Nem tetszenek a munkaerő-felvételi módszerek a munkavállalóknak
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA legutóbbi pályázatuk során a munkavállalók kevesebb, mint fele volt elégedett a bánásmóddal, amiben részesült. A pályázók nehezményezik a pályázatok és interjúk eredményével kapcsolatos tájékoztatás hiányát valamint a hirdetésben szereplő homályos munkaköri leírást is - állapította meg a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés.
A jelöltként átélt legutóbbi élményeikről beszámoló magyar válaszadók mindössze 37 százaléka volt elégedett a pályázati folyamattal. Az elégedettség legmagasabb szintjét Oroszországban (60 százalék) valamint Lengyelországban és az Egyesült Királyságban (56-56 százalék) mérték.
"A jelöltek általában az álláspályázat és a felvételi folyamat során szerzik első benyomásaikat a vállalatról, ami lehetőséget kínál a munkaadók számára, hogy bemutassák, hogyan működnek és miként bánnak alkalmazottaikkal" - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
"Érthető, hogy a jelöltek magas elvárásokkal érkeznek, amelyek a legtehetségesebb munkatársak kiválasztásának folyamata során néha nem kapnak kellő figyelmet."
Ezek zavarják a munkavállalókat
A legtöbbször említett problémák közé tartozik a pályázatok és interjúk eredményével kapcsolatos tájékoztatás hiánya, valamint a munkaköri leírásokra, követelményekre vonatkozó homályos, nem egyértelmű információk az álláshirdetésekben.
A felmérés mintegy 230.000 dolgozó válaszait gyűjtötte össze az amerikai kontinens, Európa és a csendes-óceáni térség 31 országából.
Magyarországon a válaszadók több mint háromnegyede (81 százalék) pályázott meg valamilyen állást az elmúlt egy évben.
Arra a kérdésre, hogy milyen hosszú várakozási időt tart elfogadhatónak a pályázata státuszáról szóló első értesítésig, a megkérdezettek majdnem fele (46 százalék) a két héten belüli értesítést jelölte meg, míg nagyjából ugyanannyi válaszadó számára (40 százalék) három-öt munkanap az elfogadható.
A felmérés emellett kitért arra is, hogyan értékelik a dolgozók a toborzási folyamat egy másik fontos elemét - ez az új belépők szervezetbe történő integrációja, beilleszkedésük segítése, az ún. "onboarding".
Az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) válaszadóinak mindössze 48 százaléka számolt be arról, hogy jelenlegi munkahelyén tervezett onboarding folyamattal találkozott - a rangsor élén itt Oroszország végzett 75 százalékkal, míg a lista másik végén Franciaország áll 34 százalékkal. Magyarországon a válaszadók fele (51 százalék) találkozott ezzel a folyamattal munkahelyén.
"Az onboarding fontos szerepet játszik abban, hogy az új munkatársak megkapják a munkahelyi sikerekhez szükséges eszközöket és támogatást, a teljesítménnyel és viselkedéssel kapcsolatos elvárásokat is beleértve" - tette hozzá Jónás Anikó.
"Nem szabad elfelejteni, hogy a legkeresettebb új munkatársak maguk is kihasználhatják ezt a kezdeti időszakot arra, hogy eldöntsék, vajon jó karrierdöntést hoztak-e."
Az új belépőket arról is megkérdezték, hogyan látják munkahelyüket az ott töltött első 90 nap után. Többségük általában pozitív benyomásokat szerzett új munkaadójáról. Az első 90 nap elteltével a magyar válaszadók 33 százaléka "határozottan" pozitívan értékelte új munkahelyét, 41 százalékuk "többé-kevésbé" pozitív véleményt fogalmazott meg, és csak 26 százalékuk adott negatív értékelést.
"A jelöltek általában az álláspályázat és a felvételi folyamat során szerzik első benyomásaikat a vállalatról, ami lehetőséget kínál a munkaadók számára, hogy bemutassák, hogyan működnek és miként bánnak alkalmazottaikkal" - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
"Érthető, hogy a jelöltek magas elvárásokkal érkeznek, amelyek a legtehetségesebb munkatársak kiválasztásának folyamata során néha nem kapnak kellő figyelmet."
Ezek zavarják a munkavállalókat
A legtöbbször említett problémák közé tartozik a pályázatok és interjúk eredményével kapcsolatos tájékoztatás hiánya, valamint a munkaköri leírásokra, követelményekre vonatkozó homályos, nem egyértelmű információk az álláshirdetésekben.
A felmérés mintegy 230.000 dolgozó válaszait gyűjtötte össze az amerikai kontinens, Európa és a csendes-óceáni térség 31 országából.
Magyarországon a válaszadók több mint háromnegyede (81 százalék) pályázott meg valamilyen állást az elmúlt egy évben.
Arra a kérdésre, hogy milyen hosszú várakozási időt tart elfogadhatónak a pályázata státuszáról szóló első értesítésig, a megkérdezettek majdnem fele (46 százalék) a két héten belüli értesítést jelölte meg, míg nagyjából ugyanannyi válaszadó számára (40 százalék) három-öt munkanap az elfogadható.
A felmérés emellett kitért arra is, hogyan értékelik a dolgozók a toborzási folyamat egy másik fontos elemét - ez az új belépők szervezetbe történő integrációja, beilleszkedésük segítése, az ún. "onboarding".
Az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) válaszadóinak mindössze 48 százaléka számolt be arról, hogy jelenlegi munkahelyén tervezett onboarding folyamattal találkozott - a rangsor élén itt Oroszország végzett 75 százalékkal, míg a lista másik végén Franciaország áll 34 százalékkal. Magyarországon a válaszadók fele (51 százalék) találkozott ezzel a folyamattal munkahelyén.
"Az onboarding fontos szerepet játszik abban, hogy az új munkatársak megkapják a munkahelyi sikerekhez szükséges eszközöket és támogatást, a teljesítménnyel és viselkedéssel kapcsolatos elvárásokat is beleértve" - tette hozzá Jónás Anikó.
"Nem szabad elfelejteni, hogy a legkeresettebb új munkatársak maguk is kihasználhatják ezt a kezdeti időszakot arra, hogy eldöntsék, vajon jó karrierdöntést hoztak-e."
Az új belépőket arról is megkérdezték, hogyan látják munkahelyüket az ott töltött első 90 nap után. Többségük általában pozitív benyomásokat szerzett új munkaadójáról. Az első 90 nap elteltével a magyar válaszadók 33 százaléka "határozottan" pozitívan értékelte új munkahelyét, 41 százalékuk "többé-kevésbé" pozitív véleményt fogalmazott meg, és csak 26 százalékuk adott negatív értékelést.
A Kelly Global Workforce Index (KGWI) egy évente készülő globális felmérés, ami a munkával és a munkahellyel kapcsolatos véleményeket vizsgálja. A felmérésben mintegy 230.000 munkavállaló vett részt az amerikai kontinensről, az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) országaiból, valamint az ún. APAC államokból (Ázsia, a csendes-óceáni térség, Ausztrália és Kína). A felmérést a Kelly Services megbízásából az RDA Group végezte az Interneten keresztül.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?