Nekik nem jár sör és virsli
Az Alaptörvény szerint, aki nem dolgozik, az nem tartozik a becsületes magyar emberek közé. A „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentést nagyon súlyos ítélet, amely nem veszi figyelembe, hogy sok olyan magyar ember van, aki szeretne dolgozni, de körülményei nem teszik ezt lehetővé.

A Rehab Critical Mass egyik aktivistája új szemléletmóddal közelítette meg az Alaptörvényt, a fogyatékossággal élők nézőpontjából: „Az Alaptörvényt sok tekintetben távol érzem az emberektől és a magyar valóságtól. Ha bizonyos sorait olvasom, akkor sok esetben sérelmet és fájdalmat okoz. Sokszor érzem rajta, hogy ahelyett hogy összefogna, inkább sokakat kívül tart egy virtuális körön, és emiatt nem hiszem, hogy be tudja tölteni a szerepét, amit egy ilyen jogszabálynak be kellene tölteni” – mondta el a fogyatékos emberek életminőségének javításáért küzdő civil kezdeményezés, a Rehab Critical Mass (RCM) aktivistája, Berta Zsófia a Klub Rádió Stádium című műsorában. Arra utalt, hogy az Alaptörvény „Nemzeti Hitvallás”-nak nevezett preambulumában van egy „kemény” mondat: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye”. Berta Zsófia szerint, ha az ember távolról nézi ezt, mint egy jogszabályt, akkor egy kevésbé sikerült mondat, ha érintettként, akkor hihetetlen érzéketlenség van mögötte, ami visszatükröződése a társadalomban gyakran megjelenő érzéketlenségnek.

Az RCM „Elvárjuk” című petíciójának első mondatát érdemes összevetni az Alaptörvény preambulumával: „Elvárjuk, hogy az ember ne csak a vélt gazdasági hasznossága alapján, hanem emberi mivolta alapján legyen számba véve! Ez alapján mindenkinek biztosítsanak egyenlő esélyt, egyenlő bánásmódot!” Berta Zsófia ezzel összefüggésben elmondta, hogy gondolnunk kell azokra, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak munkát végezni, és nem lehet kétségbe vonni a becsületüket az Alaptörvény preambulumában sem.

Visszatérve a fogyatékos emberek ügyére, Berta Zsófia kiemelte, hogy a szándék sokakban megvan a munkára, és még többen dolgoznának, ha az oktatásban, ellátásban biztosítottak lennének a megfelelőbb feltételek. A munkavállalás nemcsak a szülők, hanem az állam számára is a legmegnyugtatóbb megoldás, eleinte több odafigyelést és pénzt igényel, de megtérül, mert a fogyatékossággal élő emberek nem fogják terhelni a szociális ellátórendszert és adófizető állampolgárrá válnak.

F. Tóth Benedek, a Vasárnapi Hírek főszerkesztő-helyettese szintén a Stádium című műsorban adott hangot annak, hogy az Alaptörvény alapvető hibája, hogy míg az egyik kezével simogat, a másikkal odacsap. A „Szabadság és felelősség” fejezet 15. cikkére utalt, melyben az áll:
„Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” F. Tóth úgy gondolja, érzi a törvényalkotó, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell, viszont szembetűnő hiba, hogy kihagyja a férfiakat. Szerinte nem kellett volna belemenni ebbe a felsorolásba, hiszen egy államszervezetet nők és férfiak alkotnak, akik egyértelmű, hogy voltak gyerekek és lesznek idősek és vannak közöttük fogyatékosok is. Kitért arra, hogy a „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentéssel nem bántani akar a törvény írója, csak éppen nem volt figyelmes, és ez a „nem figyelmesség” tetten érhető az egész Alaptörvényben. Berta Zsófia szerint sem rossz szándék áll mögötte, hanem felkészületlen emberek.

Más tényeket figyelembe véve ez a mondat nehezen értelmezhető ártatlan hibaként. 2011 tavaszán Brüsszelben meghallgatást tartottak a magyar alkotmányozásról, és ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását és az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. A fordítás azonban tisztázatlan okból nem tartalmazta az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. „A hitvallás hiánya más színben tünteti fel az egész Alaptörvényt, hiszen abban kitüntetett értékként jelenik meg a keresztény vallás, olyanként, amelynek „nemzetmegtartó ereje van”, amelyben a hit a nemzeti összetartozás alapvető értéke. A kitüntetett szerep ugyanakkor nem csak szimbolikus jelentőségű, hiszen a tervezet Q. cikke értelmében az Alaptörvényt a Nemzeti hitvallással összhangban kell értelmezni” – írta a Társaság a Szabadságjogokért a saját, valamint az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság észrevételei sorában.

fotók: Bordás Viktória