Nem tesz jót az érzelmi intelligenciának a vezetői pozíció

A Forbes cikkének tanúsága szerint a helyzet sajnos nem túl rózsás, ugyanis az érzelmi intelligenciahányados a magasabb beosztásokhoz közelítve egy igen meredek csúszdán indul el lefelé, méghozzá exponenciálisan, és a görbe legalján szerepelnek a cégvezetők, vállalatok elnökei. Míg középvezetői, szupervízori szintig kifejezetten jellemző a magas érzelmi intelligencia, hiszen fontos az emberekkel való bánásmód, az együttműködés képessége, a magasabb vezetői pozíciókban mintha ez már kevésbé lenne szempont.

Az érzelmi intelligencia és a pozíció összefüggése


Az teljesít jobban, akinek magas az EQ-ja

Ami érdekes, hogy ugyanakkor minden pozícióban azok teljesítenek a legjobban, akik magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Úgy tűnik a kiválasztásnál a magasabb szinteken egyértelműen a számok jelentik a legerősebb előrejelző faktort, persze fontos még a tudás és a szakmában szerzett tapasztalat is, de azt már kevésbé veszik tekintetbe, hogy az illető mennyire képes inspirálni másokat arra, hogy minél kiemelkedőbben teljesítsenek.

Daniel Goleman pszichológus professzor, az érzelmi intelligencia elismert szakértője szerint pedig minél magasabban van valaki a vállalati hierarchiában, annál fontosabb lenne, hogy milyen szintű EQ-val, empátiás készséggel rendelkezik. A vállalatokra legkárosabb hatással a parancsoló-kontrolláló vezetői stílus van, illetve az olyan, tulajdonképpen magányos, maximalista vezető, aki mindenkit a saját tökéletességet elváró szűrőjén keresztül néz, és azt várja el, hogy mindenki kövesse a példáját. A fenti példák az empátia hiányát jelzik, mely esetekben a munkavállalók gyakran meg nem értettnek, elkeseredettnek érzik magukat, akiket nem becsülnek meg.

A vezetői pozíció rombolja a kapcsolatokat

Furcsa módon, maga a vezetői pozíció is rombolja a személyközi interakciós képességeket, ugyanis a legfelsőbb vezetők sokkal kevesebb időt töltenek valódi beszélgetésekkel az alkalmazottaik körében, éppen ezért kevésbé érzékelik, hogy az ő érzelmi hullámzásaik milyen hatással vannak a körülöttük lévőkre, így könnyen elveszítik a kapcsolatot az őket körülvevő közvetlen realitással. Mindez csökkenti az EQ-t.

Ugyanakkor ez nem kell, hogy feltétlen következmény legyen. A „hangulatmenedzsment” ugyanis nagyon fontos része a mindennapi működésnek a munkahelyen is, így érdemes tudatosan odafigyelni az EQ szint fejlesztésére és karbantartására. Hiszen egy vezető attól lesz jó főnök, ha ki tudja fejezni munkatársai felé, hogy elégedett a munkájukkal, elismeri őket, motivál. A hangulat, a viselkedés kontrollálása kifejezetten fontos a stresszes szituációkban, amelyben egy vezetőnek nem kevés része van.

Elismerni, kibeszélni

A legalapvetőbb dolgok, amelyekre fontos figyelni: odafigyelni, felismerni mások érzelmeit, ugyanis a „levegőben lógó” kibeszéletlen, feldolgozatlan erős érzések a hatékony munkavégzést gátolhatják. A vezető, ha ilyen erőteljes emóciókkal szembesül, legjobb, ha meghallgatja a kollégát, majd összefoglalja a mondandóját, mintegy elismerve az érzéseit, mindettől az alkalmazott úgy érezheti, figyelnek rá és megértik.

Ha valaki elismerésre alkalmas munkát végez, jó ha a vezető nem csak konstatálja azt, hanem hangot is ad neki. A pozitív visszacsatolás mindenkinek jól esik, hogy értékelik, észreveszik a munkáját. Ez javítja a lojalitást és még jobb teljesítményre sarkall.

Ismerni magunkat

Az előbbiek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy valaki tisztában legyen saját érzelmeivel illetve azzal, hogy milyen hatással van másokra, esetleg milyen szituációt teremtett éppen az ő viselkedése. Így nem árt, ha valaki „kívülről nézve” vizsgálni tudja magát az egyes szituációkban. Ez a készség úgy fejleszthető, hogy akár érdemes leírni az érzéseket, amelyeket az illető abban a pillanatban érez, így érthetőbbé válnak számára saját reakciói, például hogy hogyan befolyásolja egy erős érzelem a helyzetértékelését. Ezzel együtt pedig tudatosabbá is tud válni ezek irányításában.

Ugyanezt a módszert lehet alkalmazni a negatív gondolatokkal kapcsolatban. Ha leírjuk őket, tisztábban látjuk, hogy racionális-e egy adott dologtól való félelem vagy túlreagálunk valamit.

Valamint bármilyen furcsa az érzelmi intelligencia szempontjából, a személyes kapcsolatokban az alvásnak kiemelkedő szerepe van. Kialvatlanság következtében az agy nem tud megpihenni, feltöltődni, ami rossz hatással van az önuralomra, a figyelemre és a memóriára is. Arról nem is beszélve, hogy megnöveli a stresszhormon szintjét, akkor is, ha az illető nincsen stresszhelyzetben.

Az igazán jó csúcsvezetőknek az érzelmi intelligenciája és a kognitív képességei is kiemelkedőek. Minél összetettebb a feladat, annál fontosabb az érzelmi intelligencia szintje, ugyanis ennek hiánya veszélyeztetheti az egyéb készségek, képességek kihasználásának a lehetőségét. Daniel Goleman szerint a kontrollálatlan érzelmek az okos emberekből hülyét csinálnak.