Szemléletet vált az OMMF: büntetés helyett tanácsadás

Dr. Bakos József

- Tavaly júliusban mentették fel Dudás Katalin egykori elnököt, Önt pedig 2010. október közepén nevezte ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Számított a kinevezésre?

- Inkább csak bíztam benne. Pályázatom beadásakor az OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója voltam s éreztem magamban erőt és ambíciót ahhoz, hogy a szakmát még magasabb szinten gyakoroljam. A pályán eltöltött hosszú évek során életem szerves részévé vált a munkaügy, annak hatósági ellenőrzése, az elnöki pozíció pedig ennek a tevékenységnek a csúcsát jelenti. Úgy hiszem, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési feladatok tervezése, irányítása egy másfajta, eddig kevésbé hangsúlyos megközelítést is igényel.

- 2011-ben hogyan alakulnak a feladatok?

- Január elsejétől átestünk egy szervezeti integráción, ami jelentős változásokat okozott. Az OMMF munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat ellátó központi államigazgatási szervként továbbra is végzi a szakmai irányítást, azonban területi szervei integrálódtak a kormányhivatalokba, azok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveiként. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói jogkört a felügyelők felett a kormányhivatalok gyakorolják, amelyek a megyei felügyelőségeiken keresztül végzik az ellenőrzéseket, ám a másodfokú hatósági jogkör gyakorlása mellett a célkitűzéseket is mi határozzuk meg, mint ahogyan a felügyelők képzésének és vizsgáztatásának a feladata is e pillanatban a főfelügyelőségnél van. Az integráció és a munkavédelmi-munkaügyi hatósági feladatok ellátását érintő átalakítások egyébként még nem zárultak le, jelenleg is sok időt, energiát igényel a napi feladatokon belül.

- Ez kihatott a létszámukra?

- Az ellenőrzést végző felügyelőkére egyelőre nem. Annyi történt, hogy a központi szerv személyi állománya jelentősen csökkent, 822 kollégát - a főfelügyelőség területén dolgozókat, munkaügyi és munkavédelmi felügyelőket, adminisztrátorokat - adtunk át a területi kormányhivataloknak és 182 személy maradt az OMMF központjában, akik közül később mintegy félszáz kolléga más közigazgatási szervhez került át. Az ellenőrzést végző szakigazgatási szerveknél az idén nem várható létszámbővülés a szigorú költségvetés miatt.

- Az első negyedévi komplex munkaügyi ellenőrzések fókuszában kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és a fiókjaik őrzésével megbízott munkáltatók álltak. Egész évben erre a területre fog fókuszálni a hatóság, mint ahogy az egyik könyvvizsgáló cég állítja?

- A hír azon része igaz, hogy a bankszektorban egy átfogó, kéthónapos célvizsgálatot tartottunk, ahogy a húsiparban is, tehát nem csak erre a területre koncentrálunk. Jó példa a célterületek változatosságára a West Balkán tragédiát követő, szórakozóhelyeket érintő ellenőrzéssorozat is, amelyben a rendőrséggel együttműködve vesznek részt a felügyelők. A továbbiakban rendszeresen, szezonális jelleggel eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ellenőrzött ágazatokat is érdemes volna vizsgálni a beérkező panaszok, érdekvédelmi szervezeti jelzések, saját tapasztalatok függvényében. Ezek alapján irányult a hatóság figyelme a banki szférára is, és bebizonyosodott, hogy a panaszok nem voltak alaptalanok, hiszen a munkáltatók 61 százaléka volt szabálytalan.

- Mit lehet tudni az ellenőrzések irányáról?

- A munkaügyi hatóság kiemelten ellenőrizte eddig is a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági nyilvántartásba való bejelentés nélküli foglalkoztatást, a munkavállalók anyagi érdekeinek, így különösen a munkabérhez, valamint a pihenéshez való jogának biztosítását, illetve a valóságnak megfelelő munkaidő-nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartását valamennyi ágazatban, a foglalkoztatási arányoknak megfelelően, de a személy és vagyonvédelmet, valamint a kereskedelmet továbbra is kiemelt területként kezeli.

- Bár a munkaügyi jogsértések aránya csökkent 2010-ben, még így is az ellenőrzött munkáltatók fele (57 százaléka) bizonyult szabálytalannak. És az is jól látható, hogy évek óta kiugróan magas a feltárt feketemunkások száma. Ezek szerint ez utóbbit nem sikerült visszaszorítani, mint ahogy Dudás Katalin korábbi elnök tervezte?

- Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés (2010-ben 29 869 főt érintően). A korábbi évekhez képest kisebb számban feltárt feketefoglalkoztatás hátterében azonban nemcsak a foglalkoztatási kultúra javulása áll, hanem a munkáltatói szabálytalanságok egyéb formáinak előtérbe kerülése is. Az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályozása az ismertté vált AM könyves visszaélések és az azokhoz köthető feketefoglalkoztatás eltűnését eredményezte ugyan, ám helyettesítő megoldásként sokan választották a részmunkaidős foglalkoztatást, amely a valóságban 8 órás vagy hosszabb munkavégzést takart, és a munkaidő nyilvántartások manipulálásával próbálták megkerülni a bérek és járulékok teljes összegének megfizetését.

- A tavalyi adatok szerint a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat legtöbbször jelentős számban a multik sértik meg. Felmerül a kérdés, hogy miért nem ellenőrzik gyakrabban ezeket a területeket, és szabnak ki magasabb bírságot, mint ahogy az érdekvédők és Harrach Péter is javasolta? A KDNP frakcióvezetője ugyanis úgy nyilatkozott, a munkaügyi főfelügyelet nem áll a helyzet magaslatán a bírságok kiszabása terén.

- A kereskedelemben a jogsértések aránya bár még mindig magas, csökkenő tendenciájú. Meggyőződésem, hogy a rendszeres ellenőrzés és a kiszabott munkaügyi- és munkavédelmi bírságok és az ismerethiányból adódó szabálytalanságok visszaszorítását célzó tájékoztató programok együttesen alkalmasak arra, hogy a munkáltatókat jövőben jogkövető magatartás tanúsítására ösztönözzék.

- A banki szférában 200 bírsághatározatot hoztak és összesen több mint 50 millió forint bírság kiszabása várható, illetve a Tescót is több millió forinttal büntették meg. Mit gondol, ténylegesen van visszatartó ereje ilyen mértékű szankcióknak ilyen nagy bevétellel számoló multinacionális vállalatok esetében?

- Ha utánaszámolunk, akkor határozatonként átlagosan 250 ezer forintnyi bírságra lehet számítani a banki szektorban. A bírság mértékéről törvényben rögzített mérlegelési szempontok figyelembevételével kell dönteni. Hangsúlyozom azonban, hogy nem a minél nagyobb összegű bírságok alkalmazása a cél, sokszor a törvényes működés helyreállítására való kötelezés - akár visszamenőlegesen is - jobban szolgálja a munkavállalók érdekeit.

- Hogyan kívánják jogkövető magatartásra ösztönözni a munkáltatókat, ha nem magasabb bírsággal?

- A jogsértő munkáltató adatainak nyilvánosságra hozása és a közbeszerzési eljárásokból és állami pályázatokból való kizárása nagyobb visszatartó erővel bír, mint például a 4,5 millió forintos bírság, ez a vállalatnak inkább presztízskérdés. Követendő iránynak tartom, hogy az ellenőrzések során a munkáltatókat tanácsadással segítsék a hatóságok, ezzel támogatva a jogkövető magatartás kialakítását. Ez megvalósítható tanácsadással egybekötött nyílt napokon, más hatóságokkal való együttműködések révén, kamarák, érdekképviseleti szervek bevonásával. Így egy valódi partnerség alakulna ki a munkáltatókkal, ahogy arra már számos törekvés irányult. A jelenlegi szabályozás azonban nem teszi lehetővé a tanácsadást a munkaügyi hatóság számára az egyedi ügyekben. A munkavédelmi tanácsadó szolgálat munkaügyi verziójának létrehozását üdvözölnénk, ehhez viszont módosítani kell a jelenlegi jogszabályt, amire már felhívtuk a figyelmet.

- Milyen tervei vannak még?

- Legfontosabb feladatnak talán az OMMF és a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek, de talán fogalmazhatok úgy, hogy a munkafelügyeleti területek külső megítélésének gyökeres megváltoztatását tartom. A hatóság "szebbik" arcának bemutatásához elengedhetetlen, hogy ne csak büntető hatóságként könyveljék el a velük kapcsolatba kerülő hatóságokat a munkaadók és a munkavállalók, szakmai segítségért, bizalommal is tudjanak fordulni hozzájuk. Ezt a már említett, elkülönítetten működő tanácsadással és a célzottabb ellenőrzésekkel lehetne megvalósítani. Még mindig időszerűnek érzem a korrupció elleni harcot. A hatóságok megítélése, a beléjük vetett társadalmi bizalom és hit ugyanis általánosságban alacsony szintű a felbukkanó korrupciós ügyek miatt. A felügyelők, hatósági ellenőrzést végezve nap, mint nap nagyon erős korrupciós nyomásnak vannak kitéve. Ennek minimalizálása elsőrendű kérdés. Igaz ugyan, hogy a felügyelők már a kormányhivatalok tisztviselői, de a törvényes működéséért - úgy vélem - a szakmai irányításukért felelős szervezet vezetője is felelősséget kell, hogy érezzen. Továbbá fontosnak tartom a munkavállalók törvényben rögzített garanciális jogainak védelmét az általuk létesített aszimmetrikus, vagyis a munkáltató számára kedvezőbb feltételeket biztosító foglalkoztatási jogviszonyban. Az igazi kihívás a szolgáltató hatóságként való együttműködés a munkáltatókkal, valamint a munkavállalók védelmének - jogtudatosságuk javításának - összeegyeztetése.

- Mit gondol a vasárnapi munka eltörlésének munkaügyi vonatkozásairól? Kinek kedvez, ha megvalósul?

- A munkáltatók jelenleg alultervezik a foglalkoztatottak létszámát, ezáltal kvázi bevállalva a jogsértéseket. Változatlan munkavállalói szám megtartása egyértelműen pozitív eredményt jelentene a munkavállalói garanciális jogok érvényesülésében. Azaz megtarthatóvá válnának a Munka törvénykönyvének munkaidőre, pihenőidőre, bérfizetésre vonatkozó rendelkezései. A tömeges elbocsátásokkal való riogatás mögött egészen más indítékok rejlenek. Érdemes lenne megvizsgálni például a német vagy francia foglalkoztatási gyakorlatot.

- Bizonyára hallott a Munka törvénykönyve tervezett változásairól: megemelt munkaidő, ingyen túlóra, kevesebb szabadnap. Milyen irányba befolyásolja a munkáltatók jogkövető magatartását egy rugalmasabb, munkáltatókra szabott Mt.?

- Úgy gondolom, ha egyfajta gesztust gyakorol a jogalkotó a szabályrendszer enyhítésével és könnyítünk a cégek helyzetén, akkor elvárható, hogy a másik fél nem visszaélni fog azzal, hanem betartja a megmaradt szabályokat, főként, ha azokat intenzívebben ellenőrizzük.