 oldalas tanulmányra, itt töltheti le.

  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
  • 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket. Részletek Jegyek
  • 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal. Részletek Jegyek
További cikkek
Egyre több cég ismeri fel a kisgyermekes szülőkben rejlő munkaerő-potenciált - fókuszban a kismama-szövetkezet

A magyar gazdaság hosszú évek óta munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd, komoly kihívás elé állítva a munkáltatókat. Emiatt egyre nagyobb igény... Teljes cikk

Bővül a Fressnapf szolgáltatóközpontja Budapesten

A vállalat az év első felében a pénzügyi, logisztikai és IT pozíciókra keres munkaerőt. Teljes cikk

Átalányadózás 2023

Hamarosan itt a határidő, idén először április 12-ig kell adó- és járulékbevallást beadni és a közterheket megfizetni az átalányadózó egyéni... Teljes cikk