Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 15 éve

Nikotinteszttel kezdődik a jövő állásinterjúja? I. rész

Oroszországban fizetésemeléssel és kedvezménnyel motiválják az embert a füstmentes életre, míg az Egyesült Államokban fizetéslevonásra és elbocsátásra számíthat az, aki dohányzás mellett dönt. Eljöhet hozzánk is ez a világ? - kérdésünkre egy munkaerő-közvetítő cég branch menedzsere, egy felső vezetők kiválasztására specializálódott fejvadász cég ügyvezetője, illetve egy brit dohányipari cég HR igazgatója reagál.

images

images

A magyarok 36 százaléka vallja magát dohányosnak, és az elmúlt években 2300 fő halt meg a passzív dohányzás miatt. A British American Tobacco (BAT) cáfolja ezt az adatot, szerintük az orvostudomány jelenlegi állása szerint bár tudjuk, hogy a passzív dohányzás is ártalmas az egészségre, azt nem lehetséges egyértelműen kimutatni, hogy konkrét halálozás oka lenne.

Noha elvileg az álláskeresők közötti szelekció és az elbocsátás sem alapulhat azon, hogy a jelentkező dohányzik-e, a hazai cégek is igyekeznek nemdohányzókkal feltölteni a munkahelyeket: sokszor toborzó irodákra bízzák a dohányos jelentkezők kiszűrését.

Fizetésemelés és kedvezmény nemdohányzóknak

Tavaly nyáron kapott szárnyra az a hír, hogy a Szamarai terület munkáltatói kötelesek jutalmazni azokat a dolgozókat, akik nem tartanak cigarettaszünetet. Az ilyesfajta jutalmazás már meghonosodott az Urálon túli Cseljabinszkban, ahol némely vállalatnál a nemdohányzók fizetése 5 százalékkal magasabb, mint cigarettázó kollégáiké és a helyi kávézókban azoknak a vendégeknek, akik nem gyújtanak rá, 10 százalékos kedvezményt adnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Oroszország a "legfüstösebb" országok egyike, ahol a férfiak 65 százaléka és a nők 30 százaléka dohányzik, a gyerekek pedig már nyolcévesen cigiznek.

Nikotinteszttel kezdődik a jövő állásinterjúja?

Az USA-ban már az is előfordult, hogy a munkáltatók fizetéslevonással büntették dohányzó alkalmazottaikat. De egyre több amerikai cégnél vezetik be a nikotinteszteket, a zugdohányosokat pedig - mintegy húsz szövetségi államban - az elbocsátás veszélye fenyegeti. Ez esetben nem csak arról van szó, hogy "lapátra kerül", aki megszegi a munkahelyi füstölés szigorú tilalmát. Azok is megüthetik a bokájukat, akik otthon dohányoznak, és a kötelező vizsgálaton szervezetükben nikotint találnak - olvasható a Menedzsment Fórum egyik korábbi cikkében. Eljöhet hozzánk is ez a világ? - a körkérdésre egy munkaerő-közvetítő cég branch menedzsere, egy felső vezetők kiválasztására specializálódott fejvadász cég ügyvezetője, illetve egy brit dohányipari cég HR igazgatója reagált.

Tóth Zsuzsanna, a BAT Magyarország és Ausztria HR igazgatója elmondta, hogy a külföldi szigorú gyakorlatokból sokat átvesz hazánk, de pl. dohánytermékek reklámozását nálunk szigorúbban szankcionálják. Tóth Zsuzsanna kiemelte: fontos, hogy a nemdohányzók füstmentes környezetben dolgozhassanak, ugyanakkor a cigaretta egy legális termék (amely után nem mellesleg rengeteg adót is fizetünk), így a dohányosoknak joguk van cigarettázni. Meg kell találni azt a megoldást, amely egyszerre védi a nemdohányzókat, de a dohányosok jogait is figyelembe veszi. Továbbá úgy gondolja, hogy minden szabályozásnak a társadalom akaratát kell tükröznie, tehát üdvös, ha egy társadalmi konszenzus és komoly hatástanulmány alapján születik meg. "Nem vagyok biztos benne, hogy hazánk lakossága készen állna egy amerikai jellegű, szélsőséges szabályozás bevezetésére" - hangsúlyozta Tóth Zsuzsanna.

Sinka Edina, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, több mint száz, elsősorban nemzetközi céggel együttdolgozó Randstad Hungary Kft. branch menedzsere úgy véli, Magyarország rövidtávon - minimum öt éven belül - nem fog igazodni ezen külföldi gyakorlatokhoz. Azt viszont el tudja képzelni, hogy a jövőben a cégek döntő többsége sokkal szigorúbban fogja kontrollálni a dohányzást. - Úgy gondolom, ez a lépés teljesen jogos lenne a dohányzókkal szemben, hiszen a teljes foglalkoztatás esetén a munkaidő nyolc órából áll, és a dohányzóknak is igazodniuk kell a szabályokhoz, így fél-, egyórás ebédidőhöz, illetve az egyéb pihenőidőkhöz - hangsúlyozta a szakember.

A jövőbeli szigorításokkal kapcsolatban Lipcsei András, a Dr. Pendl és Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte: Nyugat-Európában a dohányosok éttermekből való kizárása kapcsán sokan jósoltak sötét jövőt a vendéglátósoknak, hogy lehúzhatják a rolót a bevételkiesés miatt. Tény, hogy csökkent a bevételük, de nem kellett bezárniuk. Ehelyett az emberek tudomásul vették ezt a szabályt, és idővel hozzászoktak, továbbra is járnak vacsorázni, sörözni. Csak már nem bent, hanem kint, a szabad levegőn dohányoznak - véli Lipcsei.

Tudta? Nem lehet diszkriminálni a dohányosokat!

Az Európai Unió még nem tart ott, ahol az USA, de mivel - elsősorban a kisebb - a cégek nem szívesen alakítják ki a dohányzásra kijelölt helyiségeket, egyre gyakrabban fordul elő, hogy eleve nemdohányzókkal töltik fel az irodákat - írta korábban a Figyelő. A dohányzás egyike a húsz védett tulajdonságnak, amelyek diszkriminációját a törvény tiltja - elvileg. Bár a hazai jogszabályok nem biztosítanak külön védelmet erre az esetre, az egyenlő bánásmódról szóló törvény (2003. évi CXXV. tv.) húsz olyan tulajdonságot sorol fel, amely alapján eljárást lehet indítani. Amikor valakit valamely - a törvény 8.§-ban rögzített - tulajdonsága miatt (a dohányzás az egyéb kategóriába tartozik) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek és ennek a hátrányos megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerű indoka. Külön kiemeli a törvény a foglalkoztatás területén bekövetkező hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Ebktv. 5.§(d), illetve 21.§). Ennek megfelelően az egyenlő bánásmód sérelmét jelenti, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, valamint a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben - mondta portálunknak Dr. Kéri Ádám, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa. Hozzátette: nem minősül azonban diszkriminatívnak azon arányos megkülönböztető rendelkezés, amelyet a munka jellege vagy természete indokol (Ebktv 22.§(1)). Amennyiben a megkülönböztetés nem felel meg a törvény által támasztott ezen követelményeknek, abban az esetben sérül az Alkotmány 70/A§-ában, illetve az Ebktv.-ben rögzített egyenlő bánásmód követelménye.

Dr. Kéri Ádám arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hatóság eddig ilyen jellegű ügyben még nem folytatott vizsgálatot. Pedig ha egy konkrét ügyben a kérelmező azt valószínűsíti, hogy őt kizárólag dohányzó volta miatt konkrét, személyes jogsérelem érte, azaz például a meghirdetett állásra - habár valamennyi feltételnek megfelelt - ezért nem vették fel, akkor panaszt tehet. Ebben az esetben a Hatóság az Ebktv. 8.§-a (t) pontja alapján (egyéb tulajdonság) azt vizsgálja, hogy a munkáltatónak ezen döntése jogszerű és arányos volt-e, illetve ezen szempont figyelembevételét a munka jellege és természete mennyiben indokolta. A törvény által előírt követelmények teljesülésének vizsgálata azonban helyzet specifikus, azaz minden esetben önálló vizsgálat tárgyát képezi.

Gyakorlatilag pedig burjánzik a diszkrimináció. Hiába von maga után szankciót, ha valaki megsérti az egyenlő bánásmód elvét. Hiába tiltja a törvény a dohányos diszkriminációját a kiválasztás során, az újságok, különféle hirdetőtáblák tele vannak olyan hirdetésekkel, amelyekben "nemdohányzó dolgozókat keresnek". Vannak finomabb megfogalmazások is, amelyben csak sugallják, nem kívánatos a füstölő pályázó: "Nemdohányzó osztályunk keresi..." Emellett az is előfordul, hogy a vállalatok arra kérik a személyzeti tanácsadó cégeket, pozícióikat nemdohányzókkal töltsék be.

Mit mond erre a munkaerő-közvetítő?

A Randstad munkatársai néhány esetben tapasztaltak ilyenfajta igényeket a cégek részéről. - Valóban előfordult, hogy a pozíció átbeszélése során az ügyfél megemlítette, hogy a nemdohányzó munkatársat preferálná, de teljes egészében nem zárta ki a dohányzókat sem. Korábban előfordult, hogy a cégek azért kerestek nemdohányzókat, mert egy légtérben ültek a dolgozók és a dohányosok folyamatosan füstöltek az irodában, "mérgezve" ezzel a nemdohányzó kollégákat - meséli Sinka Edina. Természetesen a Randstad dolgozói minden esetben elmondják az ügyfélnek, hogy ez diszkriminációnak minősül, erre az interjún nem kérdezhetnek rá, így nem garantálják a nemdohányzó munkatárs közvetítését. Ezt követően az ügyfelek nem ragaszkodnak ehhez a feltételhez az esetek 99 százalékában - állítja a munkaerő-közvetítő munkatársa.

A Randstadnál még nem nagyon találkoztak olyan esettel, amikor egy vállalat kizárólag azért vált volna meg egy embertől, mert dohányzott, illetve olyan esettel sem, amikor egyértelműen azért utasítottak el egy jelöltet, mert ennek a káros szenvedélyének élt. Olyan viszont előfordulhat, hogy egy dohányos teljesítménye, illetve aktív munkával töltött ideje jelentős százalékkal elmaradt egy nemdohányos munkavállalóval szemben, ez esetben természetesen a teljesítmény visszaesése az elbocsátás oka, melynek akár közvetett kiváltója lehet a dohányzás is - mondta el lapunknak Sinka Edina.

Jogos a dohányos diszkriminációja?

Az Amerikai Rákellenes Szövetség kutatásából kiderül: a dohányosok munkaidejük 8 százalékát töltik cigarettázással (8 órából körülbelül 35 percet), és évi 6,5 nappal többet hiányoznak, mint nemdohányzó munkatársaik. Egy kanadai felmérés szerint a betegen, otthon töltött napok száma a dohányosoknál 33-45 százalékkal több. A dohányosok többet hiányoznak, kevesebbet dolgoznak? - vetődik fel a kérdés. Sinka Edina branch menedzser elmesélte: manapság a cégeknél már kizárólag kijelölt helyen engedélyezett a dohányzás, ezért jelenleg elsősorban a dohányzás "időigényességére" órolnak a cégek. Hiszen ha valaki óránként többször egy külön, dohányzásra kijelölt helyre távozik, akkor az aktív munkaideje kevesebb lesz, mint 8 óra - érvel a szakember, hozzátéve: ha nem korlátozzák a dohányzásra fordítható időt, a többi munkatárs felé rossz üzenetet közvetíthet. A Randstad munkatársa azt is elárulta, hogy az egészséges életmód széleskörű elterjedése miatt az is előfordul, hogy a vezető meggyőződése miatt keres nemdohányzó munkatársakat és semmiféle egyéb a fent említett, közvetlenül a munkavégzésre vagy a hatékonyság csökkenésével összefüggő ok nem áll a döntésének hátterében. A kiesett munkaidő mellett a vállalat imázsa is szerepet játszik a dohányosok kizárásában. A nemdohányzó csapatok pedig nem szívesen fogadnak maguk közé dohányos munkatársat. - Gondoljuk csak arra, milyen véleményünk lenne, ha egy egészségcentrumba vagy egy bioboltba betérve dohányzó dolgozókkal találkoznánk - mondja a munkaerő-közvetítő cég munkatársa. Nem minden esetben érvényes azonban ez az általánosítás, hiszen gyakran találkozni szépségszalonok előtt rendszeresen dohányzó dolgozókkal.

Dohányos munkahelyek kíméljenek!

A munkaerő-közvetítő cég munkatársa fontosnak tartja azonban megemlíteni, hogy az interjúk során gyakran találkoznak diszkriminációval a munkavállalók részéről a "dohányzó" cégekkel szemben. Több esetben megemlítik a jelöltek, hogy meggyőződésből nem szeretnének dohányipari vállalatoknál dolgozni. Még akkor sem, ha nem egy értékesítési vagy marketing pozícióról van szó, hanem a termékhez közvetlenül nem kapcsolódó munkakörről (pl. recepciós, könyvelő). A szakember szerint az is előfordul, hogy a jelöltek arra kíváncsiak, egy légterű irodában fognak-e dolgozni, közvetlen kollégák dohányoznak-e.

Költséghatékonyság kontra szellemi tőke

Érdekes abból a szempontból is megvizsgálni ezt a kérdést, hogy a felnőtt lakosság 40 százaléka dohányzik, így azok a cégek, amelyek igyekeznek nemdohányzókkal feltölteni munkahelyüket, kiváló szakemberektől eshetnek el. - Nem találkoztunk még olyan esettel, amikor az ügyfél csak azért nem vett fel egy kiváló szakembert, mert kiderült róla, hogy dohányzik - szögezi el a Randstad branch menedzsere. Lipcsei András sem nagyon tapasztalt ilyet. Természetesen vannak kivételek, mikor olyan munkahelyről van szó, ahol a füstölés tűzveszélyes lenne, de ezek a szélsőséges esetek közé tartoznak.

BAT: nem megengedhető a diszkrimináció

Erre rögtön rácáfol a BAT HR vezetője: szerinte semmilyen diszkrimináció nem lehet jogos. A szakember úgy véli, a dohányosokkal szembeni negatív hozzáállás hibás és túlzásokon alapul. Hiszen minden számítógép előtt töltött egy óra után kell tartani egy tízperces szünetet. Ha erre gondolunk, akkor egy cigaretta elszívása semmivel nem tart tovább, mint amit pl. egy pletykálkodásra hajlamos személy beszélgetéssel, és más munkához nem kapcsolódó tevékenységgel tölt el nyolc órás munkaidejéből. Felmérések szerint a munkaidő 30 százalékát teszi ki munkával nem kapcsolatos tevékenység (internetezés, zenehallgatás, beszélgetés).

- Nem gondolom, hogy a dohányos teljesítménye bármivel kevesebb, rosszabb minőségű lenne, mint nemdohányzó kollégáinak - szögezi le a HR vezető. A BAT-nál ráadásul atipikus foglalkoztatás keretében lehet dolgozni, tehát mindenki maga osztja be az idejét, a teljesítmény, a munka elvégzése számít, nem az, hogy hány percet pihent, ebédelt, vagy dohányzott - meséli a szakember. A BAT-nál természetesen nincs hátrányos megkülönböztetés, ahogy "pozitív diszkrimináció" sincs a dohányosok felé - nyomatékosította a humán erőforrás szakember, hozzátéve: nem tesznek fel a kiválasztás során dohányzással kapcsolatos kérdéseket. A toborzásnál ugyanis nem azt figyelik, hogy valaki dohányzik-e, hanem azt, hogy az illető mennyire nyitott az iparági sajátosságokra, termékeikre. Ha megnézzük a BAT csapatát, akkor jól látható, hogy elenyésző a dohányos munkatársak száma. - Például a 21-22 fős HR osztályunkon 2-3 fő él ennek a szenvedélyének, kijelölt dohányzó helyen. - Irodánkban egy kávézó jellegű dohányzó helyet üzemeltetnek, amelybe olyan elszívó rendszert építettek be, amelynek köszönhetően gyakorlatilag nincsen a helységben füst, így a nemdohányzó kollégák is szívesen együtt kávéznak dohányzó kollégáikkal, egy füstmentes környezetben - meséli Tóth Zsuzsanna.

Egy vezető nem lehet szenvedélybeteg?

Lipcsei András, úgy véli, a dohányzásnak valóban negatív a társadalmi megítélése, ez éppúgy igaz Amerikára, mint Magyarországra. Az ügyvezető igazgató a napokban tért haza az egyesült államokbeli Chicagóból, ahol közel sem tapasztalt olyan szigort, amelyekről a sajtóhírek szólnak: az emeletes irodaházak előtt "pöfékelnek" az emberek. Tény ugyanakkor, hogy Európában sokkal toleránsabbak a dohányosokkal. Ám ez egy összetett kérdés. Az ügyvezető igazgató portálunknak úgy fogalmazott, hogy vezetői pozícióknál nem nagyon tapasztaltak ilyenfajta diszkriminációt. Ráadásul senkit nem zavar, ha a menedzser dohányzik, hiszen általában külön irodájában hódol ennek a káros szenvedélyének. Lipcsei András szerint is a kiesett órák miatt kerülik a cégek a dohányosokat, bár szerinte ez különösen a vezetői munkakörökben tapasztalt szinte általános túlmunkával könnyedén behozható.

Köztudott, hogy vezetők vállát nagy súly nyomja, amely mind a testüket, mind a lelküket megviseli. Ezt pedig nem mindig a legmegfelelőbb módszerrel "orvosolják": vannak köztük evési rendellenességgel küszködők, dohányosok, szivarozók, de gyakran nyúlnak alkoholhoz, illetve droghoz, hiszen a menedzseri lét nem könnyű. Szóval kár lenne azt hinni, a menedzserek minden gyanú felett állnak. Lipcsei András szerint azonban a felső vezetőkkel szemben elvárás, hogy ne legyen semminek se a rabja, így a dohányzásnak se. Hiszen a rossz életvitel, a szenvedélybetegség arról tanúskodik, hogy nem erős jellem az illető, egy vezetőnek pedig hatalmas akaraterővel kell rendelkeznie, mivel minden helyzetben meg kell állnia a helyét. A BAT-nál is odafigyelnek, hogy egy 1-2 órás megbeszélést mindenki kibírjon, tehát ne legyen láncdohányos a vezető, és szenvedélyét ne erőltesse alkalmazottaira. - A vezetőnek meg kell tudnia küzdenie démonaival - mondja Lipcsei. Az ügyvezető igazgató szerint az már más kérdés, mennyire helyes az embert ettől a jogától megfosztani, hiszen miért ne dohányozhatna valaki, aki ezt választotta. Nyilvánvaló, hogy tisztában van annak káros hatásaival.

Cikkünket folytatjuk: a következő részben a dohányiparral, a dohányzás jelenlegi szabályozásával, illetve azzal foglalkozunk, milyen törvényi eszközökhöz nyúlhat, ha valakit dohányzás miatt diszkrimináltak.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk