Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Nekik nem jár sör és virsli

Az Alaptörvény szerint, aki nem dolgozik, az nem tartozik a becsületes magyar emberek közé. A „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentést nagyon súlyos ítélet, amely nem veszi figyelembe, hogy sok olyan magyar ember van, aki szeretne dolgozni, de körülményei nem teszik ezt lehetővé.

Tudjuk, vannak olyan honfitársaink, akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni, de ez nem elég, becsületüket kétségbe vonva emlékezteti őket erre az elvileg az ország egész népének érdekeit és összetartását szolgáló Alaptörvény. Mi sem alkalmasabb, hogy feledtesse a közeledő május 1-je majális hangulatát, hogy elgondolkodjunk azon, kiket nem lát szívesen a kormány a jognak asztalánál.

A Rehab Critical Mass egyik aktivistája új szemléletmóddal közelítette meg az Alaptörvényt, a fogyatékossággal élők nézőpontjából: „Az Alaptörvényt sok tekintetben távol érzem az emberektől és a magyar valóságtól. Ha bizonyos sorait olvasom, akkor sok esetben sérelmet és fájdalmat okoz. Sokszor érzem rajta, hogy ahelyett hogy összefogna, inkább sokakat kívül tart egy virtuális körön, és emiatt nem hiszem, hogy be tudja tölteni a szerepét, amit egy ilyen jogszabálynak be kellene tölteni” – mondta el a fogyatékos emberek életminőségének javításáért küzdő civil kezdeményezés, a Rehab Critical Mass (RCM) aktivistája, Berta Zsófia a Klub Rádió Stádium című műsorában. Arra utalt, hogy az Alaptörvény „Nemzeti Hitvallás”-nak nevezett preambulumában van egy „kemény” mondat: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye”. Berta Zsófia szerint, ha az ember távolról nézi ezt, mint egy jogszabályt, akkor egy kevésbé sikerült mondat, ha érintettként, akkor hihetetlen érzéketlenség van mögötte, ami visszatükröződése a társadalomban gyakran megjelenő érzéketlenségnek.

„Tapasztaljuk, hogy a „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentés szomorúságot, fájdalmat azoknak, akik nem tudnak munkát vállalni. Emellett butaság és nagyon súlyos ítélet is. Egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy sok olyan magyar ember van, aki szeretne dolgozni, de valamilyen körülmények nem teszik ezt lehetővé” – aztán kifejtette, hogy egy fogyatékkal élő ember munkavállalása jelen pillanatban nemcsak az ő szándékain múlik, hanem egy hosszú folyamat végeredménye lehet, vagyis tanul, önálló életvitelt folytat, hogy dolgozni tudjon és pénzt keressen”. Hozzáfűzte, hogy érintett szülőként tapasztalta, hogy jelenleg ez nem egy jól működő folyamat, hanem meg kell érte küzdeni a fogyatékossággal élőknek és családjaiknak.

Az RCM „Elvárjuk” című petíciójának első mondatát érdemes összevetni az Alaptörvény preambulumával: „Elvárjuk, hogy az ember ne csak a vélt gazdasági hasznossága alapján, hanem emberi mivolta alapján legyen számba véve! Ez alapján mindenkinek biztosítsanak egyenlő esélyt, egyenlő bánásmódot!” Berta Zsófia ezzel összefüggésben elmondta, hogy gondolnunk kell azokra, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak munkát végezni, és nem lehet kétségbe vonni a becsületüket az Alaptörvény preambulumában sem.

Mi tesszük hozzá, hogy főleg ott nem lehetne, és nem csak a fogyatékos személyek miatt. A munkanélküliek, az évek óta állást keresők becsületének védelmében is szót kell emelni, akik egy életen át tartó kilátástalan szociális helyzetük, mélyszegénységben átvergődött gyermekkoruk, az oktatási rendszer hiányosságai, az egészségügyi ellátás alacsony színvonala miatt már nem tudnak dolgozni, és ebben az állapotukban, munkára alkalmatlannak tekintve kidobja őket az Alaptörvény a társadalom szeméttelepére.

Visszatérve a fogyatékos emberek ügyére, Berta Zsófia kiemelte, hogy a szándék sokakban megvan a munkára, és még többen dolgoznának, ha az oktatásban, ellátásban biztosítottak lennének a megfelelőbb feltételek. A munkavállalás nemcsak a szülők, hanem az állam számára is a legmegnyugtatóbb megoldás, eleinte több odafigyelést és pénzt igényel, de megtérül, mert a fogyatékossággal élő emberek nem fogják terhelni a szociális ellátórendszert és adófizető állampolgárrá válnak.

Az RCM petíciójában kifejti, hogy ma Magyarországon megközelítőleg félmillió a fogyatékossággal élő emberek száma. E csoporthoz, hozzászámolva a környezetüket – hozzátartozóikat, családtagjaikat, barátaikat – kb. 1,8 millió embert közvetlenül érint a fogyatékossággal élők helyzete. „Ennyi embert érint érzékenyen, hogy megfeledkezik róluk az Alaptörvény. Fontos, hogy ezt a szemléletmódot egy pozitív hozzáállással meg lehessen változtatni” – fűzte hozzá Berta Zsófia.

F. Tóth Benedek, a Vasárnapi Hírek főszerkesztő-helyettese szintén a Stádium című műsorban adott hangot annak, hogy az Alaptörvény alapvető hibája, hogy míg az egyik kezével simogat, a másikkal odacsap. A „Szabadság és felelősség” fejezet 15. cikkére utalt, melyben az áll:

„Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” F. Tóth úgy gondolja, érzi a törvényalkotó, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell, viszont szembetűnő hiba, hogy kihagyja a férfiakat. Szerinte nem kellett volna belemenni ebbe a felsorolásba, hiszen egy államszervezetet nők és férfiak alkotnak, akik egyértelmű, hogy voltak gyerekek és lesznek idősek és vannak közöttük fogyatékosok is. Kitért arra, hogy a „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentéssel nem bántani akar a törvény írója, csak éppen nem volt figyelmes, és ez a „nem figyelmesség” tetten érhető az egész Alaptörvényben. Berta Zsófia szerint sem rossz szándék áll mögötte, hanem felkészületlen emberek.

„Egy rosszul sikerült hangzatos PR mondatról van szó, amivel nagyot akartak mondani, de nem álltak össze mögötte a gondolatok. Közel 12 ezer halmozottan sérült gyereket nevelő édesanya van otthon. A jelen törvényi keretek között az ő munkájuk nem munka, mert az ápolási díj a szociális ellátórendszer kategóriája, ezért olyan összeget kapnak, ami nem éri el a minimálbért sem. Ha a munka és a becsület fent idézett megállapítását rájuk vonatkoztatjuk, akkor még súlyosabb következtetésre jutunk az Alaptörvénnyel kapcsolatban.”

Más tényeket figyelembe véve ez a mondat nehezen értelmezhető ártatlan hibaként. 2011 tavaszán Brüsszelben meghallgatást tartottak a magyar alkotmányozásról, és ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását és az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. A fordítás azonban tisztázatlan okból nem tartalmazta az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. „A hitvallás hiánya más színben tünteti fel az egész Alaptörvényt, hiszen abban kitüntetett értékként jelenik meg a keresztény vallás, olyanként, amelynek „nemzetmegtartó ereje van”, amelyben a hit a nemzeti összetartozás alapvető értéke. A kitüntetett szerep ugyanakkor nem csak szimbolikus jelentőségű, hiszen a tervezet Q. cikke értelmében az Alaptörvényt a Nemzeti hitvallással összhangban kell értelmezni” – írta a Társaság a Szabadságjogokért a saját, valamint az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság észrevételei sorában.

A Klub Rádióban megszólalókkal egyetértve lapunk véleménye, hogy az Alaptörvény-kritika, és azon belül a „Nemzeti Hitvallás”-sal szemben megfogalmazott kifogások sorába tartozik a preambulum fogyatékos emberekre vonatkozó döbbenetes szemléletbeli, erkölcsi hiányossága, ami okot ad majdnem két millió ember felháborodására.

fotók: Bordás Viktória
Follow hrportal_hu on Twitter

Sosem engedtem lejjebb a színvonalat!

A csapatsport megtartó erejéről, a folyton változó közösségben elfoglalt csapatkapitányi pozíció tényleges tartalmáról, és a sok utazással járó mindennapokról, kihívásokról, megoldásokról beszélt a magyar kosárlabda-válogatott és az UNIQUA Sopron csapatkapitánya, Fegyverneky Zsófia a HR Portálnak. A klasszis élete nemcsak a sportól szól, kosárlabdázó férjével együtt nevelik két és fél éves kisfiukat. tovább..

További cikkek
Csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten - írja az MTI. Teljes cikk

Matolcsy vette fel Polt Péter lányát az MNB-hez

Személyesen a jegybank elnöke döntött arról, hogy Polt Péter, legfőbb ügyész kisebbik lánya állást kapjon a Nemzeti Bankban - írja a 24.hu. Teljes cikk

Mentők, rendőrök, tűzoltók és katonák munkájával ismerkedtek a gyerekek

Kilencedik alkalommal vehettek részt a mentők, rendőrök, tűzoltók és katonák munkáját megismertető tematikus napon a zánkai és a fonyódligeti... Teljes cikk

50 éves mélyponton a fiatal amerikaiak munkanélküliségi rátája

Az Egyesült Államokban a 16-24 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája 9,6 százalékra csökkent júliusban az egy évvel korábbi 11,5... Teljes cikk

Folytatódik a munka a kaszkadőr halála után

48 órával a kaszkadőrnő halálos motorbalesete után máris folytatódik a Deadpool 2. forgatása - írja a 24.hu Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár