Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Tiszta víz a pohárban - szabadság az új munkajog szerint

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) július elsejétől lép hatályba, a törvénynek vannak azonban olyan átmenetei rendelkezések, melyek az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében csak december 31. után lépnek életbe. Ilyen például a szabadságok kiadása is.

A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik. Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma - írja Kártyás Gábor munkajogász HR Portálon futó munkajogi blogjában. Fontos változás lesz, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít.

Egészen június elejéig úgy volt, hogy a kollektív megállapodás, az üzemi megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságok száma csökkenthető. Czomba Sándor államtitkár azonban bejelentette, változtatnak a törvényen, így a pótszabadság kérdésében nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben is kizárólag a munkavállaló javára lehet majd eltérni.

Jó hír, hogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, de az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság (egy gyermek után kettő, kettő után négy, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 nap). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénybe. Továbbá az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik.

Az új Mt. a szabadságok kiadásának tekintetben is hoz fontos változásokat. A törvény megőrzi azt a sajátosságot, hogy a köznyelvi fordulattal szemben a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadsággal tehát elsősorban a munkáltató rendelkezik, és - a munkavállaló véleményének meghallgatása után - maga dönti el, hogyan ütemezi a szabadságot. Évente 7 munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérése szerint kell kiadni, legfeljebb két részletben. Ez a fiatalabb munkavállalók (43 év alatt) számára kedvezőbb változás a hatályos szabályokhoz (5 munkanappal rendelkezik a munkavállaló) képest.

A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során.

Akár a munkáltató adja ki a szabadságot, akár a munkavállaló kívánja igénybe venni, a másik felet 15 nappal előre értesíteniük kell erről a szándékukról az új törvény szerint. 2012. január 1-jétől hatályos az a szabály azonban, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény esetén a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.

Szintén csökkentő tényező, hogy az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. A hatályos Mt. szerint ide tartozik például a keresőképtelen betegség, vagy a szülési szabadság időtartama. Az is újdonság lesz, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadság jár majd. Emellett minden munkavállalónak járni fog 5 nap plusz szabadság, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapított meg.

További részletek Kártyás Gábor munkajogász blogjában olvashatóak: www.hrblog.hu/azujmt
Follow hrportal_hu on Twitter

Kirúgnak a munkakör megszűnése miatt, majd meghirdetik a pozíciót - mit lehet tenni?

A mai joggyakorlatban is előfordulnak olyan ügyek, melyeknek a tárgya a munkavállalói jogellenes megszüntetés. Ennek egyik formája, mikor a munkaadó azzal az indokkal mond fel, hogy a munkakört szünteti meg, de utólag kiderül, hogy az indok nem valós, mert ugyanazt a munkakört újra meghirdetik. Munkaügyi jogászt kérdeztünk, mit lehet ebben az esetben tenni.tovább..

További cikkek
Új ügyvezető igazgatója van a Bayer Hungáriának

Kárpát Krisztina tölti be a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatói posztját 2017. január 1-től - közölte a cég az MTI-vel. Teljes cikk

Orbán: megbüntetjük az osztrák tőkét, ha nem kérnek a munkavállalóinkból

Orbán Viktor szerint nem megy, hogy az osztrákok azt szeretnék, az ő tőkéjük szabadon áramolhasson Magyarországra, közben viszont a magyar... Teljes cikk

Befolyásos nők gyűltek össze Zágrábban

A politikai és üzleti életben fontos pozíciót betöltő 50 horvát és magyar nő részvételével rendeztek kapcsolatfejlesztő fórumot Zágrábban a... Teljes cikk

A közép-európai emberek szívesen dolgoznának külföldön

A közép-kelet-európai munkavállalók szívesen dolgoznának külföldön - derül ki a Paylab.com nemzetközi bérösszehasonlító portál 11 országban,... Teljes cikk

Az osztrákok 3 évre csökkentenék a munkáltatói költségeket

Az osztrák kormány "foglalkoztatási jutalék" címén a munkahelyteremtést segítené. A terv szerint három éven át csökkentett munkaadói járulékot... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves...