Megjelent: 4 éve

Nem baj, ha tudja, kismamaként mik a jogai

A gyermekvállalás ösztönzése köz-, illetve társadalmi érdek, melynek előmozdítását célozza az érintett munkavállalók széles körű munkajogi védelme. Ezen munkavállalók azonban sok esetben azt tapasztalhatják, hogy a munkahelyükön a munka törvénykönyvében előírt jogokat számukra nem biztosítják, illetve hátrányos megkülönböztetéssel is szembe kell nézniük. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ők maguk sincsenek tisztában a jogaikkal, illetve azzal, hogy azokat miként kell érvényesíteniük. Jogaik pedig már a családtervezés kezdeti stádiumától kezdődően léteznek. Ebben és a soron következő elemzésemben ezeket a stádiumokat fogom végig venni.

Nézzük először tehát azokat a fázisokat, amelyekről beszélnünk szükséges:



ELŐKÉSZÜLETEK I.

A GYERMEKVÁLLALÁS TERVEZÉSE
A gyermekvállalás folyamata nem mindig teljesen tervezett eseményekből áll. Sajnos előfordul olyan helyzet is, amikor a szülőknek küzdeniük kell a sikeres gyermekvállalásért, azaz orvosi kezelésre járnak, illetve un. emberi reprodukciós eljárást vesznek igénybe, mely természetes módon a munkavégzésükre is kihathat. Ezeknek időtartama alatt az érintett munkavállalókat többféle védelem is megilleti. Az Mt. 55. § (1) bekezdése ugyanis több olyan időtartamot is meghatároz, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól azaz, ezen időtartamok igazolt távollétnek minősülnek.

A kötelező orvosi vizsgálat idejére távolléti díj is jár

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelesség alól kötelező orvosi vizsgálata időtartamára (Mt. 55. § (1)(C)). Az Mt. alkalmazásában kötelező orvosi vizsgálat az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is (Mt. 294. § (1) (d)). A kötelező orvosi vizsgálat annyi időre mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelesség alól, amennyi időre az egészségügyi szolgáltatónak annak elvégzéséhez szüksége van. A kötelező orvosi vizsgálattal szemben nem mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkavállaló önmagában azért, mert munkaidőben orvoshoz kell mennie. Ebben az esetben a munkavállalónak így szabadságot kell igénybe vennie, vagy a munkáltatóval megállapodnia.

Az emberi reprodukciós eljárás csak a rendelkezésre állás alól mentesít

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelesség alól a külön jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára (Mt. 55. § (1)(b)). Az emberi reprodukciós eljárás fogalmát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) definiálja. A 166.§ szerint ide tartoznak a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, embrióadományozással végzett embrióbeültetés, a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer. A munkavégzés alóli mentesülés pedig az ilyen eljárásoknak az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára illetik meg a munkavállalót. Míg azonban az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére nem keletkezik a munkáltatónak fizetési kötelezettsége, a kötelező orvosi vizsgálat tartamára azonban már az Mt. 146.§ (3) (b) bekezdése alapján távolléti díj jár.

A munkáltatót haladéktalanul, előzetesen tájékoztatni kell

Fontos arra is rámutatni, hogy a munkavállalóknak nem csupán jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. Ilyen kötelezettség az Mt. 6. § (2) bekezdése alapján például az, hogy a feleknek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Az Mt. 6.§ (4) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Nem vitás, hogy a munkavégzés alóli mentesülés pedig olyan körülmény, amelynek ismerete a munkáltató számára kifejezetten fontos. Amennyiben pedig a munkavállaló ezt a kötelezettségét nem teljesíti, alapvető, munkaviszonybeli kötelezettségét szegi meg, melynek komoly következményei lehetnek.

Felmondási és diszkriminációs tilalom is érvényesül
További jó hír, hogy a munkavállalót nem csupán munkaidő-kedvezmény és bizonyos esetekben távolléti díj illeti meg, hanem felmondási tilalom is védi a pozícióját. Az Mt.65.§ (3) bekezdése alapján ugyanis nem csupán a várandósság, hanem az emberi reprodukciós eljárás is tilalmat keletkeztető tényező. Arra azonban rá kell mutatni, hogy a tilalom kizárólag a felmondásra vonatkozik, így a munkaviszony azonnali hatályú felmondással továbbra is megszüntethető. Ehhez azonban a munkavállalónak kifejezetten súlyos jogsértést kell elkövetnie. A törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést is. Ennek szabályai részben az Mt.12.§-ában, részben pedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. (Ebktv.)-ben lelhetőek fel. Az Ebktv. pedig tiltja a közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetést, illetve a zaklatást is, melyek a leggyakoribb formái a diszkriminációnak. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélünk, amennyiben például a munkavállaló anyaságára (terhességére), apaságára tekintettel részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a többi munkavállaló. Zaklatásról pedig akkor beszélünk, ha a munkahelyen elidegenítő, ellenséges, megalázó légkört alakítanak ki, melynek gyakran az a célja, hogy az érintett munkavállaló a munkahelyről távozzon. Amennyiben pedig az érintett munkavállaló munkaviszonya emiatt megszüntetésre is kerül, az Mt. 83.§(1) (a) bekezdése alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indított munkaügyi perben a munkaviszony helyreállítása is kérhető. Az sem mellékes körülmény, hogy az egyenlő bánásmód követelményével összefüggő eljárásokban a munkáltatót terheli a kimentési bizonyítás kötelezettsége.

A várandósságtól munkakörmódosítás is kötelező lehet

A munkavállaló számára az Mt. 60.§ (1) bekezdése alapján egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. Az MK57. számú bírósági állásfoglalás alapján pedig a terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörben elért átlagkeresete megilleti akkor is, ha áthelyezése rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe, több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe történt. Ezen túlmenően a terhes nő ideiglenesen más munkakörbe csak hozzájárulása után helyezhető át.Végezetül a csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbefogadó nőt illetik meg.

Összefoglalva elmondható, hogy a gyermekvállalás kezdeti stádiumától kezdődően a jog az érintett munkavállalókat védelemben részesíti. Ezzel összefüggésben azonban az érintetteknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy őket kötelezettségek is terhelik, hiszen a távollétük a munkáltató tevékenységét alapvetően érinti. Az együttműködési kötelezettség fontosságát így nem lehet eleget hangsúlyozni. Az együttműködési kötelezettség megsértése pedig súlyos kötelezettségszegésnek minősül, mely bizonyos körülmények között akár a munkaviszony megszüntetését is indokolhatja. Amennyiben pedig a munkavállaló előtt kétséges, hogy vele szemben sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye, illetve más jogszabályi előírások, érdemes ügyvéddel egyeztetni és a helyzetet átbeszélni. Szakszervezeti tagoknak pedig a szakszervezet jogi tanácsadását ajánlom bizalommal.


Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hogyan nézzen ki a home office szabályozás?

Vége a korlátlan home office-nak! Július 1-től a munkaadó egyoldalúan összesen újra csak évi 44 munkanapra rendelhet el otthoni munkavégzést -... Teljes cikk

Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges... Teljes cikk

Új belépési protokoll érvényes az ítélőtábla épületeiben

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszában, júniustól új előírások vonatkoznak a Fővárosi Ítélőtábla épületeibe történő... Teljes cikk