Sokszínűek a coacheek is

Ahogy a coachok, úgy a coacheek között is többségben vannak a nők, de a különbség azért nem olyan jelentős, mint a coachok esetében. A coacheek nagyjából kétharmada nő, és egyharmada férfi. Az átlagéletkor 41 év, tehát nem nagy a különbség a coachok (43 év) és coacheek között, vagyis nem feltétlenül döntő tényező az életkori szenioritás a coachok esetén, ha kellőképpen felkészültek. Ami szintén nagyon érdekes eredménye a kutatásnak, hogy már nem csak a felsővezetésnek „jár” coach.

Többségben vannak ugyanis a középvezetők (39%), a coachingot igénybe vevő kitöltők között. 22%-ot tesznek ki a szakértők, és a felsővezetők aránya „csak” 29%. Úgy tűnik, egyre több cég belátja, hogy nem csak a legfelső vezetésének, hanem az alkalmazottakkal többségében közvetlen kapcsolatban lévő középvezetői rétegnek is szüksége van munkájához támogatásra.

A coaching még mindig elsősorban a piaci szektorban van igazán jelen, a gyártó cégeknél egyre nagyobb mértékben veszik igénybe, de a mezőgazdaságot és a közszférát még nem sikerült „meghódítani”. Ritka a coaching az egészségügyben és a közigazgatásban is.

A coachingban az ügyfelek leginkább a MEGOLDÁST keresik, SEGÍTSÉGET és TÁMOGATÁST várnak dilemmáikra, és valamilyen elérendő CÉLT tűznek ki maguk elé a folyamatban.

Az ügyfelek 70%-a elvárja, hogy a coachnak felsőfokú végzettsége legyen, a megkérdezettek felének számít, hogy milyen területen szerezte a coach a végzettségét. Akinek ez számít, azok közül 43% pszichológus, míg 26% közgazdász végzettséggel rendelkező szakembert választana.

Úgy tűnik, hogy a kereslet és a kínálat még nincs egészen összhangban egymással, mert míg igény 76%-ban business és executive coachokra lenne, és mindössze 12%-ban life coachokra, addig a kínálat közel fele-fele arányú. 56% business és executive coach és 44% life coach.
Most már mindössze 2% tartja csak divatnak a coachingot. Nyolc éve még 10% körüli volt ez az arány. Többségében a munkáltatók finanszírozzák a coaching folyamatokat: 47% esetében, de figyelemreméltó, hogy a válaszadók majdnem harmada (31%) fontosnak tartja annyira saját fejlődését, hogy önmaga finanszírozza saját támogatását.

Az elmúlt években a coachingot igénybe vevő szervezetek aránya jelentősen megnőtt. Míg 2008-ban még a szervezetek 48%-a nem vett egyáltalán igénybe coachingot, addig 2018-ra már csak 20% nem tart rá egyáltalán igényt. Rendszeresen 31%, míg alkalomszerűen 49% használja. Már nem csak a legnagyobbaknak van lehetősége megfizetni a coachingot. 2008-ban még 61%-ot tettek ki a 250 fő feletti munkavállalóval rendelkező nagyvállalatok, addig 2018-ban ez az arány 58%-ra csökkent. Egyre több szervezet képezteti ki saját belső coachait, akik folyamatos támogatást tudnak nyújtani állandó jelenlétükkel a vállalatnál, valamint alkalmazotti státuszuk mellett ez a megoldás alighanem jóval költségtakarékosabb is a cégek számára, mint a kívülről érkező coachok szerződtetése. Ezt a tendenciát megerősíti Komócsin Laura, a Business Coach Kft ügyvezetője is (az egyik legnagyobb coach képző a hazai piacon, a végzett coachok közel 40%a tanult náluk), mert 2016 óta körülbelül ugyanannyian járnak vállalati belső coach képzéseikre, mint amennyien a nyitott coach képzésekre. Úgyhogy a belső coachok „intézménye” várhatóan tovább fog bővülni. A szervezetek 42% használ csak külső coachingot, 40% külsőt és belsőt egyaránt, míg 18% csak belső coachokat alkalmaz.

A HR szerepe

Nagyjából harmad-harmad arányban kezdeményezi a coaching folyamatot a HR és a coachee maga. Míg 21%-ban a közvetlen vezető, 17%-ban a felső vezető. Vagyis a HR-nek még mindig kulcsszerepe van a coaching kultúra elterjesztésében a cégnek, de úgy tűnik, hogy maguk az érintettek is egyre kezdeményezőbbek. Vagyis jelzik igényüket, ha úgy érzik coach támogatására lenne szükségük.

Döntő tényezők

A coach kiválasztásánál a legmeghatározóbb tényező a szimpátia, utána sorrendben, de nagyjából hasonló mértékben számít a szakmai tapasztalat, a coach képzés, az ajánlás és a referencia.

Úgy tűnik, kevésbé döntő az iparági tapasztalat, a coach életkora és a nemzetközi minősítés sem nyom igazán jelentősen a latban. Talán ennek jelentőségével, minőségbiztosítási szerepével még kevésbé vannak tisztában a megrendelők, de ahogy a konferencián is elhangzott, az ICF magyar tagozata minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy hangsúlyozza ennek fontosságát.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Operaénekes vagy pilóta - és coach is egyben
2. oldal - Sokszínűek a coacheek is