Nem engedik önállóan dönteni a HR-t

Továbbra is működik HR a szervezetek több mint nyolcvan százalékánál. Egy HR-esre átlagosan ötven fő jut. Az azonban már kevésbé kedvező hír, hogy kevés dologban dönthetnek önállóan a személyzetisek - derül ki a portálunknak eljuttatott, átfogó HR kutatásból.

A Szent István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) és az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) közreműködésével, valamint az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ támogatásával elkészített felmérésben 217 állami és magántulajdonú szervezet (vállalat, intézmény) vett részt, amelyek több mint fele az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén működik.

Több férfi dolgozik a személyzeti területen

Dr. Poór JózsefA válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy személyzeti területen továbbra jóval több a női, mint a férfi alkalmazott. Viszont a mostani vizsgálat azt mutatta, hogy a korábbi 15 százalékról több, mint 30 százalékra nőtt az erősebb nem aránya ezen a területen. Itt közelítünk a fejlett világ trendjeihez - mondta a kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár.

A válaszadó szervezetek esetében az átlagos dolgozói fluktuáció éves mértéke 11,5 százalék. Ugyanez az érték a közszférában 9,72 százalék, míg a magánszférában némileg magasabb: 12,51 százalék volt. A résztvevő szervezetek dolgozónként átlagosan évi 14 nap hiányzást/betegszabadságot jeleztek.


- A HR részleg döntéshozatali jogköre a kulcs HR területeken nem kizárólagos, sőt a döntéseket többnyire maguk a vonalbeli vezetők, vagy a vezetők a HR részleggel konzultálva hozzák meg. A HR-nek a legnagyobb döntéshozatali önállósága a munkaügyi kapcsolatok területén van - mondta Dr. Karoliny Mártonné habil, egyetemi docens kutató.

A magánszférában többen dolgoznak

A felmérés igazolta azt az általános vélekedést is, hogy a növekedés beindulásával nő a létszám is. Míg a magánszférában az elmúlt három évben több mint a válaszadók felénél növekedett a dolgozók összlétszáma, a közszférában inkább stagnálás volt a jellemző. Az állami intézmények 42 százalékánál nem változott a létszám.

Az már a kedvezőtlenebb hírek közé tartozik, hogy a szervezetek nagyon kis hányada rendelkezik akcióprogramokkal a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek kezelésére. A programok leginkább fiatal munkavállalókra koncentrálnak. A hátrányos helyzetűek közé tartozó munkavállalói csoportokra irányuló programok meglétét a résztvevő szervezetek mindössze 5 százaléka jelezte.

Elterjedt HR gyakorlat a teljesítményértékelés

- A válaszok alapján megállapítható, hogy a teljesítményértékelés (TÉR) meglehetősen elterjedt HR gyakorlat, hiszen a TÉR-t alkalmazó szervezetek köre minden vizsgált (vezetők, beosztottak) munkaköri kategóriában 80 százalék körüli. A teljesítményértékelés szerepe az adminisztratív és/vagy fizikai munkakörök esetében a legkisebb. A szektorok közötti különbséget tekintve a közszférabeli szervezetek alkalmazási gyakorlata némileg felülmúlja a privát szféráét - összegezte Szügyi György, a kutatást támogató Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ vezetője.

A felmérésben résztvevő cégek 38 százalékánál egyáltalán nem működnek szakszervezetek, hiszen egyetlen munkatársuk sem szakszervezeti tag. Az érdekesség az, hogy a privát szférában az ilyen szervezetek teszik ki a válaszadók majdnem 60 százalékát, miközben a közszférában ez az arány csak 12 százalékos - zárul a kutatást összegző közlemény.