Sokkal kreatívabbak a mindfulness-szel dolgozó csapatok

A mindfulness kiemelkedően javítja a közös gondolkodást

Hogyan segíthetünk a csapatnak fejleszteni a kreativitást? Egy kutatás megállapította, hogy akár egy rövidebb, 10 perces mindfulness gyakorlat is pozitív hatással lehet a kreatív teljesítményre. Ennek a megállapításnak a további feltárása érdekében a Harvard Business Review tanulmányt készített egy közepes méretű céggel annak megvizsgálására, hogy egy mindfulness képzési program befolyásolhatja-e a csapat kreativitását. A tanulmányban 10 embert egy meditáló és egy kontrollcsoportba osztottak.

Kezdetben mind a 10 embernek adtak egy kreatív feladatot: azt kellett közösen kigondolniuk, hogyan lehet minél szokatlanabb módon felhasználniuk egy tégladarabot. Ezután a kutatók egy 10 perces mindfulness gyakorlatot tartottak a csoport tagjainak, majd arra kérték a résztvevőket, hogy folytassák a kreatív feladat ötletbörzéjét. Azt találták, hogy a 10 emberből 7-nek több kreatív ötlete támadt a 10 perc mindfulness gyakorlatot követően. A kísérlet alátámasztotta a korábbi tanulmányokat, és egy lépéssel tovább is ment, hogy megnézze, milyen hatással van egy hetes mindfulness tréning a csapat egészére. A kutatók a már ketté osztott csapattal 5 hétig kreatív feladatokat végeztettek, és azt találták, hogy a meditatív csoportnak kétszer annyi kreatív ötlete támadt, mint a kontrollcsoportnak. A csoportfolyamat is észrevehetően eltérő volt - a meditáló csoport tagjai 121 százalékkal jobban építettek egymás elképzeléseire. A meditáló csoport dinamikájában tehát az egyik tag ötlete ösztönözte a másik tag gondolkodását, ami a kontrollcsoportban nem volt tapasztalható.

10 perc pihenő, több újszerű ötlet

A mindfulness technikájával tehát lehetőséget kapunk arra, hogy erősítsük munkatársaink kreativitását. Az elme ilyesfajta tréningezése a kreatív folyamatokért felelős agyi területeket aktivizálja. Újabb kutatások azt sugallják, hogy a mindfulness-t gyakorló embereknek nagyobb a kognitív rugalmasságuk, vagyis képesek szempontot váltani, így jobbnak bizonyultak az éleslátást igénylő problémák megoldásában is. Ez mozdítja elő az úgynevezett inkubációs fázist a kreativitásban, ahol Graham Wallas szociálpszichológus szerint a probléma a megvilágosodás előtti lappangó szakaszban parlagon hever. A mindfulness ezt az érlelődést segíti elő, hiszen gyakorlásához időre, figyelemre és koncepciók nélküli tudatosságra van szükség, amelyben az ember nem ragadhat már elképzelt ötleteibe, és mindent úgy figyel meg, mintha az első alkalommal látná. Ez a fajta szemlélődés járul hozzá az automatapilóta által vezérelt gondolatok és akciók kikapcsolásához. A kutatás azt mutatja, hogy az emberek már egy rövid meditációs gyakorlat után is nyitottak több eredeti gondolatra. Amikor pedig több ember is részt vesz ebben, még nagyobb hatásokkal számolhatunk.

Vállalati szintű mindfulness programok

A kutatások tehát azt sugallják, hogy az innováció kultúrájának előmozdítása érdekében a vezetőknek fokozott figyelmet kell szentelniük munkavállalóik gondolkodásmódjára, és meg kell fontolniuk a mindfulness gyakorlásának bevezetését az egész szervezeten belül. Az olyan munkakörnyezetek fejlesztése révén, ahol a dolgozókat bátorítják a kreativitásra, az emberek képesek lesznek nagyobb hangsúlyt helyezni a szervezet hatékonyságára, és olyan ötleteket kidolgozni, melyek addig nem léteztek.

Az olyan vállalatok, mint például a Google és az Aetna vállalati szintű mindfulness programokat kínálnak a munkavállalók érzelmi intelligenciájának és jólétének megerősítésére. (A Google-nél külön elnevezést is adtak a módszernek, SIY, avagy Search Inside Yourself - Keresd meg magadban.) Más cégek saját mindfulness programjaikat fejlesztik, vagy egy tanácsadó céget kérnek fel arra, hogy segítsenek a kultúrába ágyazni a mindfulness-t. De mit tehetnek még vállalatok a tudatos csapatok és kultúrák fejlesztéséért? Íme néhány lehetséges lépés:

Legyen a mindfulness a vállalati értékek része. Tegyünk szándékos lépéseket a mindfulness kultúrájának kifejlesztésére azáltal, hogy összekapcsoljuk a mindfulness-ben rejlő előnyöket a szervezet által megadott értékekkel. Például ha a változások megragadása és előidézése vállalati érték, akkor emeljük ki, hogy a mindfulness gyakorlatok miként segítik elő a kognitív és emocionális reakciókat a változás irányába. Ezzel a fajta tudatossággal a munkavállalóknak tudomásuk lesz az ismeretlentől való félelmükről, objektívebb látásmódot nyernek, és kevésbé fognak megszokottan reagálni, így nagyobb lehetőséget teremtenek a változásra.

Hozzunk létre vállalati alapú mindfulness programokat. Tanítsuk meg őket a technikákra, illetve arra, milyen előnyök származnak ezek mindennapi alkalmazásából. Kérjük arra őket, hogy fontolják meg, (1) milyen szokások támogatják a hatékonyságot, és milyen szokások állnak az új dolgok útjában, (2) hogyan működik a kreatív folyamat, milyen módszerekkel lehet ezt a munkába integrálni.

Egészítsük ki a házon belüli vezetői fejlesztési programokat. A vállalati alapú mindfulness programok összesűrített változatát adjuk hozzá a rutinszerű vezetői tréningekhez.

Biztosítsunk mindfulness-pillanatokat. Kínáljunk a dolgozóknak lehetőséget a lassításra, az ötletelésre, és arra, hogy friss szemmel láthassák a dolgokat. A meetingeken például biztosítsunk rövidebb szüneteket arra, hogy leülepedhessen az információ, illetve hogy a dolgozók teljesen mértékben a napirenden lévő információkra tudjanak fókuszálni. Kérjük meg őket arra, hogy az ülés idejére hagyják az ajtón kívül a gondolataikat. Ez hozzájárul a figyelmesség gondolkodásmódjának kialakulásához. Nyugodt helyeket, „wellness szobákat” is biztosíthatunk az irodában, ahol a dolgozók meditálhatnak.

A mindfulness gyakorlata megváltoztathatja a csapat kreativitásának a szintjét, ami szükséges eszközt adhat a mai munkahelyek komplexitásának kezeléséhez.

A Harvard Business Review cikke alapján.